-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A vallásos rendeltetésű ókori egyiptomi szövegek gyűjteményét, a Halottak Könyvét "kelti életre" legújabb kiállításán a British Museum; a tárlat március 6-ig lesz látogatható.
A XVIII. dinasztia korától fogva Egyiptomban varázsigéket tartalmazó papirusztekercset helyeztek a halottak mellé, hogy megóvja őket a túlvilág különböző veszélyeitől, és eligazítást nyújtson számukra ennek különböző területein. A 3500 éves „útikalauz” lépésről lépésre „megtervezte” az elhunytak másvilágra vezető útját. Miután a lélek elhagyta mumifikált porhüvelyét, veszélyek sokasága leselkedett rá – a mindent felemésztő tűztől, mérgeskígyóktól, vadállatoktól kellett tartania. A legfélelmetesebb a Halottfaló volt, amellyel a túlvilági bíróság kedvezőtlen ítélete után találkozhattak az elhunytak.
A „szív megmérettetése” elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba egy strucctollat helyeztek, amely Maatot, az igazságosság és a rend istennőjét jelképezte. Amennyiben a halott szíve könnyebb, mint a strucctoll, az illető méltó, hogy az istenek társaságába kerüljön a túlvilágon. A strucctollnál súlyosabb szív viszont egyértelműen azt jelzi, hogy az eltávozott nem élt tisztességes életét. Szívét a Halottfaló zabálta fel, amelynek krokodilfeje, vízilóhátsója,
oroszlánteste volt.
John Taylor, a kiállítás kurátora szerint a tárlat azt a modernkori elképzelést hivatott megcáfolni, miszerint az ókori egyiptomiak a halál megszállottjai voltak.
„Nem a halál, hanem az élet megszállottjai voltak. Az emberek többsége 35 éves kora körül távozott az élők sorából, ám sokuknak jó élete volt, amelyet a haláluk után is folytatni kívántak” – magyarázta.
Az egyiptomi kiállítás komplex vallási rendszerrel rendelkező, fejlett társadalmat mutat be, olyat, amely az üzlettől sem idegenkedett. A Kr.e. 1500 körül keletkezett Halottak Könyve 200 varázsigét tartalmazott. A gazdag egyiptomiak ezekből válogathattak a saját verziójú Halottak Könyve számára. Ezt a luxust nem engedhette meg magának mindenki, a kevésbé tehetőseknek az „útmutató” kommersz változatával kellett megelégedniük.
A tárlat felvonultatja a British Museum világhírű óegyiptomi gyűjteményének néhány értékes darabját. Szerepelnek a kiállításon múmiák, aranyozott halotti maszkok, díszes cédruskoporsók.
Bemutatják a Halotti Könyvet is – a hosszú papirusztekercseket, amelyeket sűrűn borítanak fekete és vörös hieroglifák, s a szöveget a túlvilági jeleneteket életre keltő illusztrációk egészítik ki. A tekercseket helyezték a múmiák mellé a koporsóba, de a varázsigék borították a szarkofágot, a múmia halotti leplét, ahogy a pólyákat is.
Az igen törékeny és „fényérzékeny” tekercseket ritkán mutatják be. A leghosszabb, egy 37 méteres tekercs 3 ezer éve készült egy főpap lánya számára, s most állítják ki először.
Ani királyi írnok, aki Kr.e. 1275 táján távozott az élők sorából, megengedhette, hogy egyéni használatra készíttesse el a Halottak Könyvét: a nevét a szövegben üresen hagyott helyekre írták be.
A kiállítási tárgyak között szerepel egy bazaltkőből és aranyból készült szkarabeusz – a bogár hátán a vevő nevének egy sávot hagytak festetlenül.
„Az idők folyamán egyre több tárgy vált nélkülözhetetlenné, s az ókori Egyiptomban akadtak, akik kihasználták az üzleti lehetőségeket” – jegyezte meg John Taylor.
Mint kiemelte, azok, akik sikeresen túljutottak a próbatételeken, Ra, a Napisten bárkáján időzhettek az idők végezetéig, vagy Ozirisz, az élet, a halál és az alvilág urának a társaságát élvezhették. A legkívánatosabb úticélnak azonban a „nádföldeket” tartották, a túlvilági termékeny folyóparti területet, amely az elhunytak által hátrahagyott Egyiptom idealizált változata volt.
„A végső cél a hazatérés volt, ám egy olyan világba, ahol ismeretlenek a betegségek, a szenvedés, a halál” – hangsúlyozta John Taylor kurátor.