-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem maga a rendszer elmélet nem új, és adatolja saját magát olyan példa m...2024. 10. 31, 11:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Sok önjelölt próféta fordult már meg a Nyesten. De ahhoz, hogy az új e...2024. 10. 30, 20:08 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, víz nélkül nincs élet, de a folyó ha kilép a medréből, tényleg őrült.. A ...2024. 10. 30, 20:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
De nem mindegy, hogy melyiken – derül ki az AlphaGalileo cikkéből. Egy friss olasz kutatás eredményei alapján ugyanis a jobb fülünkbe érkező utasításokat nagyobb valószínűséggel hajtjuk végre.
Az olaszországi Chieti egyetemének két professzora, Dr. Luca Tommasi és Daniele Marzoli tanulmányaikban arról számoltak be, hogy az emberi kommunikációban hatékonyabbak azok a kérések, információk, amelyek a jobb fülbe érkeznek. A kutatás különlegessége, hogy míg a témával foglalkozó kísérletek eddig kizárólag steril környezetben zajlottak, az olasz tudósok most nagyon is életszerű közegben, éjszakai klubokban tesztelték a „jobbfülességet”, számol be az AlphaGalileo.
A jelenség okát egyébként valószínűleg abban kereshetjük, hogy a bal agyfélteke felelős a verbális (szóbeli) kommunikációért és a logikus gondolkodásért. Mivel működése az ellentétes oldalra irányul (a testünk jobb oldalát a bal, a bal oldalát pedig a jobb agyfélteke irányítja), ez magyarázhatja tehát, hogy a jobb fülünk „fogékonyabb” az emberi beszédre.
A két kutató három különböző társasági helyzetben gyűjtött vizsgálati adatokat. Megfigyelték, hogy zajos klubokban lezajló beszélgetésekkor a beszélők 72%-a a hallgatójának jobb fülébe magyarázott – ez pedig összhangban áll a korábbi laboratóriumi kísérletek eredményeivel is.
Talán még érdekesebb, hogy a második kísérlet során, amikor előbb értelmetlen szöveget mondtak az alanyoknak, majd amikor azok visszakérdeztek, és a kutatók egy világos kérdést tettek fel nekik (egy szál cigarettát kértek), a nők szinte kivétel nélkül jobb fülükkel fordultak a kérdező felé. A férfiaknál ugyanakkor nem volt ennyire jellemző ez a tendencia. A harmadik kísérletben pedig azt figyelhették meg a kitartóan kérdezgető tudósok, hogy több esetben jutottak cigarettához akkor, ha az alany jobb fülébe tették fel a kérdést.
Az olasz szakemberek cikkükben – amely a Naturwissenschaften online tudományos magazinban jelent meg – hangsúlyozzák: kutatásuk most már alapos bizonyítékkal szolgált arra, hogy társadalmi interakcióink „oldalfüggőek”. Ha pozitív választ szeretnénk tehát, korántsem mindegy, hogy beszélgetőtársunk melyik fülébe duruzsolunk bele.