nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Égtájak, irányok és térbeli tájékozódás
a mongol nyelvben
Fejreállított térkép?

Az égtájak biztos pontnak tűnhetnek a tájékozódásban, de lehet, hogy mégsem annyira egyértelműek. A térképen nem is olyan nehéz kiigazodni, de vajon fejjel lefelé tartva nem tévednénk-e el? Vagy mindez csak megszokás kérdése?

Rákos Attila | 2013. február 4.
|  

A mongol nyelvben az égtájak megnevezésére nem egy, hanem két rendszer is használatos. Az egyik a számunkra is megszokott mintát követi, azaz abszolút irányokként tekint az égtájakra, de van egy másik is, ami viszonylagos irányneveket használ, s egy bizonyos nézőpontból személve érthető csak.

Ha nem a megszokott módon nézzük a térképet, az ismerős tájon is könnyű lehet eltévedni
Ha nem a megszokott módon nézzük a térképet, az ismerős tájon is könnyű lehet eltévedni
(Forrás: Rákos Attila)

Az első rendszerben az égtájak elnevezése a következő: умар ([umar]) ’észak’, дорно ([doron]) ’kelet’, өрнө ([örön]) ’nyugat’. A déli égtáj kakukktojás, valójában hiányzik ebből a készletből, s helyette a másik rendszerből való kifejezést kénytelenek használni. Ez a másik pedig egy olyan rendszer, amelyben egy dél felé néző ember szemszögéből vannak megadva az irányok, azaz balra tőle kelet van (зүүн [dzűn] ’bal’ > ’kelet’), jobbra pedig nyugat (баруун [barún] ’jobb’ > ’nyugat’). Észak ebből a nézőpontból hátul van, s ezt tükrözi a megnevezése is: ар ([ar]) ’hát, hátsó, vmi hátsó része’ vagy хойд/хойт ([hoed]/[hoet]) ’hátsó, hátul’. Dél természetesen elöl lesz, erre utal az өмнө ([ömön]) vagy урд ([urd]) szó, mindkettő jelentése ’elöl, előtt, elülső’. Ez a két elnevezés a délre az, ami a másik, nézőpontfüggetlen rendszer hiányzó elemét is kipótolja.

Minthogy a viszonylagos rendszer elemei elsődleges jelentésükben (jobb, bal, elöl, előtt, hátul, mögött) is széles körben használatosak, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a körülmények ismerete nélkül nem határozható meg egyértelműen, hogy az égtájra vagy nem az égtájra gondoltak. Pl. a байшингийн баруун тал ([baesingín barún tal]) kifejezés egyaránt jelentheti, hogy ’az épület jobb oldala’ és azt, hogy ’az épület nyugati oldala’.

A két égtájrendszer párhuzamosan él egymás mellett a mongol nyelvben, de természetesen megvan a maguk használati köre. Az abszolút égtájak elnevezései jellemzően a hivatalosabb szóhasználatban fordulnak elő, míg a viszonylagos elnevezések inkább hétköznapi helyzetekben. Ugyanaz a kifejezés élhet mindkét változatban is, pl. a hivatalosabb Өрнөд Европ ([örnöd jevrop]) ’Nyugat-Európa’ mellett létezik, s gyakoribb is a Баруун Европ ([barún jevrop]), vagy Умард Солонгос ([umard szolongosz]) ’Észak-Korea’ mellett szintén gyakoribb a Хойд Солонгос ([hoed szolongosz]). Ugyanakkor pl. a ’keletkutatás’ jelentésű дорно дахины судлал ([doron dahiní szudlal]) kifejezésben a [doron] ’kelet’ szó nem cserélhető le a [dzűn] ’bal’ szóra.

A mellékégtájak elnevezései szinte sosem követik az abszolút rendszert, mindig a viszonylagos megnevezésekből állnak össze. Északkelet és északnyugat gyakorlatilag mindig a [hoed] elemet tartalmazza ’észak’ jelentésben, az ар ([ar]) szót elvétve, s mint az látható, az összetétel elemei fordítva állnak a magyarhoz képest:. зүүн хойд ([dzűn hoed]) ’bal hátul’ > ’északkelet’ és баруун хойд ([barún hoed]) ’jobb hátul’ > ’északnyugat’. Délkelet és délnyugat már tartalmazhatja mindkét változatát a déli irány elnevezésének: зүүн өмнө/урд ([dzűn ömön]/[urd]) ’bal elöl’ > ’délkelet’ és баруун өмнө/урд ([barún ömön]/[urd]) ’jobb elöl’ > ’délnyugat’.

