Vladimír Manka szocialista EP-képviselő, aki a vezető szlovák kormánypárt politikusa, azt mondta, hogy országa három és fél hónappal ezelőtt „brutális lejárató kampány tárgya” lett magyar részről a szlovák államnyelvtörvény miatt. Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke kijelentette, hogy a magyar külpolitikának „casus belli”-ként kell kezelnie az ügyet – idézte Manka a Fidesz elnökének kijelentését. Manka szerint a magyar nacionalisták a magyar nemzet politikai értelemben vett újraegyesítésére törekednek.
Sergej Kozlík, aki a Vladimír Meciar által alapított mozgalom politikusaként a liberális frakcióban foglal helyet az Európai Parlamentben, felszólalásában azt mondta, hogy a magyar fél provokatív módon tervezte augusztus 21-re – a Csehszlovákia elleni 1968-as invázió évfordulójára – Sólyom László köztársasági elnök révkomáromi programját. Azt is szóvá tette Kozlík, hogy Orbán Viktor autonómia-kezdeményezésekre ösztönözte a magyar kisebbséget. Szerinte Nagy-Magyarország gondolatának a felélesztése „játék a tűzzel”, nem lehet helye a modern Európában, és az EU nem hunyhat szemet az ilyen jelenségek fölött.
Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő felszólalásában megdöbbenésének adott hangot Václav Klaus cseh államfőnek a Lisszaboni Szerződést akadályozó taktikája miatt. Méltatlannak nevezte, hogy Klaus a Benes-dekrétumok sérthetetlenségéhez kívánja kötni az EU reformszerződésének ratifikálását.
Szintén bírálta a cseh elnököt Jelko Kacin szlovén liberális EP-képviselő, aki szerint Klaus „zsarolja az EU-t”.
Ugyancsak felszólalt napirend előtt Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő, aki a vallási kizárólagosságot ítélte el. Szót emelt a keresztényüldözések ellen, ami különböző országokban – mint mondta – többnyire muszlim és hindu vallási fanatikusok részéről tapasztalható.
Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő emlékeztetett a három évvel ezelőtti budapesti utcai eseményekre, és azt kérte, hogy az Európai Parlament küldjön megfigyelőket az 1956-os forradalom évfordulójának idei megemlékezéseire.