-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az asztronómia, a tudomány és a civilizáció interdiszciplináris összefüggéseit vizsgálja az a nemzetközi konferencia, amelynek a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából augusztus 10. és 13. között ad otthont Budapest.
A Csillagászat és Civilizáció elnevezésű konferenciát az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az ELTE szervezi.
„A konferencia egyedülálló a maga nemében, mert megvilágítja a csillagászat jelentőségét a tudományok, az emberiség világképe és a társadalom fejlődése számára” – hangsúlyozta az MTI-nek Grandpierre Attila, a Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Mint rámutatott, a csillagászat a legrégebbi tudomány, amely alapvető szerepet játszott a többi tudományág fejlődésében. Ugyanakkor az asztronómia jelentőségét még a csillagászok sem ismerik igazán, holott a csillagászat ma is központi szerepet játszik tudományos világképünk megfogalmazásában. A tudományos világkép határozza meg, melyek a fontos kérdések, és hogyan lehet választ találni rájuk. A tudományos világkép végső alapja pedig maga a kimeríthetetlen világegyetem.
Véleménye szerint a mai tudományos világképből, amely 400 éve, Newton után alakult ki, hiányzik az ember, az élet. Ez a hiány kihatott az erkölcsre, az egész gondolkodásmódunkra, társadalomfelfogásunkra, és bár az ipari forradalom, a gépesítés az anyagi javak addig nem ismert bőségét hozta magával, ugyanakkor az anyagias szemlélet hatására az ember is az „anyagilag hasznos kategóriákba” sorolódik. Így alakult ki a fogyasztói társadalom, amely felértékeli az anyagi javakat, leértékeli az életet, és háttérbe szorítja az ember természeti és közösségi lény mivoltát, eredeti, kozmikus rendeltetését.
„A 21. században, a biológia évszázadában érdemes végiggondolni, ki tudjuk-e úgy tágítani tudományos világképünket, hogy az élet és az ember is bekerüljön” – emelte ki a csillagász.
A konferencia munkájában kvantumfizikusok, csillagászok, biológusok, filozófusok, teológusok, kultúrtörténészek vesznek részt, a szervezők 200–300 szakemberre számítanak húsznál több országból.
„Sokoldalúan próbáljuk bemutatni, hogy a különböző szaktudományok élvonalbeli képviselői mit tudnak hozzátenni a nagy kérdésekre adott válaszokhoz. Ezek a nagy kérdések a világegyetem természetével, keletkezésével kapcsolatosak, azzal, hogy mi lesz az univerzum sorsa, s mi az élet, az ember helye és szerepe a mindenségben” – magyarázta.
Paul Davies, a világ egyik legismertebb fizikus-csillagásza az életbarát világegyetemről beszél: arról, miért éppen olyanok a világegyetem fizikai tulajdonságai, amelyek az élet kialakulásának kedvezőek, és mennyire alapvető az élet szerepe a világegyetem kialakulása és fejlődése számára.
Stephen Wolfram, akinek nemrég megjelent New Kind of Science (Újfajta tudomány) című könyve nagy feltűnést keltett, videoelőadásában a komplexitástudomány jelentőségét világítja meg. Subhash Kak kvantumfizikus a világegyetem információtartalmának növekedéséről tartja előadását, Henry Stapp arról, hogy a kvantumfizika különböző értelmezései milyen lehetőségeket adnak az emberi tudat elhelyezésére a kvantummechanikai világegyetemben.
Joseph Seckbach a száz foknál is forróbb forrásokban, illetve az Antarktisz és Grönland jégtakarója alatt élő baktériumokat ismerteti, amelyek tanulmányozásával a Mars-béli élet megismeréséhez is közelebb juthatunk. Nancey Murphy és Hans Köchler a Világegyetem erkölcsi és vallási vonatkozásait világítják meg.