nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Érettségi 2012
A puding próbája

Nincs is izgalmasabb, mint tét nélkül érettségizni – persze csak ha a feladatlap középszintű. És persze ha nem számítjuk, hogy élesben érettségizni valószínűleg még izgalmasabb. Kinyomtattuk magunknak a feladatlapot, beállítottuk a stoppert, és nekiláttunk. Íme az eredmény.

Molnár Cecília Sarolta | 2012. május 9.
|  

Az elmúlt másfél napban sokféle vélemény elhangzott már az idei magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgáról. Volt, aki elégedett volt az idei teszttel, és volt, aki kevésbé. Ezek a vélemények azonban mind csak a tesztek átolvasása utáni benyomásokat, illetve ezeknek a benyomásoknak a korábbiakkal való összevetését tartalmazták. Előnyük volt, hogy átfogó képet adtak az idei középszintű magyar feladatsorról. Átfogó képet az alábbiakban nem ígérhetünk, viszont megoldottuk – a megoldókulcs ismerete nélkül – a szövegértési feladatlapot. Majd ellenőriztük eredményünket a hivatalos megoldókulcs szerint. (Azoknak, akik a teljes szöveget követni akarják, azt ajánljuk, hogy hagyják nyitva a feladatlapot, a teljes szöveget ugyanis alább nem fogjuk közölni, csak a feladatokhoz releváns részleteket.) 

Az, hogy milyen is egy szövegértési teszt, valójában csak akkor derül ki, ha az első feladattól az utolsóig végigcsináljuk. Ezeknek a teszteknek ugyanis éppen az a lényegük, hogy a pontos, szoros szövegolvasási, információkeresési képességünket teszteljék. Ennek eredményességéről viszont csak akkor bizonyosodhatunk meg, ha valóban végigszenvedjük magunkat a többszöri elolvasást, és néha bizony bogarászást igénylő feladatokon. Mi bevállaltuk, íme az eredmény.

Stratégia

Egy szövegértési teszt megoldása előtt – közvetlenül a lelkünk megerősítése után – érdemes elhatározni, hogy milyen stratégiával dolgozzuk fel a szöveget. Nagyjából háromféle stratégiát tarthatunk célravezetőnek:

  1. Először elolvassuk a szöveget szóról szóra, esetleg jelöljük a fontosnak tűnő részleteket, információkat, majd elolvassuk sorban a kérdéseket, és a megoldásuk közben vissza-visszatérünk a szöveg egyes részeihez.
  2. Először elolvassuk a kérdéseket; ebből megtudjuk, mire kell figyelnünk a még ismeretlen szövegben. Majd ezután elolvassuk magát a szöveget, és jelöljük a fontos információkat.
  3. Először áttekintjük, átfutjuk a teljes szöveget, nem szóról szóra, csak úgy körülbelül. Ebből informálódunk a hosszáról, a főbb témáiról, a szerkezeti részeiről (ha vannak). Majd elolvassuk a kérdéseket és a feladatokat. Majd visszatérünk a szöveghez, és elolvassuk rendesen. Ekkor már jelölhetjük is azokat az információkat, amelyek fontosak a kérdések szempontjából.

Bármelyik stratégiát is válasszuk, fontos, hogy a szöveg előtti információt, a feladat megfogalmazását pontosan elolvassuk:

Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!

Egyes feladatok végén zárójelben adjuk meg a megoldást segítő szövegrészlet számát.

Ebből már rögtön megtudjuk, hogy a szöveg részei számozva vannak, az első átfutás alapján azt is látjuk, hogy 1-től 7-ig (egy-egy részbe – a korábbiaktól eltérően – több bekezdés is tartozhat). És nagyon fontos: ez a számozás segít nekünk a szövegben való tájékozódásban, illetve a feladatok megoldásához szükséges szövegrészek könnyű és gyors megtalálásában.

Könnyű olvasmány
Könnyű olvasmány
(Forrás: Wikimedia Commons / Théodore Roussel)

Kritikai megjegyzésként azonban elmondható, hogy az instrukció második mondata nyelvtanilag kissé labilis, érthetőbb lenne semleges szórendben és múlt időben:

Egyes feladatok végén zárójelben megadtuk a megoldást segítő szövegrészlet számát.

