nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Apanyelv: téves az anyanyelv kifejezés

Egy új tanulmány szerint az apai genetikai jelzők világszerte erősebb összefüggést mutatnak egy közösség nyelvével, mint az anyai genetikai jelzők.

nyest.hu | 2011. szeptember 9.
|  

Az egy adott ember által beszélt első nyelvet nagyon sok nyelven anyanyelvnek hívják. Az elnevezés azonban bizonyos szempontból tévesnek tűnik. Egy új, több kontinensre kiterjedő felmérés szerint sokkal inkább az apai genetikai jelzők határozzák meg egy-egy ember vagy közösség első nyelvét. Lehet, hogy apanyelvről kellene beszélnünk.

A tanulmányban sok ezer közösség nyelvhasználatát hasonlították össze a domináns anyai és apai genetikai jelzőkkel. Mindegy, hogy Indiát, Európát, Afrikát vagy Új-Guineát vizsgálták, mindenhol ugyanaz volt az eredmény: a közösség által beszélt nyelvet jobbára az apai genetikai jelek határozták meg.

Ennek a magyarázatát abban látják, hogy a nagy terjeszkedések, népvándorlások és hódítások során a férfiak lehettek számszerinti fölényben. A meghódított, elfoglalt területeken pedig nőket szereztek maguknak a helyi közösségekből. Úgy tűnik ilyen esetekben a férfiak, tehát az apák nyelve őrződött meg dominánsan. Új-Guinea tengerparti részén például a polinéz illetve pápua nyelveket beszélő közösségek anyai genetikai jelzői szinte teljesen megegyeznek, nagyon eltérnek azonban az apaiak.

Az anyanyelv fogalma persze nem teljesen téves. A gyermek általában azt a nyelvet tanulja meg, amelyet folyamatosan hall, ami legtöbb társadalomban az anya nyelve. A gyerekek azonban az apák nyelvét is elsajátítják, ha azzal is folyamatosan tudnak érintkezni. Nagy történelmi változások során azonban az apai nyelv jelentősége felülkerekedik. Valahogy úgy lehet ez, hogy ha egy új közösségben minden férfinak X a nyelve, és minden nőnek Y, akkor hosszú távon az egész közösség az X nyelvet veszi fel, még ha a gyerekek közben generációkon át kétnyelvűek is.

Forrás:

Press Association: Men 'have most impact on language'

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 istentudja 2011. szeptember 13. 18:24

"Világszerte",ha a világnak egy bizonyos részét nézzük.A tanulmány teljesen megfeledkezik a kivételekröl,a világ másik feléröl.

www.sciencemag.org/content/333/6048/1390.summary

1 Ed'igen 2011. szeptember 11. 10:08

Érdekes kérdés azonban, hogy mi van olyan területekkel, ahol kisebb volt a népességmozgás, pl Pápua Új-Guinea hegyes területei, India déli része, stb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egyes kultúrákban igen jelentős különbség mutatkozik a genitorok és a paterek (akik mondjuk nagybácsik és fivérek is lehetnek) között.

Felmerül az is, hogy a mobilitás és a patri-rendszerek elterjedése mennyire köthető egyes területeken a gyarmatosítás megjelenésének. Ez pl. Afrikában több helyen kimutatott. Más helyeken pedig a könnyen lakóhelyet változtató csoportok vándorlási lehetőségeivel (nomádok, polinézek).

Információ
X