A költő két órán át íratott verseket tizenöt-húsz érdeklődővel – ő maga is írt –, majd ki-ki felolvasta az „alkotását” és közösen értékeltek.

Nagy volt a derültség, különösen a költő szellemes megjegyzésein. Egyszer mindenkinek a saját nevére (vagy nevéből) kellett verset faragni, majd a nehezebb feladat következett: Mezey Katalin költőnek arra a versére kellett improvizálniuk a résztvevőknek, amely így kezdődik: „Lelkifurdalásom van, mert nem hívtam fel a favágót, lelkifurdalásom van, mert nem telefonáltam a szerkesztőnek, lelkifurdalásom van, amiért annyi lelkifurdalásom van”.

Lackfi János beszélt arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen versíró szemináriumot – „emelt szintű vőfélyképzőt” – vezet, ahol versfaragást tanít, versírási gyakorlatot vezet, és lényegében ezt teszi most Kapolcson is, csak nem egyetemistákkal.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Szerinte mindenben van ritmus, abban is például, hogy „felment az áram ára mára”. De nem a ritmus teszi a verset – folytatta –, sőt, a forma sem, mert bármit be lehet tenni adott formába. Úgy vélte, amikor értelemmel kezdjük használni a formát, akkor kezdődik el valami, ami talán már költészet, ám hogy milyen szintű, az már megint más dolog. Az értelemmel használt forma és ritmus talán egy olyan szikra már, mint amikor összeütünk egy kavicsot – fogalmazott.

A költő kifejtette, hogy rendkívül érdekli a világ, és sok olyan emberrel lehet találkozni, aki ihletet ad, gondolatokat indít el benne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagyon sok érzelmi hátteret kap öt gyermekétől és a feleségétől. Mint mondta, arra megy haza, hogy otthon hat ember szereti a hisztijeivel és hibáival együtt. „Ez egy masszív biztonság, és nagyon inspirál, a gyerekek teljesen szabad asszociációs képessége pedig felszabadító élmény” – fogalmazott.

A számos gyermekvers-kötetet, mesekönyvet publikált költőnek nemrég jelent meg – 40. születésnapjára – két vaskosabb műve: egyik az elmúlt hat év verseit tartalmazza Élő hal címmel, a másiknak pedig A legnehezebb kabát a címe és prózai írások olvashatók benne. Megjelent egy könyve Átváltozós mesék címmel is, ősszel pedig „kisebb gyermekkönyveim jönnek ki”. Lackfi Jánosnak eddig 16 verskönyve, 4 drámája és 5 regénye, valamint 12 műfordítás kötete látott napvilágot.

Kapolcson a Kaláka Versudvar „udvarmestere” is, ahol költők, színművészek lépnek fel a népszerű együttessel. A Kaláka esténként előadja Lackfi János és más költők megzenésített verseit.

„Néhány éve Franciaországban dolgoztam együtt először Gryllus Daniékkal, francia nyelven kommentálgattam a koncertjeiket és szép sikerünk volt” – idézte fel. Emlékeztetett arra is, hogy Párizsban látták a költészet vására elnevezésű rendezvényt egy téren, ahol profik és dilettánsok mutatták be verseiket és árulták is azokat. „Ott boldog-boldogtalan verset mondott, szóval egy igazi költészeti dühöngő volt” – mondta.

A költészet vásárát a Kaláka többször megrendezte már Budapesten, és – mint Lackfi János kifejtette – tavaly vetette fel Márta István, hogy csinálják meg idén Kapolcson is. „Összehoztuk és nagy sikere van” – összegzett a népszerű költő.