Ez egy apróság, de egy szövegértési tesztben mégis fontos a pontos és tökéletesen érthető megfogalmazás. A fenti esetben a fókuszos szerkezet használata számunkra nem teljesen világos, ezt súlyosbítja a jelen idő használata.

A sokat kritizált szöveg

Lássuk a szöveget! Lukácsy Sándor Nemzeti olvasókönyvének Elöljáróban című előszavát olvassuk, ami a szöveg után szereplő bibliográfiai adat szerint 1988-ban íródott. Két nagyobb egységből áll, ezek egymástól *-gal vannak elválasztva. Alcímeket ugyan nem találunk a szövegben, de a két nagyobb egység első mondatai címeknek is beillenek:

(1) Elmondom, hogyan keletkezett ez a könyv.

(4) Most pedig elmondom, mi az, amit nyújt, és hogyan kell használni.

A második nagyobb egységben pedig még találunk egy 12 elemű felsorolást is. Megannyi apróság: de ezek mind-mind segítik a szövegben való gyors és hatékony tájékozódást. Így akárki akármit mond: nagyon nehéznek emiatt nem tarthatjuk a szöveget.

Többen kritizálták a szöveg témáját: a Nemzeti olvasókönyv szerkesztőjének céljait és elveit összefoglaló szöveg bizonyos részletei valóban megoszthatják az olvasóközönséget.

1984-ben egy rádióinterjúban arról beszéltem, miként állunk ma a nemzeti tudattal. Rosszul, mondottam. A nemzet évről évre fogy, a nemzeti tudatot pedig fogyasztják. Iskola, könyvkiadás, sajtó nem tesznek eleget azért, hogy a nemzeti tudatnak tápláléka legyen. Állandósul és növekszik a panasz: egyre kevésbé ismerjük történelmünket, a hazai irodalmat és művészetet; értékek, melyek az összetartozás érzését s a jogos nemzeti büszkeséget ébrentarthatnák, kallódnak és veszendőbe mennek.

Ez azonban egyfelől természetes: Lukácsy szavaival biztos sokan vitába szállnának, ellenvéleményt fogalmaznának meg, megkérdőjeleznék állításait (amelyeket egyébként nem célja ehelyütt alátámasztani). Az érettségibe nem feltétlenül szükséges olyan szövegeket válogatni, amelyekkel mindenki egyetértene. (Gondoljunk csak bele, hogy közhelyes igazságokon túl mi lenne ilyesmi?) Másfelől a szövegértési feladat megoldásának előfeltétele bizonyos fajta empátia: megérteni, befogadni egy másik, a sajátunktól eltérő véleményt. Ráadásul – ebben az esetben – egy másik korban született véleményt. Éppen ezért abszurdnak találjuk azt az érvelést, amely kontextusából kiragadva és keletkezési idejét figyelmen kívül hagyva vádolja a szöveget egy mai ideológia tolmácsolásával. (Apropó: az igazán nehéz feladat az lenne, ha a fenti idézetet az 1984-es kontextusban kéne tudni értelmezni; de ez szerencsére nem volt feladat.)

Milyenek a feladatok?

De lépjünk tovább a feladatokhoz! Az első feladatban időrendi sorrendbe kellett állítani a Nemzeti olvasókönyv keletkezésének eseményeit. A feladat elvégzését megkönnyítette, hogy az események meg voltak fogalmazva, a vizsgázónak csupán be kellett számozni őket egy táblázatban.  A feladat megoldásához meg volt adva, hogy az 1., a 2. és a 3. részt kell megvizsgálnunk részletesebben. A feladat könnyen és viszonylag gyorsan és egyértelműen biztosított 7 pontot a helyesen válaszolóknak.

