„Innen már csak előre tudunk menni” – értékelte a magyar-szlovák viszonyt a kormányfő. Úgy vélekedett: most nem ünnepélyes, semmitmondó látogatásra, katonai parádéra van szükség, hanem arra, hogy olyan munkatalálkozót tartsanak, amelyen megpróbálják megoldani a Szlovákia által, elsősorban a nyelvtörvény elfogadásával, „teljesen fölöslegesen” generált feszültségeket.

„Miközben tudom, kívülről, Európából nézve úgy tűnik, mintha két gyerek civakodna a homokozóban, és ez sokat árt mindkét ország tekintélyének, a mindenkori magyar kormány nem hagyhatja szó nélkül, hogy a magyar kisebbséget súlyos sérelem érje” – hangsúlyozta Bajnai Gordon, aki szerint ez nem egyszerűen magyar, hanem európai ügy is.

„Más ország is ugyanezt tenné a helyünkben” – fogalmazott.

„Azért léptünk be az Európai Unióba, mert azt gondoltuk, hogy ebben a klubban magasabb értékek, magasztosabb erkölcsi szabályok vannak. A szlovák nyelvtörvény ellentmond ezeknek az európai értékeknek” – tette hozzá.

„Mi szükség van arra, hogy a XXI. század Európájában embereket, megkérdőjelezhetetlenül szlovák állampolgárokat azért zaklassanak, büntessenek, mert az anyanyelvükön beszélnek orvosukkal vagy magyarul szeretnének misét hallgatni? Hova vezet ez? Miért lenne erősebb ettől Szlovákia?” – tette fel a kérdést a kormányfő.

Bajnai Gordon úgy látja: meg kell próbálni együttműködni a szlovák kormányzattal, hogy egyik országban se a szélsőségesek diktálják a politikát, hanem azok, akik tudják, van vesztenivaló, ha így marad a helyzet. Hozzátette: mindkét állam nyerhetne azon, ha normalizálódnának a kapcsolatok. Ez csak akkor valósulhat meg, ha megszűnnek a magyar kisebbséget hátrányosan érintő lépések, amelyeket vélhetőleg a szlovák belpolitikai csatározások, egyszerű szavazatszerző törekvések és a Szlovákiában is jelentkező gazdasági bajok motiválnak, és céljuk, hogy eltakarják a valós problémákat – jelentette ki a kormányfő.

Véleménye szerint Magyarországnak soha nem szabad lemondania arról, hogy megpróbáljon pozitív kezdeményezéseket tenni. Mint mondta, lesznek ilyen javaslatai a szeptember 10-ei magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón is, de konkrétumokat nem árult el.

Bajnai Gordon elmondta: nem látja okát annak, hogy változtasson korábbi álláspontján, és 2010-ben az MSZP kormányfőjelöltje legyen. Emlékeztetett: tavasszal egyéves válságkezelésre vállalkozott.

„A munkának a közepén tartunk, és erre a feladatra kell minden erőmet koncentrálnom. Nem a következő választásra, hanem a következő 10-15 évre kell Magyarországot jó pályára állítani” – jelentette ki, hozzátéve: aki az országot irányítja, annak most sokszor éppen olyan döntéseket kell hoznia, amelyek rövid távon ronthatják a választási esélyeket, de az ország érdekeit szolgálják.

Akkor marad tiszta az ember feje, ha így gondolkodik – mondta. Az esetleges kormányátalakítás esélyét firtató kérdésre a kormányfő emlékeztetett, hogy egyértelmű feltételekkel vállalta a posztot, vagyis a kormány összetétele az ő döntése és felelőssége. Hozzátette: változtatni akkor kell, ha jelentős ok van rá, most azonban nem lát ilyet.

A romák elleni támadások rendőrségi felderítését kísérő vitákról azt mondta: ez tipikusan magyar jelenség, nem lehet felhőtlenül megkönnyebbülni a feltételezett tettesek elfogása után. Az interneten nyilvánosságra hozott állítólagos titkosszolgálati dokumentumokkal kapcsolatban kiemelte: azokat összeollózott iratoknak minősítette a Nemzetbiztonsági Hivatal. Ennek ellenére arra kérte a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő minisztert, hogy az NBH újonnan megbízott vezetője vizsgáltassa ki, mekkora a valóságtartalma az anyagnak, történt-e mulasztás 2008-ban, és ha igen, akkor állapítsa meg a személyes felelősséget is.

Azon is el kell gondolkodni, hogy az országban miként lehet az ellenzék és a kormánypárt közötti folyamatos nyilvános vita tárgya a nemzetbiztonság. Ez gyengítheti Magyarországot – mondta Bajnai Gordon.  Arról is beszélt, hogy a roma közösség integrációja nélkül nincs felemelkedés Magyarországon, ezért arra készül a kormány, hogy a következő hetekben kezdeményezéseket tegyen az ügyben. Szavai szerint nagyon sokat kell tenni azért, hogy elkezdjen újjáépülni valamiféle bizalom a magyarok és a romák között. A többi között meg kell állítani a romák ellen rosszhiszeműen gerjesztett szélsőséges politikai folyamatokat és indulatkeltést, és felelős, kitartó munkával meg kell változtatni a negatív közvélekedést.
„Ebben új, őszinte beszédre van szükség, amely világosan fogalmaz: ha ezt a kérdést meg akarjuk oldani, akkor mindenkinek változnia kell” – szögezte le.

A többségnek mindig felelőssége lesz segíteni azokat, akiknek nincs lehetőségük gondoskodni magukról, romákat, nem romákat egyaránt. A szolidaritás elve nem sérülhet – jelezte. A kormányfő szerint ugyanakkor elvárható mindazoktól, akiket a magyar társadalom többsége adóiból támogat, hogy törekedjenek az együttélés alapelveinek betartására, és arra, hogy kihasználják a társadalom által kínált kitörési lehetőségeket.
Bajnai Gordon azt is elengedhetetlennek tartja a változásokhoz, hogy az, aki maga nem tud kitörni a szegénységből, ne örökítse át a segélyezettség reménytelen állapotát, és próbálja megadni a lehetőséget a gyerekeinek az oktatáson keresztül.