Kanadában, a Brit Columbiai Egyetemen kíváncsi tudósok megvalósították az irodalomtanárok rémálmát: egy amúgy sem könnyen emészthető Kafka-szöveget rövidítettek le és tettek tökéletesen zavarossá, majd olvastattak el alanyaikkal.

Kísérleti szövegnek Franz Kafka alapállapotban sem könnyen érthető novelláját, az Egy falusi orvost választották. Két változatot készítettek belőle: egy rövidítettet, illetve egy átírtat, amely jobban rávilágít az események miértjeire. Ha valaki elolvassa a novellát, el tudja képzelni, hogy a meghúzott változatban mennyi logikai bukfenc és hiátus maradhatott.

A két változatot elolvastatták egy-egy csoporttal, majd mindkettővel kitöltettek egy nyelvtani tesztet, amelyben értelmetlen betűsorokon belül kellett különböző mintákra, szabályosságokra ismerni, és ezt jelölni. A feladatot a rövidített (azaz a logikailag nehezebben feldolgozható) szövegváltozat olvasói teljesítették mérhetően jobban és pontosabban. Ők ugyanis könnyebben felismerték és elsajátították a szabályosságokat, mint a magyarázott szöveget olvasók.

Travis Proulx, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i campusán dolgozó kutató szerint ennek nagyon egyszerű oka van: az, hogy mindennek tulajdonítunk jelentést és asszociációkat, és ha ezek sérülnek, az agy azonnal magyarázatot keres az okára. Ha például a tüzet (amiről többek között a forróság jut az eszünkbe) hidegnek érezzük, összezavarodunk.

Az idegenségérzés kényelmetlenséggel jár, amitől az agy (és az ember) meg szeretne szabadulni. Ennek érdekében hajlandó átgondolni és módosítani a meglévő gondolkodási sablonjait, sőt, akár újakat is képes elsajátítani. Mindez ez azonban csak implicit módon hasznos, a gyakorlatban nem feltétlenül: egy Örkény-abszurd elolvasása például nem feltétlenül javítja a másnapi kémiavizsgán nyújtott teljesítményt, de hosszú távon alakíthat a gondolkodásmódunkon.

Talán ezért szereti ennyi tévénéző az okos, szellemes és misztikusan zavaros Twink Peakset vagy Lostot.