-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Életének 90. évében elhunyt Deme László nyelvész, az Anyanyelvápolók Szövetségének alapító társelnöke - tudatta Deme Péter, a kutató fia pénteken az MTI-vel.
A nyugalmazott egyetemi tanárt, a Beszélni nehéz mozgalom fáradhatatlan szervezőjét június 6-án érte a halál. Hamvait - kívánsága szerint - nyilvános búcsúztatás nélkül adják vissza a magyar földnek.
Deme László 1921-ben született Pécelen. A budapesti Tudományegyetemen 1943-ban szerzett diplomát. Ezután az egyetem, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt.
1970 és 1981 között a szegedi tudományegyetem Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének tanára, 1977-től 1981-ig a Magyarországi Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnöke, több nyelvészeti társaság és munkabizottság tagja is volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nyelvjárások, nyelvművelés és nyelvhasználat kérdéseit kutatta. Kiváló pedagógus volt, munkája szerves részének tartotta a magyar, majd - 1970-től - az eszperantó nyelvekkel kapcsolatos ismeretterjesztést. Különösen az 1976-ban indult Beszélni nehéz című nyelvművelő rádiósorozat révén vált széles körben ismertté.
A nyelvtudomány kandidátusa (1956), majd doktora (1970) lett. Munkásságának elismeréseként megkapta a Szinnyei-emlékérmet (1943), a Szily-jutalmat (1947), az Akadémiai jutalmat (1953, 1955), az Akadémiai Díjat (1964), a Révai-emlékérmet (1969), az Ifjúsági Díjat (1982), a Déry Tibor-jutalmat (1986), a SZOT-díjat (1987), a Bölöni-jutalmat (1988) és az Implom József-díjat (2006).
Főbb művei: A hangátvetés a magyarban (1943), A magyar nyelvjárások néhány kérdése (1953), Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái (1956), Helyesírási rendszerünk logikája (1965), A nyelvről - felnőtteknek (1966), Az általános nyelvészet alapjai (1969), A beszéd és a nyelv (1976), Közéletiség - beszédmód - nyelvi műveltség (1978), Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról (1970), Nyelveink jövője és jövőnk nyelve (1990). Társszerkesztője volt A magyar nyelvjárások atlasza I-VI. részeinek (1968-77), a Helyesírási tanácsadó szótárnak (1961) és a Helyesírási kéziszótárnak (1988).