A világ kicsiben

A viszonylagos égtájak rendszerének szemlélete tükröződik a jurta elrendezésében is – nem véletlenül, hisz a jurta egyben világmodell is. A mongolok a jurtájukat (mongolul гэр [ger]) hagyományosan dél felé tájolják, azaz a jurta egyetlen bejárata dél felé néz. A jurtán belül szigorú rend uralkodik, a kör alakú térben mindennek megvan a maga helye, s minden helynek a maga értéke. A jurta alapvetően két részre osztható: a nyugati része a férfioldal, a keleti pedig a női. A férfioldalon tárolják a férfiak tevékenységeihez tartozó tárgyakat (lószerszámok, vadászeszközök, stb.), míg a női oldalon a nők munkájához köthető edényeket, varróeszközöket.

Mongol jurtabelső az ajtó felől nézve. Megfigyelhető, hogy a bentlévők nagyrészt a férfi és női oldal szerint rendeződnek el, de az is, hogy ez a hagyományos felosztás mára már nem érvényesül szigorúan
Mongol jurtabelső az ajtó felől nézve. Megfigyelhető, hogy a bentlévők nagyrészt a férfi és női oldal szerint rendeződnek el, de az is, hogy ez a hagyományos felosztás mára már nem érvényesül szigorúan
(Forrás: Magyar–Mongol Nyelvjárás- és Népi Műveltségkutató Expedíció archívuma)

Ez az észak-déli tengely nem csak nemek szerint osztja fel a jurta belsejét, hanem meghatározza a jurta egyes részeinek presztízsértékét is. Délről (az ajtó felől) északra haladva egyre növekszik ez az érték, azaz mind a női, mind a férfioldalon az ajtó melletti részek számítanak a legkevésbé megbecsültnek, s az ajtótól távolodva, a jurta belseje felé haladva egyre nő a megbecsültségük. A jurtában levő emberek is ezzel összhangban, a családban és a közösségben elfoglalt helyzetüknek megfelelően helyezkedhetnek el: az ajtónál a legalacsonyabb rangúak, míg a legrangosabbak (pl. a házigazda) az északi részen – természetesen nemük szerint a férfi és a női oldalon. Mivel a férfi oldal hagyományosan megbecsültebbnek számít, a jurta legrangosabb helye így az északnyugati rész, s ennek külön neve is van: хоймор ([hoemor]).

A mongol jurta belső felosztása
A mongol jurta belső felosztása
(Forrás: Rákos Attila)

Mint látható, a jurtában tartozkodó legrangosabb személy az ajtóval szemben, dél felé nézve ül. Ha az ő nézőpontjából nézzük az égtájakat, akkor pontosan a mongol rendszer szerinti elrendezést kapjuk: háta mögött van észak, előtte dél, jobbra nyugat, balra pedig kelet, azaz pont fordítva, mint a magyar kisiskolások által ismert versikében. Ha pedig egy térképre nézünk, úgy tűnik, mintha a mongolok fejjel lefelé néznék – legalábbis hozzánk képest.

Földrajzi nevek

A déli iránynak van még egy elnevezése, amit önmagában az égtáj jelölésére nem használnak, de domborzati formák vagy tájak dél felé eső részének megnevezésre igen. Ez a szó az өвөр ([övör]), ami elsődlegesen a ruha vagy a test elülső oldalát jelöli, vagy a ruha „keblét”, azaz a hagyományos mongol köntösnek az öv feletti része által formált öblös üreget, amit sokszor zsebként használnak. Mivel a mongol szemlélet szerint a déli irány elöl van, az [övör] szó is alkalmas a jelölésére.

A mongol köntös öv feletti részének belsejét zsebnek is használják
A mongol köntös öv feletti részének belsejét zsebnek is használják
(Forrás: a Magyar–Mongol Nyelvjárás- és Népi Műveltségkutató Expedíció archívuma)

Az [övör] szó szerepel a ma Kínához tartozó Belső-Mongólia mongol nyelvű elnevezésében is: Өвөр Монгол ([övör mongol]) – ennek jelentése voltaképp ’Elülső-Mongólia’, azaz ’Dél-Mongólia’. Ezzel szembeállítható a Külső-Mongólia néven ismert terület (ez a mai Mongólia) elnevezése, az Ар Монгол ([ar mongol]), ami ’Hátsó-Mongóliát’, azaz ’Észak-Mongóliát’ jelent. (A félreértések elkerülése végett érdemes megjegyezni, hogy a két terület magyar elnevezése nem ezeknek a mai mongol formáknak a fordítása.)

