nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Áltudománynak pedig azért tartom, mert teljesen áthatja egy jól felismerhető po...
    2019. 09. 20, 06:57  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: De nagyon is értem. De amit írsz az maximum a két ténylegesen létező biológiai ...
    2019. 09. 20, 06:45  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
El, meg, félre...
„Elérteni véli, mit félreért”

Olvasónk az „elért” szó jelentése iránt érdeklődik. Levele házi szakértőnkben ifjúságának emlékeit is felkavarta. Múltba révedése azonban sokkal régebbi korokat is elért...

Kálmán László | 2012. március 2.
|  

A kamaszkorom nem csak azért volt fontos időszak, mert akkor voltam kamasz, hanem például azért is, mert akkoriban minden idők egyik legnagyobb magyar költőjének, Petri Györgynek a verseit írógéppel sokszorosították és terjesztették. Én is ilyen sokszorosított formában olvastam őket, így a Házasság címűt is (ez később a Körülírt zuhanás c. kötetben jelent meg). Pontosan emlékszem, hogy ebben találkoztam először az elért valamit ’megért valamit’ használatával: Ne vedd zokon, hogy / elérteni véli, mit félreért.

Petri szóhasználatát régiesnek vagy tájnyelvinek gondoltam, ahogy T. György is ezt gyanítja (bár Petrit nem idézi):

Vitába bonyolódtunk arról, hogy az elérti szó azt jelenti-e, hogy ’félreérti, nem jól ért meg valamit’, vagy épp az ellenkezőjét, azt, hogy megértett valamit. Egyesek szerint az utóbbi régies használat, mára megváltozott, sőt, állítólag, az ország egyes részein tájnyelvi kifejezésként ma is a ’megérti’ értelemben használják. Igazságot tudnak-e tenni e kérdésben?

Sajnos ma még nincs olyan adatbázisunk, amelyben olyan részletekre rátalálhatnánk, mint az elért ’megért’ területi vagy időbeli elterjedtsége. A történeti korpusz szerint legalább a 18. század óta előfordul ez a használata az elért igének (és nem találtam példát ’félreért’ értelmű használatra). Az is igaz viszont, hogy ugyanebben az értelemben a megért két nagyságrenddel gyakoribb a régi szövegekben is.

A kérdés érdekessége számomra nem is annyira az elért ’megért’ elterjedtségében van, hanem abban, hogy mi szabályozza, indokolja, vagy legalábbis motiválja az el- a meg- és a többi igekötő különböző, néha egymásnak ellentmondó értelmű használatát.

Az igekötők úgy keletkeznek, hogy az igének valamelyik bővítménye elveszti az önállóságát, és szorosan együtt járó egységet kezd alkotni az igével, a kettő egyetlen összetett igévé válik. Az önállóság elvesztése azt jelenti, hogy az ilyen, úgynevezett inkorporált bővítmény már nem helyettesíthető más, hasonló értelmű, és különösen összetettebb szerkezetű bővítménnyel. Például ilyen szoros egységek a félbehagy, félbemarad, félbeszakít igekötős igék: legfeljebb viccből lehet olyat mondani, hogy háromnegyedbe marad vagy fél dalba szakítottam.

Messziről elért?
Messziről elért?
(Forrás: Wikimedia Commons / Ghost1121 / CC BY-SA 3.0)

A legrégebbi igekötők is ilyenek, például az el a távolodásra utaló (határozói) bővítményből származik, a meg pedig ’hátra’ értelmű bővítményből (maga a tő a mögé, mögött, mögül rokona). Az inkorporált bővítmény az önálló bővítményhez képest általában teljesen sajátos, specializálódott szerepet tölt be. Valójában csak az igekötő nélküli igével szembeállítva tudunk neki értelmet tulajdonítani. Például a meg igekötős igék nagy része arra utal, hogy az igetőnek megfelelő folyamat annak rendje és módja szerint, az elvárható eredménnyel le is zárul, befejeződik: megalszik, megérik, megkeményedik. Sok nyelvváltozatban arra is mondják, hogy meghűl, amikor az ételt azért hűtjük, hogy fogyasztható legyen, vagyis amikor eléri a megfelelő hűvösebb hőmérsékletet. Az el igekötős igék nagyon sokfélék, az eltávolodásra, eltűnésre utalók mellett (elvész, elmúlik, elszármazik) mellett gyakori a nem várt vagy nem kedvező kimenetelre utalók is (elromlik, elvásik, eltetvesedik). Ez utóbbiba tartozik sok nyelvváltozatban az elhűl, amit akkor mondanak, amikor az étel hidegebb lesz, mint amilyen hőmérsékleten fogyasztani akartuk volna.

