nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Akadémia: ösztönözze letelepedésre a migránsokat a kormány!

Letelepedési ösztönzőkre és olyan intézmény- és támogatási rendszerre lenne szükség, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására.

MTI | 2015. október 31.
|  

Nem áll le a menekültek Európába áramlása, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) létrehozott munkacsoport, amelynek tanulmányáról csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót Budapesten.

Lovász László, az MTA elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a Belügyminisztérium felkérésére bővítette ki az akadémia korábbi migrációs kutatásait, a munkában az MTA öt intézetének csaknem 30 földrajztudósa, kisebbségkutatója, jogásza, közgazdásza, regionális kérdésekkel foglalkozó szakembere vett részt szeptember óta. Lovász László szerint az akadémiának nemcsak a stratégiai jellegű kutatások folytatása a feladata, hanem az is, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a döntéshozóknak és hozzájáruljanak a hatékony szakpolitikai felkészüléshez, mint ahogyan ebben a tanulmányban is tették. Szembe kell néznünk azzal, hogy a globális környezeti és politikai változások hosszú távra, valószínűleg évtizedekre szóló feladatokat rónak ránk – mondta az akadémia elnöke.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója arról beszélt: olyan kihívás érte Európát, amire nagyon nehéz jó választ adni, „főleg, ha jelentős késedelemben vagyunk a válasz megadásával”. Mint mondta, még mindig politikai viták folynak arról, mi legyen a válasz, beszélnek kvótákról, embercsempészek elleni fellépésről, határozottabb visszaküldési gyakorlatról, de ezek önmagukban nem elégségesek. Kevés szó esik arról, hogy mi lesz azokkal, akik itt maradnak, akár mert nemzetközi védelmet kapnak, akár mert itt rekednek és nem tudnak visszamenni származási országukba – fűzte hozzá.

Ne legyen senkinek illúziója, hogy amikor az EU vezető tagállamai megfogalmazzák, hogy érvényt kell szerezni az idejétmúlt dublini rendelkezéseknek, arra is fel kell készülni, hogy a nemkívánatos személyeket, a nemzetközi védelemre nem szorulókat előbb-utóbb megpróbálják visszajuttatni a befogadásra köteles tagállamba – jegyezte meg. Hozzátette: ezért nagyon fontos a menekültek társadalmi beilleszkedése, amivel szintén foglalkozik a tanulmány, mely elérhető az MTA honlapján, a háttértanulmányokkal együtt.

A sajtótájékoztatóra készített rövid összefoglalóban az olvasható, hogy megnövekedett a szíriai származású migránsok aránya, ezzel együtt visszaszorult a másik nagy csoport, az afgánok relatív súlya. Túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akiknek jelentős része nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek miatt is menekülhetett Európába.

Török Ádám, az MTA főtitkára, a migrációs munkacsoport vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyes kutatók szerint ez a munkaerőpiacra gyorsan beilleszthető sokaság, amely gyorsan tanul és alkalmazkodik, ugyanakkor egy másik vélemény szerint ezek a migránsok gyorsan szeretnének komoly sikert elérni, de nem biztos, hogy megvan hozzá a kapcsolatuk és tapasztalatuk, így akár sikertelen integrációs példát is jelenthetnek. A munkacsoport elemzése szerint a menekültek beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben, és ez még akkor is igaz lehet, ha a helyzet esetleg stabilizálódik Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban, ráadásul a klímaváltozás valószínűleg tovább erősíti a migrációs folyamatot.

A kutatók azt valószínűsítik, hogy „a küldő” országok csoportja bővül, az etiópiai, eritreai és szomáliai eredetű bevándorlás már korábban növekedésnek indult, újabban pedig a szubszaharai Afrika nyugati része is megjelent „a küldő” országok között, ahogyan Bangladesből is egyre többen indulnak el. Török Ádám jelezte: az egyik oka ennek az, hogy romlott ezeknek a területeknek a népességeltartó ereje, és ennek nem kizárt, hogy politikai vonatkozásai is vannak.

