-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 Folytatom.. Ez a feltételezésed az -szt/ d(t) toldalékokkal kapcsolatban: "...2024. 10. 14, 15:13 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amióta a sajtó megvetette lábát az online térben, folyamatos a dilemma annak ingyenességét illetően. A brit kiadók mára eldöntötték a kérdést.
„Vége az ingyenes hírportáloknak?” – címmel jelent meg cikk az IT cafén arról, hogy a nyugati kiadók körében lassan széles körű egyetértés kezd kialakulni azzal kapcsolatban, hogy bizonyos információs portálok ingyenes modelljéről át kell térni valamilyen fizetős modellre.
A kérdésben leghangosabban Rupert Murdoch sajtómágnás szólalt meg, aki már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy a tulajdonában lévő sajtótermékek online változatainál be fogja vezetni ezt a rendszert, s aki már akkor számtalan támogatóra talált az iparágon belül.
S úgy tűnik, széles körű az egyetértés e kérdésben, mivel a Financial Times ma arról tudósított, hogy a brit online kiadókat tömörítő szövetség (Association of Online Publishers) rendes évi felmérése szerint az online hírlapokat, magazinokat és tévéadásokat kínáló brit kiadók ötven százaléka már felkészült arra, hogy részben vagy egészben fizetőssé tegye az eddigi ingyenes hozzáférést, emellett további húsz százalékuk tervezi, hogy egy éven belül megszünteti az ingyenes tartalomszolgáltatást, s részben vagy egészben díj fejében kínálja ezeket. A fizetési mód meghatározása sok helyen nem dőlt el, vannak, akik az előfizetést pártolják, mások az esetenkénti fizetést (micropayment).
A változás komolynak nevezhető, mivel erre a kérdésre 2007-ben még csak a megkérdezett kiadók 46 százaléka válaszolta azt, hogy elképzelhetőnek tartja a fizetős modell bevezetését, míg ma már több mint kétharmaduk a tervezés szintjén áll ez ügyben. A felmérés érdekes eredménye, hogy az érintett online lapok 57 százaléka a Twitteren, 48 százaléka a Facebookon, 45 százaléka pedig a YouTube-on is kínál tartalmakat, főként a mobil eszközök terjedése miatt. Egy másik kérdésre válaszolva abban is meglehetősen nagy az összhang, hogy a magánkézben lévő sajtó legveszélyesebb ellenfelének a közszolgálati állami médiavállalatot, a BBC-t tartják (csakúgy, mint Rupert Murdoch fia), illetve a Google-t, valamint a kormányzatot.
Az még nem világos, hogy vajon pontosan milyen modellekről is lesz majd szó: a friss hírek teljes anyagáért, az exkluzív tudósításokért, a hosszabb elemzésekért valószínűleg mindenképpen kérnek majd pénzt, az archív anyagokért, valamint a mobilon adott tartalomért csak töredékük kérne ellenszolgáltatást. Fejlesztési irányként a kiadók döntően a mobilalkalmazásokat jelölték meg mint a következő évek legfontosabb feladatát.
Már készültek felmérések azt illetően, hogy a felhasználók hogyan fogadnák a modellváltást, vagyis a szinte teljes ingyenesség megszűnését (igaz, már ma is nagyon sok olyan fontos és tekintélyes portál létezik, melyek csak részben ingyenesek), s ezekből az tűnt ki, hogy Európában sokkal nagyobb ellenszenv fogadna egy ilyen trendet, mint Amerikában. A Google mindenesetre a kiadókkal folytatott harcának egyik állomásaként a múlt hónap elején jelentette be, hogy ki fog dolgozni egy általános micropayment-rendszert a tartalomszolgáltatók számára, mivel elismerik, hogy a web nyitott ugyan, s annak is kell maradnia, ám ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden szegmensében ingyenes is.