nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @mondoga: folyt. "A cáfolatot sokan máig nem emésztették meg, a történészek egy része azót...
    2019. 08. 23, 22:18  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítása és az egyre sokasodó kora közé...
    2019. 08. 23, 21:52  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A kinyilatkoztatás tehát megtörtént, már csak a tényeket kell hozzáigazítani....
    2019. 08. 23, 21:41  Hun‒ugor géntangó
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kötőszavak a mongol nyelvben 1.
És nélkül?

Létezik-e nyelv kötőszavak nélkül? A mongol lehetne akár ilyen, de mégsem teljesen az. Kötőszavai többnyire igékből alakultak ki, ami következik a nyelv szerkezetéből. Megtudhatjuk, hogy a mongolok szeretik megszámolni hányféle dologról beszélnek, de a nagyobb számokat inkább elkerülik.

Rákos Attila | 2012. november 20.
|  

A kötőszavak egy nyelvben a beszéd különböző szintű egységeinek összekapcsolására szolgálnak, a köztük fennálló viszonyt, tartalmi és logikai kapcsolatot fejezik ki. Ezek az összekapcsolt egységek lehetnek egész mondatok, egy összetett mondat tagmondatai, vagy mondatrészek, szószerkezetek, szavak is. Ilyen kötőszavak például a magyarban az és, vagy, hogy, de, viszont, azonban, stb.

Két részt nem csak szóban, de így is össze lehet kötni.
Két részt nem csak szóban, de így is össze lehet kötni.
(Forrás: Wikimedia Commons / Heron / GNU-FDL 1.2)

Nem minden esetben van szükség kötőszavakra, hogy a fent említett egységeket egymáshoz kapcsoljuk, sokszor enélkül is kifejezhető a köztük levő viszony. Ez a viszony lehet olyan, melyben az egységek önállók, köztük lazább logikai összefüggés áll fenn, egyik sem része a másiknak (mellérendelő szerkezet), illetve olyan, melyben az egyik egység a másik részeként funkcionál, s szoros kapcsolatban vannak (alárendelő szerkezet).

Mellérendelés

A legegyszerűbb eset, amikor kötőszavak előfordulhatnának, olyan szavak vagy kifejezések felsorolása, melyek ugyanazon szerepet töltik be a mondatban, azaz köztük ’és’ jellegű kapcsolat (kapcsolatos mellérendelő viszony) áll fenn, pl.: alma és körte; szék, asztal, polc és szekrény stb. Az utóbbi példából az látszik, hogy az ilyen kapcsolatos mellérendelő viszony kifejezéséhez nem feltétlenül van szükség kötőszóra: elég lehet a puszta felsorolás, vagy a kötőszónak csak bizonyos helyre (itt a két utolsó elem közé) való beillesztése.

A mongol példákat a ma használatos cirill betűs írással adjuk meg, de a magyar helyesíráshoz közel álló eszközökkel megadjuk a megközelítőleges kiejtést is. A bonyolultabb példáknak az értelem szerinti fordítása mellett megadjuk a szó szerintit is. Mivel a mongol szóalakoknak nincs mindig pontos magyar megfelelőjük, a szó szerinti fordításban egy hasonló funkciójú magyar alakot adunk meg.

Nincs ez másként a mongol nyelvben sem, sőt, ott jóval inkább jellemző a kötőszó nélküli szerkesztése a felsorolásoknak, akár csupán két elemről van szó, akár többről, pl.: англи герман хэл [angli germᵃn hel] ’angol és német nyelv’. Természetesen nem minden kötőszó nélküli egymás mellett álló névszó értelmezendő felsorolásként, hisz léteznek összetett szavak és több névszóból álló összetett kifejezések is. Az alábbi példában ilyen összetett kifejezésekből összeállított, kötőszó nélküli felsorolás látható:

Монголчууд аз жаргал, эрүүл энх, сайн сайхныг хүсэн нэр сонгодог.

[mongᵒlcsúd adz dzsargᵃl, erűl enh, szaᵉn szaᵉhníg hüszᵉn ner szongᵒdᵒg]

mongolság boldogság nyugalom jó szépet kívánva név választó

’A mongolok úgy választanak nevet, hogy szerencsét, egészséget és a legjobbat kívánják.’

Nem feltétlenül szükségszerű, de gyakran használnak olyan szavakat, melyek a felsorolás tényét jelzik. A kötőszó nélküli felsorolásoknál használatos az a sajátos módszer, mely szerint a felsorolás végére odaillesztik az elemek számát – így pl. a мах талх хоёр [mah talh hojir] ’hús és kenyér’ kifejezésben a [hojir] ’kettő’ szó szerepel. A számnév használatának vagy elhagyásának az értelmezés szempontjából is lehet jelentősége. Pl. a Бүргэд аврага загас хоёр [bürgᵉd awrᵃg dzagᵃsz hojir] filmcím jelentése ’A sas és a cápa’, de ha a végéről lemarad a [hojir] ’kettő’ szó, akkor nem feltétlenül egyértelmű, hogy az [awrᵃg dzagᵃsz] egy kifejezésnek vagy kettőnek számít – egyben a jelentése ’cápa’, külön-külön viszont ’óriás’ és ’hal’, azaz a film címe lehetne ’A sas, az óriás és a hal’ is.

