-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Most mondjátok meg őszintén, milyen gyakran olvastok japán félrefordításról? Jó, a blog régi helyén ritkán, nagyon ritkán előfordult – és most itt is van végre egy. Lefogadom, hogy elsőre ti is átfutottatok volna rajta, de beküldőnk szerencsére szemfüles volt.
Mackósajt majdnem öt éve küldte ezt az igazán különleges darabot – sajnos, tényleg ilyen sok anyag áll a várólistán, de igyekszünk. A poszt címét is beküldőnktől vettük át, akinek ismét köszönjük a türelmét és persze a találatot is:
A kulcsszavak listája alapján úgy látom, hogy a blogon még nincs japán félrefordítás. [Nem erősségünk a precíz címkézés; egy már volt ez előtt is, egy pedig utána jelent meg - LJ] Gondoltam bővítem a repertoárt, mivel vásároltam magyarra fordított, idehaza kiadott mangát (ami így már érvényes célpont, ellentétben a webes fordításokkal).
Páciensünk a Naruto magyar kiadás, 11.kötet, 44.oldal (a 92. fejezetre esik). Jiraiya (Dzsiraja) mester épp magyarázza Narutonak, hogyan működik a varangy idéző varázslat (intelligens varangyszerű lényeket, mondhatjuk, hogy egyfajta varangyszellemeket lehet vele megidézni). Az utolsó mondat a magyar változatban így hangzik:
"Az idézett állat lehet disznó, kutya, madár, majom, és bárány."
OK. Tehát miután oldalak óta a varangyidéző varázslatról, az ehhez szükséges a varangyokkal kötendő vérszerződésről volt szó, most kiderül, hogy minden nyavalyát meg lehet vele idézni, csak varangyot nem.
Az eredeti szöveg:
印は 亥戌酉申未 だ
A は és a だ kiemelő, illetve mondatzáró partikulák. A középső rész az öt állat (erről később), az első rész 印: jel, pecsét. Se az állat, se az idézés szó vagy valamely szinonimájuk nem szerepel benne.
Az amerikai kiadás szövege ebben a buborékban: "...and make the following signs...boar, dog, rooster, monkey, sheep."
Miről van itt szó? A Narutóban a varázslatokhoz kézjelek szükségesek. A kézjelek a kínai horoszkóp állatairól vannak elnevezve. A fordító nem ismeri a művet, amit fordít, így nem értette a dolgot, egyszerűen lecserélte valamire, ami szerinte értelmesebb. Az eredmény értelmetlenség, összefüggéstelenség a szövegben.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az állatok nevének fordítása a kínai zodiákus jegyek neveivel kapcsolatban vet fel bennem kérdést. Az eredeti szöveg idézett jelei jobbára nem egyeznek meg azokkal a jelekkel, amelyekkel ezen állatokat a japán köznyelv jelöli. Ezek kifejezetten a kínai zodiákus jegyek jelei. A felsorolt jegyek bevett magyar fordítása disznó, kutya, kakas, majom, kecske. Első reakcióm az volt, hogy ez is félrefordítás, csakhogy a szerző az eredetiben hiraganával mellé írta a kanjik helyes kimondását, és ott egyértelműen とり (tori) vagyis madár, és ひつじ (hitsuji - hicudzsi) vagyis birka áll (a magyar fordítónak valószínűleg aranyosabban hatott a bárány (kohitsui)). Érdekes, hogy az amerikai kiadás fordítója egy öszvér megoldást választott, a toriból rooster lett, de a hitsuji megmaradt sheep-nek. Pedig az általam megnézett webes források szerint a kínai állatjegy náluk is goat, ill. néhol ram. Lehet, hogy a japánoknak van egyedi értelmezésük ezekre az állatjegyekre, de az is lehet, hogy lenne mit megkapirgálni a kínai zodiákus bevett nyugati fordításai körül. Esetleg egy szakértő?
Biztosan van olvasóink között ilyen – várjuk a kommenteket!