nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Taxonómusok kihalófélben
Genetikai „vonalkódot” szorgalmaznak német kutatók

Az árukhoz hasonló azonosítókat igyekeznek német kutatók készíteni genetikai markerekből, hogy a fajok azonosítása sokkal rövidebb időt vegyen igénybe

MTI | 2012. április 27.
|  

AzÉlet Német Vonalkódja” – vagyis angol nevének rövidítésével a GBOL projekt lényege, hogy a zoológusok és botanikusok hatékonyabban azonosíthassák az elsősorban domesztikált fajokat.
Az élőlények DNS-ében azonosítottunk olyan részeket, 'vonalkódokat', amelyek noha majdnem egyformák egy bizonyos faj egyedeiben, más fajokétól eltérnek. Ezekre a genetikai markerekre alapozva tévedhetetlenül és viszonylag rövid idő alatt tudjuk meghatározni egy fajt” – mondta Dietmar Quandt, a Bonni Egyetem Növényi Biodiverzitás Intézetének kutatója. Ennek eredménye egyvonalkódhoz hasonló habár nem fekete-fehér, hanem négy színből álló azonosító. A színek mindegyike a DNS négy építőkövének egyikét jelenti – olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban..

A klasszikus taxonómiában (az élőlények rendszerezésével foglalkozó tudományágban) a növényeket és állatokat külső jegyek alapján határozzák meg.Ez a tevékenység olyan fajoknál, amelyek azonos családhoz tartoznak és nagyon kevéssé különböznek egymástól, igen hosszúra nyúlhat” – magyarázta Quandt.Ráadásul szükségesek hozzá maguk a taxonómusok, akik sajnos manapság »kihalófélben vannak«” – tette hozzá.

Linné lés Diderot taxonómiája
Linné lés Diderot taxonómiája
(Forrás: Wikimedia Commons)


A DNS-szekvenálás viszont automatizált folyamat, arról nem is beszélve, hogy sokkal gyorsabban meghatározhatók vele a fajok. Mindemellett nem szükséges hozzá egy teljes virágos-gyökeres-leveles példány, elegendő hozzá egyetlen darabka például egy levélből. A GBOL több mint ötezer fajt gyűjt össze.

Első lépésként a kutatók az osztályozáshoz adatbázist hoznak létre a mintákból. A természettudományi múzeumokkal, természetvédelmi szervezetekkel és szakemberekkel összehangoltan szerte Németországból begyűjtik a növénymintákat.Ebből a szempontból a természettudományi gyűjtemények felbecsülhetetlen értéket képviselnek” – jegyezte meg Quandt. A feladat hatalmas, csak Németországban összesen négyezer virágos növény és 1300 moha- és páfrányféle honos.


A DNS-markerek alapján a növényvilágról kapott kép a környezeti hatások tanulmányozását sokkal egyszerűbbé teszi. Válaszokat kaphatunk olyan kérdésekre, mint hogy miképpen reagálnak a változásokra az egyes fajok, felcserélődnek-e bizonyos őshonos élőlények más vidékekről behurcoltakkal, milyen fajok a legveszélyeztetettebbek.

Mivel a földi életet számos veszély fenyegeti, a folyamatos környezeti megfigyelés egyre nagyobb jelentőséggel bír” – mondta Dietmar Quandt, hozzátéve, hogya DNS-vonalkódok a monitorozást leegyszerűsítik és gyorsabbá teszik.

Homo sapiens
Homo sapiens
(Forrás: Wikimedia Commons / flyingpurplemonkeys / CC BY 2.0)

A német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium 850 ezer euróval járul hozzá a projekthez. A botanikai kutatóhálózatban részt vesz a Bonni Egyetem, a berlini Freie Universität botanikuskertje, a Münsteri Egyetem, a stuttgarti természettudományi múzeum és a Göttingeni Egyetem.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X