-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Beszélni és olvasni tanítottak kutyákat a náci Németországban a II. világháború idején, a győzelem érdekében. Vagy valami ilyesmiről szól ez a fura hír, ami éppen bejárja a világot.
A sajátos ebiskolában írás ugyan nem szerepelt a kutyatananyagban és - Jack London ide, vagy oda – énekóra sem, de szinte az összes többi alaptantárgy igen. A németek mindig is úgy tekintettek a kutyákra, mint rendkívül intelligens lényekre, értelmi szintjüket az emberit megközelítőnek vélték. Az 1920-as években felszökött a német állatpszichológusok száma, akik komolyan hitték, hogy a kutyák képesek elvont gondolkodásra. A nácikat érdekelte az elmélet, és megpróbáltak létrehozni egy félelmetes, „beszélő” kutyahadtestet – derítette ki Jan Bondeson brit kutyakutató, a Cardiffi Egyetem akadémikusa berlini vizsgálódásai során, amelyeket éveken át folytatott.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Adolf Hitler, a náci Németország vezére maga is bolondult a kutyákért, volt két németjuhásza, melyek közül egyet pillanatokkal maga előtt küldött a halálba. Hitler remélte, hogy az okos teremtmények megtanulnak kommunikálni SS mestereikkel. A célt persze úgy is elérhették volna, hogy a náci kiképzők tanulnak kutyául, de nem ez szerepelt Hitler különleges kutyaiskolájának alaptantervében. A Tier-Sprechschule – Állatbeszédtanoda – nevű oktatási intézményt már az 1930-as években létrehozatta Hitler a Hannoverhez közeli Leutenburgban. Az igazgató egy nő lett: Margarethe Schmitt, a növendékek pedig eleve képzett – de csupán hagyományosan, avagy „normálisan” képzett – ebekként kerültek be Németország minden szegletéből verbuválva, hogy megkezdődjön nem hagyományos oktatásuk. A kutyákat megpróbálták szóra bírni, és „morzézni” is tanították őket: a mancsukkal kellett „kikopogtatniuk” jeleket, illetve betűket.
Az ebiskola feljegyzései szerint az oktatók komoly sikereket értek el (vagy legalább a következőket):
- Egy kutya képes volt tökéletesen kiejteni a „Mein Führer” szavakat, ha azt kérdezték tőle, kicsoda Adolf Hitler.
- A feljegyzések szerint egy németjuhász diák hazafias hevületében kinyilvánította vágyát, hogy beléphessen a hadseregbe, mert – tudatta – nem szereti a franciákat.
Az iskola dokumentációja arra is kitért, hogy egy Kurwenal nevű tacskót 28 egyenruhás fiatal látogatott meg az állat születésnapján. Az ifjak a náci állatvédő szervezettől érkeztek Kurwenalhoz, amely azzal érdemelte ki a megtiszteltetést, hogy eltérő ugatásszámmal tudatta mondandója betűit, életrajzírójának pedig – mert az is volt a kutyának – megvallotta, hogy Hindenburgra szavazna.
A Trier-Sprechschule élebe mindazonáltal egy Rolf nevezetű airedale terrier volt. Nemcsak az ábécét tudta letoppogatni mancsával, hanem – tanárainak értékelése szerint – elmélkedni is vallási kérdésekről. Mindemellett verseket költött, idegen nyelveket tanult, egyszer pedig megkérdezte egy nőtől, hogy csóválná-e a farkát – de még ez is kevés volt Németországnak a háború megnyeréséhez.
Jan Bonderson Amazing Dogs: A Cabinet of Canine Curiosities (Meghökkentő ebek: Kötetnyi kutyakülönlegesség) című könyvében akadnak bőven német ebek mellett egyebek – tudatta a The Daily Telegraph című brit lap.
***
A nyest.hu szerkesztősége ezennel kéri kedves olvasóit, amennyiben olyan kutyájuk, macskájuk van, akik bármit is ki tudnak mondani (legyen az köztársasági elnökök, miniszterelnökök nevei, esetleg kedvenc csemegéjük), ne hezitáljanak írni nekünk. Ellenkező esetben arra kell gondoljunk, nem kutya a fenti hír, csak egy kacsa.
Mindenesetre figyelni fogjuk, ki indította útjára e vidám médiahacket... Addig is kutyabeszéd iránt érdeklődő olvasóinknak tanácsoljuk, olvassák el Csányi Vilmossal készült interjúnkat, amiben az etológus professzor pont a kutyák kommunikációjáról beszél. Esetleg böngészhetik állati nyelv témában írott cikkeinket, vagy az alábbi ajánlóban kiemelt, izgalmas, nem kacsa típusú írásainkat.