-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amikor nyúlfarknyi írásműveinket posztoljuk, aligha gondolunk arra, hogy nyelvemléket hoztunk létre. A nyelvemlékekről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy több száz éves dokumentumok – valójában bármi, amit leírunk, lehet nyelvemlék a kutatók számára. Nem csoda, ha figyelik is posztjainkat.
Közismert dolog, hogy az írás konzervatívabb a beszédnél. Elég, ha arra gondolunk, hogy a magyar nyelvterület nagy részéről már régen eltűnt az [ly] hang, de helyesírásunk még mindig őrzi emlékét. Ez minden bizonnyal akkor is így lenne, ha nem lenne központilag szabályozott helyesírás, iskolai oktatás: lehet, hogy már nem minden szóban írnánk ly-t, ahol [ly] volt, és írnánk oda is, ahol sosem volt (ha nem tartjuk be a helyesírási szabályokat, ma is írunk: gondoljunk csak a muszályra!).
Éppen az írásnak ez a tulajdonsága az, ami miatt a nyelvészek nem bíznak meg annyira az írott forrásokban. Ha a mai magyar nyelvről a jövő nyelvészei számára csak gondozott irodalmi szövegek állnának a rendelkezésükre, akkor azt hihetnék, hogy az [ly] még mindig megvan, nem tudnának az ami és az amely használatának változásáról, nem tudnának az asszem alakról, sem az olyan kifejezésekről, mint a zsír királyság. Éppen ezért a nyelvészek számára gyakran értékesebbek azok a források, melyek közelebb állnak a mindennapi beszélt nyelvhez: vagy azért, mert alkotóik szándékosan nem követik az irodalmi normákat, vagy azért, mert nem is ismerik őket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A régebbi korokkal kapcsolatban a nyelvészeknek szerencséjük is van (mert nem voltak szigorúan rögzítettek a normák), de pechük is: aki írt, ritkán írt informális feljegyzéseket – ráadásul ezekhez ritkábban lehet hozzáférni. Manapság – elsősorban a közoktatásnak köszönhetően – bizonyos normák sokkal inkább érvényesülnek, de a nyelvészek szerencséjére sokkal könnyebben hozzáférhetőek az informális szövegek. Ha az sms-ek csak külön gyűjtéssekkel gyűjtehetőek, a Twitter-üzenetekkel sokkal könnyebb dolguk van a szakembereknek: ezeket le lehet tölteni és feldolgozni. Mindez nem csak elméleti lehetőség, hanem valóság.
David Willis, a Cambridge-i Egyetem Elméleti és alkalmazott nyelvészeti tanszékének kutatója a walesi nyelvű tweeteket vizsgálja. A walesi helyzete több szempontból is érdekes: először is, mint annyi más nyelvben, a modern társadalom kialakulásával itt is keveredtek a nyelvjárások; másfelől viszont a walesi – különösen Dél-Walesben – a kihalás szélére került, így a beszélők egy része nem anyanyelvként, hanem második (az iskolában tanult) nyelvként használja. (Ugyanakkor az angol esetével szemben a különböző társadalmi osztályok nyelvhasználata nem tér el jelentősen.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Eric Jones / CC BY-SA 2.0)
Az utóbbiak nyelvhasználatára az jellemző, hogy angolos mondatszerkezeteket használnak a walesiben is. Így például a walesiben, akárcsak a magyarban, kettős tagadás van: Nem láttam senkit. Ezzel szemben az angol csak egyszer tagad: I have not seen anyone (ezt kb. úgy lehetne szó szerint fordítani magyarra, hogy Nem láttam akár-/bár-/valakit) vagy I have seen noone (kb. Láttam senkit). A kutatók azt is meg tudják állapítani, hogy honnan érkeznek a tweetek, így követhetik, mely szerkezetek mely régiókra jellemzőek, illetve elterjedési területük hogyan változik térben és időben.