Az égtájak megjelennek a mai Mongólia térképén is egyes megyék elnevezésében. Létezik egy Дорнод ([dornod]) nevű megye, amelynek jelentése egyszerűen ’keleti’ (ez a legkeletibb megye az országban). Az Архангай ([arhangae]) és Өвөрхангай ([öwörhangae] közti különbség ugyanaz, mint a Belső- és Külső-Mongóliánál említett: az előbbi jelentése ’Észak-Hangáj’, az utóbbié ’Dél-Hangáj’ (a хангай szó jelentése ’ligetes, erdős hegyvidék’, de egy hegység neve is). A Góbi (mongol говь [govi] ’száraz, félsivatagos puszta’) Mongóliára eső része is több megye területén fekszik, s az elnevezésüknél itt is az égtájak dominálnak: Дорноговь ([dorngovi]) ’Kelet-Góbi’, Өмнөговь ([ömngovi]) ’Elülső-Góbi’, azaz ’Dél-Góbi’, valamint Дундговь ([dundgovi]) ’Középső-Góbi’. A közép megjelenik még egy megye nevében: Төв ([töv]) ’központ(i)’.

Mongólia megyéi
Mongólia megyéi
(Forrás: Rákos Attila)

Utazás a folyón

A természetben előforduló jelenségek az ember tájékozódását is meghatározzák, az irányokat, útvonalakat ezekhez viszonyítva is meg lehet adni. Ilyen fontos tájékozódási pont lehet például egy folyó, aminek van forrása és torkolata – de mongolul ez kicsit másként hangzik. A folyónak ugyanis – kis csúsztatással – feje és lába van: a forrásra használt эх ([eh]) szó eredeti jelentése ’fej’, s ez változott ’vmi eleje’ jelentésűvé, míg a torkolatra használt адаг [adag] ’vmi vége’ szó a mongolba egy török nyelvből került át, ahol elsődleges jelentése ’láb’ volt.

A folyónak nem csak az elhelyezkedése számíthat, hanem folyásával irányt is kijelöl. A mongol nyelvben van két szó, ami ehhez a folyásirányhoz köthető, az уруу ([urú]) és az өөд ([őd]). Az előbbi azt az irányt jelöli, amelyikbe a folyó vize folyik (’folyásirány mentén, folyón lefelé’), míg az utóbbi a folyásiránnyal szemben állót (’folyón felfelé’). Az [urú] egyébként eredetében is összefügghet a korábban már említett урд ([urd]) ’elöl, előtt, dél’ szóval, valamint az урагшаа ([uragsá]) ’előre (felé), dél felé’ és урсах ([urszah]) ’folyik’ szavakkal.

A Túl (Tola) folyó Mongóliában
A Túl (Tola) folyó Mongóliában
(Forrás: Wikimedia Commons / Vidor)

Az [urú]) és az [őd] jelentése lehet még ’felé’ vagy ’irányában’, de az [urú] gyakoribb ebben a szerepben. Olyannyira, hogy rövidült formájából még egy irányhatározói esetrag is létrejött, ami – hangrend szerint illeszkedve – -руу/-рүү ([-rú/rű]) alakú, illetve ([-r]) végű szavaknál elhasonulással -луу/-лүү ([-lú/lű]) alakot vesz fel (az utóbbi változat egyébként nem [-r] végű szavaknál is terjed az előbbi rovására), pl.: сургууль руу [szurgúlirú] ’az iskola felé’, гэр лүү [gerlű] ’ház felé, hazafelé’. (Bár nyelvtanilag ragokról van szó, a mongol helyesírás szerint ezeket külön kell írni.)