Az MTA kutatói szerint letelepedési ösztönzőkre és olyan intézmény- és támogatási rendszerre lenne szükség, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására, mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű megélhetési támogatásokkal egészítik ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés. Az MTA javaslata szerint a kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat munkaerőpiaci kezelésére. Ezzel kapcsolatban Végh Zsuzsanna egy kérdésre válaszolva elmondta: a jelenlegi kormányzati stratégia egyelőre nem bevándorlókkal akarja megoldani a munkaerőhiányt.

A tanulmány szerzői nem foglalkoztak a terroristaveszéllyel, mert adatok híján nem tudnak vitába szállni azzal az állítással, hogy a terrorszervezetek számára egyszerűbb az eleve nyugat-európai útlevéllel rendelkező tagjaik Európába juttatása, mint vállalni, hogy embereiket kitegyék a többhónapos vándorlás kockázatainak. A sajtótájékoztatón Szanyi Miklós, az MTA Világgazdasági Intézet igazgatója egy kérdésre válaszolva azt mondta, személyes véleménye szerint a néptömeg, amelynek elhelyezése a jobban ellátott országokban is problémát okoz, kitermeli magából a frusztrált, deviáns magatartású személyeket, akik a jövőben potenciális célpontjaivá válhatnak a terroristák beszervezésének.

A tanulmány szerint megfigyelhető a nyugat-európai – kiemelten a német és az osztrák – közvélekedés lassú, de folyamatos átalakulása, párhuzamosan azzal, hogy a lakosság a menekültekkel személyesen is találkozik. Török Ádám szólt arról, hogy a migráció közegészségügyi, vallási vonatkozásaival, a kulturális-viselkedési különbségekkel, a klímaváltozás következményeivel és a nyugat-európai beilleszkedési tapasztalatokkal is szeretnének foglalkozni a kutatás folytatásában.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Fejes László (nyest.hu) 2015. november 19. 15:52

@GéKI: Istenem, semmi stílusérzék! A mondatnak éppen az a szépsége, hogy nincs benne hozzá!

És persze mindig el lehet sütni, ezt látjuk. Mint ahogy azt is, hogy nem mindig illik oda.

5 GéKI 2015. november 19. 14:11

@Fejes László (nyest.hu):

Aki kutyát akar verni, mindig talál hozzá botot!

Ezt az ócska, ostobaságot, bármilyen kritikai észrevétel után el lehet sütni! - Nem nagy találmány!

4 Krizsa 2015. november 18. 19:58

Fizetésért munkálkodó ember tevékenysége nem attól függ, hogy mit tud és mit nem, hanem attól, hogy mit vár el tőle az az intézmény, aki fizeti. Mert ha nem azt teszi, akkor a munkahelyének, kutatók esetén egyben a foglalkozásának megváltoztatására is kényszerül.

3 Roland2 2015. november 18. 19:28

@Fejes László (nyest.hu): A tanulmány ismertetőjét olvasva úgy tűnik, hogy nem.

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. november 18. 16:52

@Roland2: Értesíteni kéne az akadémiát is erről a sok okosságról, hátha ők nem tudnak róla.

1 Roland2 2015. november 18. 16:34

Csak most találtam rá a cikkre.

1.eléggé elenyésző lehet azoknak a migránsoknak a száma, akik Magyarországon szeretnének letelepedni, ha vannak, akkor többségében csak azért, hogy megszerezze az uniós állampolgárságot és később Nyugatra menjen. Ez igaz azokra is, akiket a kvóta-rendszer alapján telepítenének ide.

