nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fából kőpalota
Alpári építészet?

Hogy válhatott honfoglalás kori ütközetről híres falu neve lealacsonyító jelzővé? És hogy válhatott egy asztaloscsemete országos hírű építésszé több mint száz évvel ezelőtt? A történelmi Magyarország városainak meghatározó épületeit tervező Alpár Ignácra emlékezünk.

Wenszky Nóra | 2015. január 17.
|  

Egy tejfeles szájú reáliskolás, Schöckl Ignácz, amikor rajzokért futott egy neves építészirodába asztalos apja számára, nagy levegőt vett – és fellázadt a szülői akarat ellen. Megkérte az építészt, hogy vegye be rajzolónak az irodájába, mert ő nem akar apja nyomdokaiba lépni. A neves építész, Hauszmann Alajos – aki többek között a Néprajzi Múzeum és a New York Palota épületét is tervezte – igent mondott a bátor fiú kérésére. Akkor nem is sejtette, hogy a kisdiák több mint százötven épületet fog tervezni, melyek közül többnek csodájára jár majd a világ.

Schöckl – Hauszmann támogatását élvezve – a berlini Építészeti Akadémián csiszolta tudását. Hamarosan pártfogójának irodáját is ő vezette, miközben tanársegédként a Műegyetemen is dolgozott. Később pedig önálló irodát nyitott az Erzsébetvárosban.

Alpár Ignác szobra a Városligetben – Telcs Ede alkotása
Alpár Ignác szobra a Városligetben – Telcs Ede alkotása
(Forrás: Wikimédia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)

Alpári név

1880-ban stájer családnevét magyarosította: azóta Alpár néven ismerjük. Arra vonatkozóan nem találtunk adatokat, miért pont ezt a nevet választotta az építész, és másik négy Schöckl vezetéknevű ember. Az Alpár férfinév jelenik itt meg? Vagy a helységnév? Az Alpár mint helységnév önállóan az 1970-es évek közepéig élt az Árpád vezér és Zalán ütközetének helyt adó alföldi település neveként. Ám ekkor Tiszaújfalu és Alpár községek Tiszaalpár néven egyesültek. Emellett ezt a névelemet Abaújalpár törpefalu nevében is felleljük, mely 1905-ig ugyancsak Alpár néven volt ismeretes. Az Alpár helységnév Kiss Lajos szerint személynévi eredetű. Az Alpár férfinév az ótörök alp er ’dalia, hős, bátor levente’ szókapcsolat fedezhető fel benne.

Az alpári Árpád-kori földvár a magasból
Az alpári Árpád-kori földvár a magasból
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan / GNU-FDL 1.2)

A névválasztást ma azért furcsálljuk kissé, mert az alpári szót ma egyértelműen negatív értelemben használjuk: az alpári duma ’közönséges, faragatlan, sértő szóhasználat’. Vajon ez csak manapság van így?

Nem. Az alpári jelzőt nem csak napjainkban, hanem már az 1700-as évek végétől kezdve megbélyegző értelemben használták, csakúgy, mint sok más kisebb falu nevét. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint az egyszerű falucsúfoló jelző elterjedésében vélhetőleg nagy szerepe volt a szó első szótagjának. Bár az Alpárnak nyelvtörténetileg nincs köze az al- névutótőhöz (alatt, alá, alól stb.), a név és az alja, aljas szavak egybecsengése is segíthette a negatív jelentés megerősödését. Mindez azonban nem tántorította el az építészt, vagy nem is tudott a szó ilyen jelentéséről – és Alpár Ignác néven szerzett hírnevet magának.

Alpári vasúti megállóhely
Alpári vasúti megállóhely
(Forrás: Wikimedia Commons / VT)

Maradandót alkotott

Alpár Ignác igen termékeny tervező volt, és épületein számos építészeti stílus jegyei felismerhetőek. Bár magánházakat és templomokat is tervezett, elsősorban monumentális középületeivel írta be nevét a magyar építészettörténetbe. Talán legismertebb alkotása a Városligeti-tó szigetén álló Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete, a Vajdahunyadvár, melynek közelében megtaláljuk a tervező szobrát is.