A második feladat szintén táblázatos volt, de már korántsem mondanánk ilyen egyértelműnek. Össze kellett hasonlítani a Lukácsy által említett két antológiát megadott szempontok szerint:

2. Hasonlítsa össze a Lukácsy Sándor által összeállított két antológiát a szövegbenszereplő közlések alapján! (1; 3; 5)

  A korábban készült antológia Az 1988-as antológia
A válogatás időkerete    
A célzott olvasók    
A szövegek eredeti nyelve    
Szövegműfajok, szövegtípusok    

Az első három szempont egyértelmű. A negyedikben azonban már korántsem voltunk ilyen biztosak. Míg a korábbi antológiára nézve megtaláltuk a szövegben, hogy „irodalmi, publicisztikai és egyéb” műfajok szerepeltek benne, az 1988-as antológiával kapcsolatosan nem  találtunk ilyen egyértelmű információt, így azt válaszoltuk, hogy: „közéleti és történelmi témájú leíró műfajok”. És nagyot tévedtünk – legalábbis a megoldókulcs szerint, ami ezt hozza helyes válasznak: „vers/költemény, prózaszemelvény”. Legjobb tudomásunk szerint azonban a vers, illetve a próza műforma, és nem műfaj. Éppen ezért a táblázat szempontjának ellentmond az elvárt megoldás. Szigorúan véve – önhibánkon kívül – vesztettünk egy pontot, de egy pontot a teszt összeállítóitól is szívesen levonnánk ezért.

A következő, 3. feladat – véleményünk szerint – kifejezetten nehéz volt.

3. A Nemzeti olvasókönyv nyitánya a lenni vagy nem lenni? dilemmáját felvető írás. Kitől származik, származhat a szöveg? Húzza alá a megfelelő választ, majd az Elöljáróban közölt információk alapján indokolja döntését! (5)

a) William Shakespeare vagy Kosztolányi Dezső

b) Indoklás:

Egyfelől a szövegértési teszt megoldójának elvileg nem szabad, hogy szüksége legyen a szövegen kívüli információkra a feladat megoldásához. Márpedig első látásra úgy tűnik, hogy itt bizony szükség van rá. A szövegben ugyanis sem Shakespeare, sem Kosztolányi nem szerepel. A helyzet azonban ennél trükkösebb: a szöveg azt állítja, hogy az antológiában csak magyarul írott szövegekből válogatott Lukácsy. Ebből kellett volna rájönni, hogy a helyes megoldás Kosztolányi. És ez így meg is menti a helyzetet: valóban nem kellett műveltség a kérdés megválaszolásához.

A feladat azonban egyáltalán nem kedves, hiszen az előismereteinknek ellentmond a megoldás. Ugyanis Kosztolányi is az Arany-féle, szállóigévé vált Shakespeare-fordítást idézi, tehát a „lenni vagy nem lenni” eredetileg mindenképpen Shakespeare. Másik probléma, hogy véleményünk szerint a 6. részt is el kell olvasni a megoldáshoz, hiszen abban szerepel maga az idézet. Tehát az instrukciót ezzel kiegészítenénk.

A 4. feladat egyértelmű volt; így szólt:

4. Miként épül fel a Nemzeti olvasókönyv egy-egy fejezete? A szöveg információi alapján egészítse ki a mondatokat! (6)

a) A fejezet címe vagy a …………………vagy a ………………kerül ki.

b) A cím után következő …………………..………. a főtémát vetíti előre.

c) Ezután következnek a témát kifejtő …………………………..………… .

A b) és a c) pont kifejezetten könnyű, de az a)-n azért el lehetett gondolkodni, a címekről ugyanis ezt írja a szöveg:

Minden fejezet (kivéve a könyv nyitányát, melynek kitüntetett helye van, mert az egész szöveggyűjtemény vezérgondolatát foglalja magában) verssel kezdődik, mint zenemű a hangnemet meghatározó főtémával; ezután következnek a prózaszemelvények. A fejezetek címét az idézett szövegekből választottam.

Az 5. feladat ismét táblázatos rendszerezést kívánt, csupán számokat kellett írni. A nemzeti olvasókönyv fejezetcímeihez kellett párosítanunk a szövegben is idézett témákat. Könnyű, egyértelmű feladat, 5 potyapont.

