-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A 17-18. századi piemonti ernyőkészítők mesterségük titkainak megőrzése miatt egy kódolt nyelvet használtak.
Sok szakmának vannak titkos nyelvei, például a tolvajoknak és egyéb bűnözőknek, és a tarùsc nyelv is eredetileg ilyen volt az olaszországi Piemontban. Idővel azonban a helyi ernyőkészítők teljesen átvették a nyelvet, és a 17-18. század már csak az ő szűk csoportjuk használta – számol be minderről a Paris Review egyik érdekes írása. Talán titokzatosságuk miatt is volt, hogy már az ókori rómaiak által is ismert esernyő az 1780-as évekig ismeretlen volt az angolszász világban.
A tarùsc egy keveréknyelv volt, amely az olasz különböző dialektusain kívül a latin, a német, a francia és a spanyol nyelvek szókészletéből is merített, de sok szó eredete első látásra nem állapítható meg.
A nyelvet, főleg annak sajátos szavait, a 70-es években dokumentálta egy néprajzkutató az utolsó élő beszélővel készített interjúk során, de a nyelvtan leírásáig már nem tudott eljutni a bizalmatlan öregemberrel.