A Vajdahunyadvár napjainkban
A Vajdahunyadvár napjainkban
(Forrás: Wikimedia Commons / Karelj)

Az épület több szempontból is különleges. Egyrészt először ideiglenes anyagokból – főként fából – építették fel, mint az 1896-os millenniumi világkiállítás Történelmi Épületcsoport nevű együttesét. Ám a kiállítás végeztével az épületet hiába vette birtokba a ma is itt működő múzeum, hamarosan költözniük kellett, mert a falak vizesedtek. Az épület elbontása (1899) után végül döntés született – újra felépítették az egész kastélyt négy év alatt, ezúttal kőből. A külső részek lényegében változatlanok maradtak, a belső tereket azonban már a múzeum céljainak megfelelően tervezte át Alpár.

A másik különlegesség a Vajdahunyadvárral kapcsolatban az, hogy az épületegyüttes – a pályázati kiírásnak megfelelően – a különböző korok építészetét is bemutatja, a magyar történelmi és népi épületek elemeinek felhasználásával. Emellett más európai országok épületeiről is kölcsönzött motívumokat. A falak között barangolva feltűnnek a román stílusú kápolnán a jáki templom kapuzatának jellegzetes ívei, Vajdahunyad gótikus várának tornyai, a reneszánsz jegyeket viselő brassói Katalin-kaput is felismerhetjük egy másik tornyon, a múzeum főhomlokzata pedig a Mária-Terézia korabeli barokk kastélyokat idézi.

Vajdahunyad vára 1900-ban – felismerik?
Vajdahunyad vára 1900-ban – felismerik?
(Forrás: Fortepan / Schoch Frigyes)

A fenti épületcsoport nagy hírnevet szerzett Alpárnak, egyre-másra kapta a megrendeléseket. A ma a Belügyminisztériumnak otthont adó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mellett ő tervezte a Szabadság tér két meghatározó, szecessziós jegyeket is mutató épületét is: a sokáig a Magyar Televíziónak székházaként funkcionáló Tőzsdepalotát és a Magyar Nemzeti Bank (eredetileg Osztrák-Magyar Bank) épületét is. Ez utóbbi épület Sényei Károly által készített domborművei a pénz és kereskedelem történetét mutatják be, de felfedezhetjük az alakok közt Hamletet, és építőmesterként magát Alpár Ignácot is.

A Magyar Nemzeti Bank 1966-ban
A Magyar Nemzeti Bank 1966-ban
(Forrás: Fortepan)

Az igen termékeny tervező épületei közül ma több mint húsz műemléki védelmet élvez. A listán a bankok mellett iskolák – például az egri Ciszterci Gimnázium –, valamint lakóházak, síremlékek és a Láng Gépgyár (volt Eisele Gyár) épülete is megtalálható. Emellett figyelemre méltóak a határainkon túl álló középületei is. Főként oktatási intézményeket tervezett többek között Fiumében, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Nagyszebenben és Temesváron. A Kárpát-medence számos városának városképét meghatározó épületek tervezője 160 évvel cikkünk megjelenése előtt született egy asztalos gyermekeként, aki elhivatottsága mellett tán egy kicsit kamaszos dacból vált hazánk egyik legismertebb építészévé.

Tőzsdepalota, később TV-székház – alig egy saroknyira szerkesztőségünktől
Tőzsdepalota, később TV-székház – alig egy saroknyira szerkesztőségünktől
(Forrás: Wikimedia Commons / Vasárnapi Újság)

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Török András: Budapest könyv

Biczó Tamás: Budapest egykor és ma

Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác

Varga Máté: Alpár Ignác

Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893.

Rosch Gábor: A városligeti Vajdahunyadvár

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X