-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
De nem mindegy, hogy melyiken – derül ki az AlphaGalileo cikkéből. Egy friss olasz kutatás eredményei alapján ugyanis a jobb fülünkbe érkező utasításokat nagyobb valószínűséggel hajtjuk végre.
Az olaszországi Chieti egyetemének két professzora, Dr. Luca Tommasi és Daniele Marzoli tanulmányaikban arról számoltak be, hogy az emberi kommunikációban hatékonyabbak azok a kérések, információk, amelyek a jobb fülbe érkeznek. A kutatás különlegessége, hogy míg a témával foglalkozó kísérletek eddig kizárólag steril környezetben zajlottak, az olasz tudósok most nagyon is életszerű közegben, éjszakai klubokban tesztelték a „jobbfülességet”, számol be az AlphaGalileo.
A jelenség okát egyébként valószínűleg abban kereshetjük, hogy a bal agyfélteke felelős a verbális (szóbeli) kommunikációért és a logikus gondolkodásért. Mivel működése az ellentétes oldalra irányul (a testünk jobb oldalát a bal, a bal oldalát pedig a jobb agyfélteke irányítja), ez magyarázhatja tehát, hogy a jobb fülünk „fogékonyabb” az emberi beszédre.
A két kutató három különböző társasági helyzetben gyűjtött vizsgálati adatokat. Megfigyelték, hogy zajos klubokban lezajló beszélgetésekkor a beszélők 72%-a a hallgatójának jobb fülébe magyarázott – ez pedig összhangban áll a korábbi laboratóriumi kísérletek eredményeivel is.
Talán még érdekesebb, hogy a második kísérlet során, amikor előbb értelmetlen szöveget mondtak az alanyoknak, majd amikor azok visszakérdeztek, és a kutatók egy világos kérdést tettek fel nekik (egy szál cigarettát kértek), a nők szinte kivétel nélkül jobb fülükkel fordultak a kérdező felé. A férfiaknál ugyanakkor nem volt ennyire jellemző ez a tendencia. A harmadik kísérletben pedig azt figyelhették meg a kitartóan kérdezgető tudósok, hogy több esetben jutottak cigarettához akkor, ha az alany jobb fülébe tették fel a kérdést.
Az olasz szakemberek cikkükben – amely a Naturwissenschaften online tudományos magazinban jelent meg – hangsúlyozzák: kutatásuk most már alapos bizonyítékkal szolgált arra, hogy társadalmi interakcióink „oldalfüggőek”. Ha pozitív választ szeretnénk tehát, korántsem mindegy, hogy beszélgetőtársunk melyik fülébe duruzsolunk bele.