A 6. feladatban három kifejezéshez kellett keresni magyar megfelelőt. A feladat könnyű volt. és abban az értelemben teljesen korrekt, hogy nem a szövegen kívüli ismereteket mozgósította. A megfogalmazást azonban pongyolának találtuk:

6. Adja meg az alábbi fogalmak szövegbeli magyar megfelelőjét!

a) szibilla

b) passzus

c) antológia

A pontatlanság abból ered, hogy a felsorolt szavak is magyar szavak, talán egyedül a szibillán lehet ez ügyben gondolkodni. A passzus és az antológia viszont vitán felül áll. A megfogalmazás nem okoz félreértést, de talán szerencsésebb lenne így:

Adja meg az alábbi fogalmak szövegbeli megfelelőit, szinonimáit!

A 7. feladat újra egy táblázat: állításokról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. Ismét nem kell sokat írni. Az állítások közül egyet találtunk becsapósnak.

Janus Pannonius Pannónia dicsérete című epigrammáját fordításban közli.

Azt hihetnénk, hogy ahhoz, hogy ennek igazságáról dönteni tudjunk, tudnunk kell, hogy a Pannónia dicsérete mikor keletkezett. (Ugyanis a szöveg állítása szerint csak XVI. századtól válogat be a műveket.) Viszont ezen felesleges gondolkodnunk (különben sincs a szövegben erről információ), mivel tudjuk, hogy az antológiába csak magyarul írott szövegek kerültek. Márpedig az állításból következik, hogy Janus Pannonius nem magyarul írta az emlegetett verset.

Janus Pannonius
Janus Pannonius
(Forrás: Wikimedia Commons / Oxxo)

A 8. és a 9. feladat igényelt némi írást is, de csak egy-egy mondatot, illetve mondattöredéket kellett megfogalmazni. A 8.-ban „az év minden napjára” és a „mindennapi” kifejezéseket kellett egy-egy mondat kontextusában értelmezni. A 9.-ben pedig a  szövegből vett idézetekkel kellett kiegészíteni megadott mondattöredékeket. Egyszerű feladatok, egyértelmű a megoldás.

Az utolsó, 10. feladatban ismét csak számokat kellett írni. A Lukácsy-féle szöveggyűjteményben szereplő szövegekről kellett megállapítani, hogy a szövegben szereplő témakörök közül melyikbe tartoznak. A feladat izgalmas volt, de be kell vallanunk, ezen is elvéreztünk egy ponton.

Eötvös Józseftől a következő idézet szerepelt 1851-ből:

c) Erejének és tehetségeinek szabad kifejlesztésére egyenlő joggal bír minden egyes, amennyiben ez másoknak szabad kifejlődését nem akadályozza. Ugyanezen jog illeti mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti jogosultsága. (Eötvös József, 1851)

Mi ezt a szövegben szereplő 7. témához, a „szabadság és demokráciához” párosítottuk. Helytelenül, ugyanis a megoldás a 9. téma volt: „béke és barátság minden néppel”. Választásunkat azzal tudjuk indokolni, hogy az Eötvös-idézet első mondata egyértelműen a demokráciáról szól. Másrészt a nemzetiség alatt az ország területén élő népeket, míg a témaleírásban szereplő népeket más országok népeiként értelmeztük. Minden bizonnyal helytelenül, de ez a feladatlapból, és az idézett szövegből nem derül ki. Így jónak látnánk, ha ennél a feladatnál elfogadható megoldás lenne a miénk is. Annál is inkább, mert úgy nem veszítenénk pontot.

Összességében elmondhatjuk a szövegértési teszt nem volt nehéz, és jó minőségű volt. Egy-két megfogalmazástól eltekintve a feladatok érthetőek és egyértelműek voltak. A megoldást illetően is csak egy-két helyen bizonytalankodtunk. Volt egy-két „becsapós” feladat is, igazán nehéznek azonban ezeket sem mondanánk. Kissé hiányoltuk azokat a – nehezebb – feladatokat, ahol nem pusztán információt kell visszakeresni, hanem következtetést kell levonni, vagy értelmezni kell a szó szerintin túlmenően valamely részletet. De persze ennek örülhetünk is, mert azokra sokkal nehezebb egységesen javítható megoldásokat adni.

Összesen 2 pontot vesztettük – véleményünk szerint – a feladatlap hibájából. És még 2-t a saját figyelmetlenségünk miatt: a „lenni vagy nem lenni”-t ugyanis mi mégiscsak visszaadtuk Shakespeare-nek. Elismerjük: helytelenül.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X