Az [őd] jelentheti továbbá, hogy ’fel, felfelé’, s nem csak a víz folyásának értelmében, hanem függőleges vagy ferdén felfelé haladó irányt is jelölve, de ilyen jelentésben jóval korlátozottabb a használata, mint az általánosan elterjedt дээш(ээ) ([dés(é)]) ’felfelé’, дээр ([dér]) fent, felett’, дээд ([déd]) ’felső’, дээгүүр ([dégűr]) ’felett (mozgásban)’ szócsoporté. Az [őd] általános ’fel’ jelentésben csupán néhány kifejezésben fordul elő, pl. az өөд явах ([őd javah]) ’felmegy’  (явах ’megy), az өөд харах ([őd harah]) ’felnéz, ránéz’ (харах [harah] ’néz’), az өөд болох ([őd boloh]) pedig ’felemelkedik’ jelentésű (болох ’vmivé válik, lesz’), de ezeket is lehet más kifejezésekkel helyettesíteni. Az өөд болох tiszteleti kifejezésként ’elindul’ vagy ’meghal’ jelentésű is lehet – az ’elindul’ jelentés inkább régebbi szövegemlékekben fordul elő, míg a ’meghal’ ma is használatos. Van olyan szöveg, melyben ugyanarra a személyre vonatkoztatva mindkét értelemben előfordul, alattomos csapdát állítva az óvatlan olvasónak.

A nap járása

A nap járása szintén szembetűnő jelenség, s az égtájak, irányok meghatározására is kihathat. Jól szemlélteti ezt a magyar nyelv kelet és nyugat szava, melyek a nap égen megtett útjához igazodnak. A mongolban is megtalálhatjuk ennek párhuzamát, előfordul, hogy keletet нар мандах зүг ([nar mandah dzüg]) ’napfelkelte irány’, nyugatot pedig нар шингэх зүг ([nar singeh dzüg]) ’naplemente irány’ névvel illetik, de nem csak égtájak, hanem forgásirányok megnevezéséhez is felhasználják a napot. Ha a mongol rendszer szerint dél felé nézünk, akkor a nap balról (keletről) jobbfelé (nyugatra) haladva ír le egy ívet, így a ’nap [szerint] helyes’ (нар зөв [nar dzöv]) irány a balról jobbfelé tartó, míg a ’nap [szerint] hibás’ (нар буруу [nar burú]) irány jobbról balra tart. Mindez megfelel a mi óramutató járása szerinti és azzal ellentétes irányunknak.

Овоо [ovó], azaz áldozati halom Mongóliában
Овоо [ovó], azaz áldozati halom Mongóliában
(Forrás: a Magyar–Mongol Nyelvjárás- és Népi Műveltségkutató Expedíció archívuma)

Noha a mindennapokban a „naphelyes” és „naphibás” irány egyszerűen csak annak szinonimájaként szolgál, hogy jobbra forduljunk-e (нар зөв эргэх [nar dzöw ergeh] ’nap [szerint] helyes irányba fordul’) vagy épp balra (нар буруу эргэх [nar burú ergeh] ’nap [szerint] hibás irányba fordul’), szakrális síkon mindenképp a „naphelyes” irány számít jónak és követendőnek, míg a „naphibás” rossznak és kerülendőnek. Ha egy társaságban körbeadják az italt vagy ételt, akkor azt mindig „naphelyes” irányban kell tenni, ahogy a Mongólia-szerte látható áldozati kő- vagy farakásokat (овоо [ovó]) is az óramutató járása szerinti irányban kell megkerülni háromszor, ha mellettük visz el a vándor útja, s a mongol nemzeti jelképben, a szojombóban látható jan és jing „halacskái” (mongolul хос загас [hosz dzagasz] ’páros hal’) is az óramutató járása szerint kell álljanak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 tenegri 2013. február 4. 21:43

@Roland2: Nincs tisztázva a dolog. A солонго jelentése a mongolban 'szivárvány', az -с pedig lehetne egy többesjel - ez elvileg jól illeszkedik a régi mongol népelnevezésekbe, amelyekben rendesen van többesjel, szóval ez a része még valószínű is. De hogy a солонго ugyanaz-e mint a szivárvány (és akkor miért pont szivárvány) vagy máshonnan van (honnan?), az nem egészen világos. Összefüggésbe hozták már a szolon névvel (ezen ma leginkább egy csapat Kínában élő evenkit értenek), meg más ötletek is vannak dzsürcsi vagy kitaj közvetítésű elnevezésekről. Arról nem tudok, hogy bármilyen kínai szóval próbálták volna összeboronálni.

1 Roland2 2013. február 4. 21:20

Солонгос : Korea elnevezése honnan ered a mongolban ? ( kínai ?)

Információ
X