Jövő héttől elérhető a www.romanifilmfest.hu és a www.autonomiaalapitvany.hu honlapokon a teljes magyar filmtörténet cigány filmográfiája, amely a cigány tematikájú alkotások mellett azokat a filmeket is tartalmazza, melyekben roma szereplő is felbukkan - közölte az adatbázis készítője, Kalla Éva.

Az MTI kérdésére a médiaszakértő-szerkesztő elmondta: a jövőben folyamatosan bővülő filmográfia jelenleg több mint 900 játék-, dokumentum- és egyéb műfajú filmet tartalmaz.

A harmadik alkalommal megtartott kerekasztal-beszélgetés másik szervezője, Sós Mária rendező a filmszemle termését értékelve Szekeres Csaba Örvény és Hajdú Eszter Vivien című dokumentumfilmjét emelte ki. Szekeres Csaba fél évre a témájául választott cigány közösségbe költözött, ami "talán nem korszerű módszer, nagy energia, elkötelezettség és pénz kell hozzá, de fantasztikus pillanatokat szült" - mutatott rá Sós Mária.

Kalla Éva a Vivienről szólva elmondta: a címben szereplő kislány születése után oxigéntúladagolás következtében elvesztette szeme világát. Hajdú Eszter leginkább arra a folyamatra koncentrált, ahogy a hatévesen a vakok iskolájába kerülő kislánnyal kapcsolatban szülei megtanulják legyőzni magukban a félelmeiket, és végül nyugodt szívvel el tudják engedni őt egy másik városba - foglalta össze a szemle versenyszekciójában induló filmet a médiaszakértő.

Mint hozzáfűzte, Sós Máriával megtekintették a filmszemlére nevezett, de oda be nem jutott további hat, cigány témájú munkát is. "Eddig jellemző tendencia volt, hogy sok negatív dolog került elő a cigányokról szóló filmekben, de idén változott a trend: a legtöbb alkotás a pozitívumokra, az értékekre koncentrál" - vont mérleget Kalla Éva.

A filmszemle előzsűrijén Váradi Béla Barna kültakaró című dokumentumfilmje sem jutott át - idézte fel Sós Mária, hozzátéve: a beszélgetés előtt azért vetítették le mégis, mert fontos, dokumentarista erejű munkának tartják.

A 40 perces film nehéz szociális körülmények között élő, sokszor etnikai megkülönböztetés sújtotta romák beszámolóit állítja párhuzamba egy olyan asszony sorsával, akit hamis vád nyomán tartóztattak le, tartottak három évig vizsgálati fogságban, majd újabb három évig házi őrizetben a hatóságok. Ritának bebörtönzése alatt elhunyt édesapja és nővére, megromlott az egészsége, ráadásul közösségében megbélyegzetté vált, barátai ismerősei elfordultak a "börtönviselt" asszonytól.

Váradi Béla vetítés után tartott beszámolója szerint bár a filmben még az hangzik el, hogy az ártatlanul meghurcolt nő 19 millió forint kártérítésben részesült, azóta a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az ítéletet, és 6 millió forint visszafizetésére kötelezte Ritát.

A rendező azonban kedvező fejleményekről is be tudott számolni: egy svájci üzletember a film megtekintése után az egyik családnak egy lakást ajánlott fel.

Mint a beszélgetés végén a szervezők emlékeztetettek: a decemberi Romani Film Festen a Magyar Filmszemlén be nem mutatott, cigány tematikájú alkotások is láthatók lesznek.