-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ritka ókori bibliai kézírásos szöveg két töredékét sok évszázados „elválás” után egyesítik Jeruzsálemben az Izraeli Nemzeti Múzeum kiállításán.
A töredékek egyesítését egy véletlen felfedezés tette lehetővé: két kutató 2007-ben jött rá, hogy az írás a Londoni manuscriptumon (kéziraton), valamint az egykori tulajdonosa, Fuad Ashkar amerikai orvos után elnevezett Ashkar-kéziraton megegyezik.
Az 1300 éves kézirat Mózes második könyvének 15. fejezetéből a győzelmi éneket tartalmazza, amikor Izrael népe előtt kettéválik a víz, a zsidókat üldöző egyiptomi sereget azonban elborítják a Vörös-tenger hullámai.
A két töredék azon kevés héber bibliai szövegek egyike, amelyek az úgynevezett „néma korszakból”, a Kr. u. 3. és 10. század közötti periódusból származnak. Ebből az időből ugyanis nagyon kevés héber nyelvű tekercs maradt fenn, így a töredékek értékes információval szolgálnak a Héber Biblia történetéről.