Az igekötős igék népes családjaiban általában olyan részleges és felületes hasonlóságokat találunk, mint amilyenekre itt példákat írtam. És mindenre rengeteg ellenpélda is akad, például a megromlik éppen nem kívánatos befejeződésre utal: a meg igekötővel alkotott igék között szinte minden típusú folyamat befejezettségére utalót találunk. Az el sem mindig eltávolodásra vagy kellemetlen kimenetelre utalhat, például az elcsíp, elkap éppen sikeres aktusra utal (bár az el használatát itt lehet, hogy eredetileg az elcsípett, elkapott dolognak az eredeti útvonalától való eltérítése motiválta). És ha létezik egy kisebb csoport, amelyben közös jelentésmozzanatokat fedezhetünk fel, annak a mintájára a csoport bővülni szokott. Például az elcsíp, elkap csoportjához társulhatott az elért ’megért’.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Sigmoid 2012. március 9. 10:47

@gligeti: Jah igazából rájöttem hogy az a mondat hülyeség volt. De nekem az "ért" és a "hall" egész különlegesen közel áll egymáshoz.

Nagyon sok mondatban egyszerűen be lehet helyettesíteni őket egymás helyére, és a mondat ugyanazt fogja jelenteni. :)

Az ellát, elolvas viszont nekem fura analógia. Mármint "ELlát ODÁIG", illetve "ELolvasom A VÉGÉIG", "ELfut A FALUHATÁRIG", "ELbicikliztem VÁCRA", stb. Itt az "el" valamiféle célra, méghozzá fizikailag vagy analógiásan térbeli célra utal.

A kérdésem csak ez: MEDDIG vagy HOVÁ érthetek EL valamit?!

(Az "elfáradot", ahol az "el" a "perfektumot" jelöli, én inkább az "elkókad", "elhervad", "elrothad", stb. rokonainak érzem, amik mind kivétel nélkül tárgytalan igék, és valamilyen folyamatot - tehát nem cselekvést - jelentenek.)

7 gligeti 2012. március 6. 18:34

@Sigmoid:

"Az "el-" igekötő érzékelést, észlelést jelentő igékhez csapódva jellemzően sikertelenséget, hibás észlelést jelent: elhall, elnéz".

hmm, ellát, elolvas, elfárad,...

Vagy akár: látom, olvasom, értem a feliratot: ellátok odáig, elolvasom, elértem a feliratot. Kinek melyik analógia erősebb;

6 Sigmoid 2012. március 6. 11:36

Azt ugye megtanultuk, hogy a nyelvnek nincs "logikája".

Viszont prototipikus gondolkodás az van, és lényegében a "nyelvérzék" alapját képezi. Az "el-" igekötő érzékelést, észlelést jelentő igékhez csapódva jellemzően sikertelenséget, hibás észlelést jelent: elhall, elnéz

De ebből is az "elhall" a fontos.

hall / ért

Hallottam, Uram! / Értettem, Uram!

nem hallom a tévét / nem értem a tévét

úgy beszélj hogy halljam / úgy beszélj hogy értsem

bocsánat, félrehallottam / bocsánat, félreértettem

A kettő, bár az ért-nek van más jelentésregisztere is ("fogalmilag feldolgoz, értelmez"), rokonértelműnek mondható.

Adja magát: elhallottam / elértettem

A budapesti magyar nyelvben az "elért" jó eséllyel sosem fog "megértet" jelenteni, de "félreértet" nagyon könnyen jelenthet. Ez az a jelentés amit az én nyelvérzékem gondolkodás nélkül diktál a fenti párhuzam alapján.

5 gligeti 2012. március 4. 11:19

Az elalszik sem azt jelenti, hogy félresikeredik az alvása, hanem hogy sikeresen, befejezi az álmosodást... sok ilyen befejezést kifejező "el-" van még, elfelejt (a felejtés szempontjából sikeres), stb.

4 Annie 2012. március 2. 14:22

Az elkap attól függően sikeres vagy sikertelen, hogy a rendőr vagy a tolvaj szemszögéből nézzük :D

3 drino 2012. március 2. 13:11

"Az el sem mindig eltávolodásra vagy kellemetlen kimenetelre utalhat, például az elcsíp, elkap éppen sikeres aktusra utal"

Ezt vitatnám. Nem utalhat az említett igékben az "el" "sikeres aktus"-ra, mert ahhoz az alapige jelentésének változatlannak kellene maradnia (mint az "elért"-ben az "ért"-nek). A "csíp" igének egészen más a jelentése önmagában, mint az el igekötővel, a "kap" ige egy-két jelentése pedig valóban hasonlít az "elkap"-éra, csak épp az igei vonzatkerete más ezekben az esetekben.

Van a kap igének két hasonló jelentése is, az egyik "A labda után kapott." (vagy esetleg "a labdáért kapott"), a másik "A fejéhez kapott". Az "elkap" azonban tárgyas "Elkapta a labdát".

2 Sigmoid 2012. március 2. 11:45

Jah... Ha csak úgy olvasnám valahol hogy "elért", akkor a többi általam ismert magyar szóból következtetve azt kell jelentse, hogy "rosszul ért".

Mondjuk érthető hogy nem használják ilyen formában, nekem furcsának hat, és zavaróan egybehangzik az "elér" múlt idejével.

1 ddani 2012. március 2. 09:45

elír = tévesen ír, elért = tévesen ért -- eddig nekem magától értetődően logikusnak tűnt :)

Információ
X