Természetesen a mongolok sem fejszámolóművészek, így ez a fajta számneves jelölés csak kb. ötig vagy hatig működik, Ennél több elemnél (de akár kevesebbnél is) jellemzően a зэрэг [dzerᵉg] ’sor’ vagy (személyeknél) a нар [nar] szót helyezik a felsorolás végére (pl. Бат Дулмаа нар [Bat Dulmá nar] ’Bat és Dulmá’). Ez egyébként nem zárja ki az egyes elemek közti kötőszó használatát.

Дээр үед алт, мөнгө зэрэг нь валютын үүрэг гүйцэтгэдэг байжээ.

[dér üjid alt, möng dzerᵉg n valjutín űrᵉg güᵉcᵉtgᵉdᵉg baᵉdzsé]

rég időkor arany ezüst sor [topikjelölő] valutának szerep végrehajtó volt

’Régen az arany és az ezüst töltötte be a valuta szerepét.’

Érdemes megjegyezni, hogy a mongolban mindig csak a felsorolás utolsó eleme ragozható – ha számnév van a végén, esetleg a [dzerᵉg] vagy a [nar] szó, akkor pedig ahhoz kapcsolódnak a ragok.

Aki nem fejszámolóművész, megpróbálkozhat az abakusszal is
Aki nem fejszámolóművész, megpróbálkozhat az abakusszal is
(Forrás: Wikimedia Commons / Shieldforyoureyes Dave Fischer / GNU-FDL 1.2)

Kapcsolatos mellérendelés kötőszóval

Az eddig említett, kötőszó nélküli ’és’ jellegű viszony (kapcsolatos mellérendelés) mellett időnként a mongolok is használnak ’és’ jelentésű kötőszavakat – jellemzően inkább írásban, mint szóban. Ilyen kötőszó lehet a ба [ba], a хийгээд [hígéd], a бөгөөд [bögőd] és a болон [bolᵒn]. A [ba] valószínűleg összefüggésbe hozható az arabból a perzsába került va, majd onnan a török nyelvekbe kölcsönzött va/ve ’és’ szóval, de a többi belső keletkezésű és igei eredetű. Az igei eredet a kötőszavak között nem ritka a mongolban, amire a nyelv jellemzői adnak magyarázatot. A mongol nyelvben ugyanis az összetett mondatok tagmondatai közti viszonyt eredetileg nem kötőszavakkal, hanem a tagmondatok állítmányához kapcsolódó különféle igei végződésekkel fejezik ki, pl.:

Би захиа бичээд гадаа гарсан.

[bí dzahiá bicséd gadá garszan]

én levél írva kívül kiment

’Levelet írtam, majd kimentem.’

Ezek a toldalékok voltaképp bármilyen igéhez kapcsolódhatnak, de bizonyos gyakoribb igékkel való használatuk az idők során még gyakoribbá vált. Ezen formák állandósulva, az ige eredeti jelentésének az adott helyzetben való háttérbe szorulásával párhuzamosan már nem csupán a toldalékkal, hanem az ige és a toldalék együttesével jelölhetik a tagmondatok közti viszonyt, így voltaképp új kötőszavak jöhetnek létre.

A [hígéd] és a [bögőd] esetén egy olyan toldalékot láthatunk (-аад/-ээд/-оод/-өөд [-ád/-éd/-ód/-őd]), ami eredetileg azt jelenti, hogy a toldalékkal ellátott ige cselekményének befejeződése után kezdődik a mondatban soron következő tagmondat cselekménye – azaz kb. ’vmit csinálva, majd azután’. A [hígéd]-nél ténylegesen a ’csinál’ jelentésű хийх [híh] igével van dolgunk (a mongol igék a cikkben szótári alakjukban állnak, ami a névszói igenévi végződéssel van képezve az igetőből), míg a [bögőd] töve egy régies, mára önállóan nem használt létige (írott mongol bö-/bü-). A [bolon] szó töve a бол- [bol-] ’(vmivé) válik, lesz, (vmit) szabad’ ige, amihez a módhatározói igenév [-n] végződése járul, így jelentése kb. ’válva’. Kötőszóként való használatakor a fordítása ’és’, de esetleg ’vagy’ is lehet. Ezek a kötőszavak egész tagmondatokat, de csupán szavakat vagy kifejezéseket is összeköthetnek, pl.:

Мэдэх хийгээд эс мэдэх хятад орон.