2.Ne gondoljuk, hogy a migránsok kivétel nélkül értelmiségiekből, szívsebészekből, mérnökökből, jól képzett szakemberekből állnának - + sztem az is kérdéses, h. a szíriai, afgán, iraki,líbiai,stb. iskolákban szerzett szaktudás mennyire kompatibilis a nyugati elvárásokkal -, sokan közölük képzetlenek, nem beszélnek idegennyelveket. ( Ha a kvóta-rendszer értelmében Nyugatról küldenének vissza belőlük, gyanítható, hogy a tanultabbakat megtartanák a nyugati országok ) Az ő taníttatásuk, támogatásuk csomó pénzbe kerülne, holott a magyar vidék szintén nagy gazdasági és szociális gondokkal küzd, amit arra is el lehetne költeni.

pestisracok.hu/ausztriaban-is-megdolt-a-...ettek-a-bevandorlok/

3:Lehet, h. a bevándorlók első generációja még igyekezne beilleszkedni, de a 2.-3.-4. generáció már problémákkal küzdene, ahogy Nyugaton is látjuk: nagy közöttük a munkanélküliség, sokuk a vélt vagy valós frusztrációit a többségi fehér lakosságra vetíti ki,identitásválsággal küzdenek, nagy közöttük a bűnözés (pl. Franciaországban becslések szerint a börtönlakók 70%-a muszlim, és Nagy-Britanniában is jelentősen nőtt a számuk : www.bortonugy.hu/index.asp?i=hirek_reszletek&id=319 ).Sokan közülük ezért is csatlakoznak a terroristákhoz, mert úgy érzik, ezzel célt nyert az életük, küldetésük van. (Tovább rontják a helyzetet az imámok prédikációi, akik erőszakra buzdítják őket.) Minél több migráns érkezik, és nyer befogadást, idővel annál több lesz az ilyen erőszakra hajlamos 2--3. generációs vagy 1. generációs személy. Tehát van összefüggés a terrorizmus és a migránsválság között.

4.Biztos sok migráns van, aki a háború és a terroristák elől menekül, de sajnos sok olyan is van, aki szimpatizál a radikális iszlámmal, ugyanakkor ő maga gyáva harcolni vagy feláldozni magát ( vagy ami a legrosszabb, Európában akar merényletet elkövetni, amire a pénteki eseményekkel kapcsolatban van sansz. ). Ráadásul még a "mérsékelt" ( tkp. nem annyira vallásgyakorló ) muszlimokat is kultúrsokk érheti Európában, amit ők nem tudnak értelmezni, ill. félreértik azt ( lásd. több, migránsok által elkövetett nemi erőszak, amit azzal magyaráztak, h. túl kihívóan öltözködött az áldozat, ezért ők nem hibásak ), ill. egyes gesztusokat gyengeségnek értelmeznek ( mert az arab/közel-keleti kultúrában az erő elvét többre becsülik, mint a diplomáciát, konszenzust ). Az európai és a közel-keleti ember gondolkodása között ég és föld a különbség.

5..Naiv dolog azt gondolni, hogyha rendeződik a helyzet a Közel-keleten - ami szinte biztos, h. évekig vagy évtizedekig nem fog -, ezek a bevándorlók vissza akarnak majd oda térni. Fenét: ki akarná a jobb gazdasági, anyagi körülményeit feladni egy rosszabbért ? Mikor még nem volt ekkora káosz arrafelé, akkor is áramlottak - igaz, kisebb mértékben - az arabok, pakisztániak és törökök Nyugat-Európába. Akkor rosszabb, akár jobb lesz a közel-keleti helyzet, a muszlim bevándorlás nem fog leállni. Annak a több milliárd eurónak, amit az eu-s vezetők oda akarnak adni ezeknek az országoknak, nem lesz sok látszata.

A legjobb megoldás az lenne, ha rábírnák/ kizsarolnák valahogy a gazdag arab országoktól - vagy sííták esetén Irántól-, hogy ők fogadják be ezeket a migránsokat, hiszen a szeretett hittestvéreikről van szó. Vagy ha más nincs ,szigorúbb határőrizetet bevezetni.

Információ
X