Nem újdonság, hogy a kínai nyelvvédők komolyan tartanak az angol nyelvnek a kínait fenyegető inváziójától. Főként az írott médiában egyre gyakrabban előforduló angol betűszavak aggasztják a nyelv éber őreit, hiszen ezek igen praktikusak és könnyen átszokik rájuk a gyakorlatias mezei nyelvhasználó. Gondoljuk csak el: a napi hajtásban nem mindegy, hogy a Világkereskedelmi Szervezet nevét a hárombetűs angol WTO (World Trade Organization) rövidítéssel, vagy hat kínai írásjellel kell-e leírni.

A veszély tehát komoly – vélik a kínai nyelvért aggódók. Épp ezért már az is felmerült, hogy egész egyszerűen tiltással szabályozzák az angol használatát a médiában, így csökkentve a hódító világnyelv hatását a kínaiakra. Kérdés azonban, hogyan reagál erre például a fiatalabb generáció. Számukra lételemmé vált az angol beszéd, és komoly hasznát is veszik, ha külföldön vállalnak munkát vagy egész egyszerűen csak megnéznek egy külföldi filmet – veti fel a kérdést weboldalán a CCTV (China Central Television, vagyis Kína Központi Televíziója).

Wang Guan, a CCTV munkatársa úgy véli, a helyzet nem olyan egyszerű, mint első pillantásra gondolnánk. Hiszen nem csupán a kínaiak vesznek át angol szavakat, hanem a kínai nyelv egyes elemei is beszivárognak az angolba – gondoljunk csak a konyhai szókincsre, a küzdősportok vagy az ezotéria némely szakkifejezéseire.

Bár sokan tartanak attól, hogy a kínai írásjeleket korántsem elég alaposan sajátítják el a gyerekek az iskolákban, és csökken az anyanyelv presztízse is a körükben, Wang Guan úgy véli, a helyzet egyáltalán nem kilátástalan. A nyelv továbbra is képes megújulni, hiszen még új írásjelek is születnek – az internet pedig egy csapásra használatossá is teszi ezeket az újításokat.