[medᵉh hígéd esz medᵉh hjatᵃd orᵒn]

ismert és nem ismert Kína ország

’Аz ismert és ismeretlen Kína.’

Хэрэглэгчийн нэр болон нууц үг санагдахгүй байна.

[herᵉglᵉgcsín ner bolᵒn núc üg szanᵃgdᵃhgüᵉ baᵉn]

felhasználónak név és/vagy titok szó emlékező-nélkül van

’Nem emlékszem a felhasználónévre és/vagy a jelszóra.’

Vagylagos kapcsolat

A vagylagos kapcsolat kifejezéséhez sincs feltétlenül szükség kötőszóra, a szövegkörnyezettől függően az egyszerű felsorolás is értelmezhető és fordítható ilyenként. De itt is használnak igei eredetű kötőszót: a буюу [bujú] ’vagy’ kötőszó (sokszor ’avagy’-ként is fordítható) az írott mongol bu- vagy bü- formájú létigének a  ju/jü igei végződéssel ellátott alakja, ahol mind az ige, mind a végződés archaikus, a lexikalizálódott esetektől eltekintve már régóta nem használatos.

Машины сэлбэг зарах буюу солино.

[masiní szelbᵉg dzarᵃh bujú szolin]

autónak alkatrész eladó vagy cserél

’Autóalkatrészeket eladok vagy cserélek.’

Az eldöntendő kérdésből eredő юм уу vagy юмуу [jumú] kifejezés is jelölhet vagylagos kapcsolatot. A [jum] összetevő eredeti jelentése ’valami, dolog’ (de itt inkább csak nyomatékosító vagy determináló – a magyar határozott névelőéhez hasonló – szerepe van), míg az [ú] az eldöntendő kérdések végén szereplő kérdőpartikula (kb. magyar -e). Így a ногоон юмуу цагаан өнгөтэй [nogón jumú cagán öngté] kifejezés jelentése ’zöld dolog-e vagy fehér színű’, szó szerint véve pedig kb. ’zöld-e [vagy] fehér színű’.

Ha kifejezetten kérdő mondatról van szó, akkor az érintett szavakra vagy kifejzésekre való külön-külön rákérdezés fejezheti ki a vagylagosságot, ahogy a következő példában a ’fehér’ és a piros’ szó utáni [ú] ’-e’ kérdőpartikula jelenléte is mutatja:

Чиний машин цагаан уу, улаан уу?

[csiní masín cagán ú, ulán ú?]

neked autó fehér-e, piros-e

’Az autód fehér vagy piros?’

Melyik autó a tiéd, a fehér vagy a piros?
Melyik autó a tiéd, a fehér vagy a piros?
(Forrás: Wikimedia Commons / GTD Aquitaine)

Az эсвэл [eszvᵉl] szintén ’vagy’ jelentésű, s az эсэх [eszᵉh] tagadó igének a [-vᵉl] feltételes határozói igenévi végződéssel ellátott alakja. Szó szerinti jelentése tehát kb. ’ha nem, akkor’. A [bujú] és a [jumú] kötőszavaktól eltérően az [eszvᵉl] előfordulhat mondat elején is.

Бат маргааш эсвэл нөгөөдөр ирнэ.

[bat margás eszvel nögődör iren]

Bat holnap vagy holnapután jön

’Bat holnap vagy holnapután jön.’

A cikk következő részében az eddigieken túl szó lesz még az ellentétes és magyarázó mellékmondatokról, illetve az alárendelő mondatokról is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Sultanus Constantinus 2012. november 21. 08:00

@tenegri: Köszönöm.

@maxval: Miért ne lehetne? Az más kérdés, hogy klasszikus latinban (ami egy mesterségesen kialakított költői nyelv) "nem lehet", de egyébként 'igen' = sic [est], 'nem' = non [est].

5 Sultanus Constantinus 2012. november 21. 08:00

@tenegri: Köszönöm.

@maxval: Miért ne lehetne? Az más kérdés, hogy klasszikus latinban (ami egy mesterségesen kialakított költői nyelv) "nem lehet", de egyébként 'igen' = sic [est], 'nem' = non [est].

4 tenegri 2012. november 20. 19:12

@Földönkívüli: Az itt szereplő nyelvben/nyelvjárásban nem, de egyébként vannak olyan mongol nyelvek/nyelvjárások, ahol igen.

3 maxval 2012. november 20. 17:18

Engem a latinban meg az zavar, hogy nem szimplán "nemet" vagy "igent" mondani, mindig ki kell egészíteni.

2 Annie 2012. november 20. 16:23

Az ókori egyiptomiban sincs "és". Általában csak egymás mellé tették a szavakat, illetve nagyon muszáj esetekre volt egy szó, ami kb. az angol "with"-nek felel meg.

1 Sultanus Constantinus 2012. november 20. 13:26

Azt jól látom, hogy a mongolok nem ragozzák szám és személy szerint az igét?

Információ
X