-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..A nyelvészet célja elsősorban az, hogy megtudjuk, mi az a nyelv..." Talán ne...2026. 01. 18, 17:39 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Miért látható, hogy nem volt alapnyelv? Mert valójában voltak ilyenek,...2026. 01. 18, 10:21 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az internetről idézek: "Őslakos nyelvek: Ausztráliában több mint 200 őslakos ny...2026. 01. 18, 08:56 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor? A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért van az, hogy magyarul bárányhimlő, angolul viszont chickenpox, azaz csirkehimlő. Olvasói kérdésre válaszolunk.
Olvasónk, Zsófi kérdezi, miért van az, hogy a himlő magyarul bárány-, angolul viszont csirke- (azaz chickenpox)?
A himlő
Himlőnek a fertőző vírusos betegségek egy fajtáját nevezik. A név alapját képező, passzív jelentésű himlik ige már eltűnt a nyelvből, az aktív párját még használjuk: ez a hint. (Vannak más igék, ahol mindkettő él és virul: pl. romlik–ront, bomlik–bont, ömlik–önt, van, amelyek kapcsolata már nem biztos, hogy mindenkinek világos: omlik–ont, hámlik–hánt.) A himlik nyilván a betegség okozta kiütéseknek a testen való széthintődésére utalt.
A himlők angol neve, a pox, még konkrétabb: az óangol pocc ’hólyag, fekély’ többes száma. Pontosabban azért [poksz], mert korábban többes szám volt, de erről az angol már nem vesz tudomást, és nyugodt szívvel lehet a szót „újra” többes számba tenni: poxes. Mindezt a helyesírás is mutatja: a [k]-végű szavak többes számát nem x-szel írjuk: a ma is használt pock [pok] ’himlőhólyag’ többes száma a pocks [poksz] ’himlőhólyagok’ (nem pox), cheek [csijk] ’arc’–cheeks [csijksz] ’arcok’ (nem cheex) stb.
A himlő korábban a legsúlyosabb fajtáját jelölte a himlőknek, azt, amit ma feketehimlőnek nevezünk. Angolul ezt smallpoxnak nevezik (small ’kicsi’), nem mintha jelentéktelen lenne, hanem hogy megkülönböztessék a great poxtól (great ’nagy’), ami a nagyobb kiütésekkel járó szifilisz másik neve. Ezek komoly dolgok, jól ismerjük a feketehimlő egyik túlélőjét, aki a fél szemével fizetett.
(Forrás: Anton Einsle, OsvátA)
Ártatlan, maszületett
A himlőnek egy jóval szelidebb változata a bárányhimlő. Sokszor a szülők szándékosan viszik a gyereküket bárányhimlős közelébe: azt gondolják, érdemes a komolyabb következményekkel rendszerint nem járó betegségen ilyenkor átesni, mert ez immunissá tesz. Sok orvos szerint viszont az esetleg előforduló súlyos szövődmények miatt nem érdemes ezt kockáztatni. Bárányhimlőbe a megbetegedők közül minden hatvanezredik hal bele, ami nagyságrendekkel kedvezőbb arány, mint a feketehimlő, abba minden második feltőzött meghalt a 18. században (gyerekek közül ötből négy), és még ötven éve is a fertőzöttek hetede nem élte túl.
A neve a kórnak tehát azért bárányhimlő, mert – különösen a feketehimlőhöz képest – viszonylag ártalmatlan. A bárány, mint az ártatlanság, ártalmatlanság, gyengeség jelképe jól ismert toposz. De a csirke is ártatlan volna?
Csirke
Az angol chickenpox esetében kevésbé egyértelmű, hogy miért pont a csirkéről nevezték el. Az egyik ötlet itt is az, hogy a csirke nem egy vadállat. Egy másik megfejtés szerint a bárányhimlő kiütései hasonlítanak a csicseriborsóra, amint angolul chickpeanek neveznek. Magának a chickpeanek nincs köze a csirkéhez, ez a francia chiche népi etimológiás átértelmezése, a francia szó forrása pedig a latin cicer ’csicseriborsó’ – amit Cicero nevében is megtalálhatunk.
(Forrás: Sanjay Acharya, CC3.0)
Azt is felvetették, hogy a kiütések olyanok, mintha egy csirke megcsípkedte volna a beteget. Vagy pedig a ’csirke’ a kisgyerekekre utal metaforikusan: a bárányhimlő jellegzetesen gyerekbetegség. De még az is lehet, hogy az itching-pox ’viszkető himlő’ kifezést értették a beszélők félre. Esetleg azt hihették, hogy a betegség a csirkéktől származik. Azonban ezek az ötletek elég megalapozottatlannak tűnnek: nincs nyoma az itching-poxnak régebbi szövegekben és a betegség csak emberek között terjed. Igaz ezt nem tudhatta az, aki állítólag így nevezte el a kórt. Van még majom-, tehén-, egér- és tevehimlő is, ezek tényleg az illető állatokat betegítik.













