Ha igaz a mondás, hogy mindenki magából indul ki, az egyik pszichológus kötözködő, a másik nem biztos a saját hozzáértésében :-). A hiba kijavítása nem egyenlő a hibázó kipellengérezésével.

erről mindig ez jut eszembe: "A nyelvművelők, nyelvi tanácsadók két dolgot szoktak csinálni. Amikor azt mondják: figyelj csak, ezt többféleképp is ki lehet fejezni; vagy: vigyázz, ennek komikus értelme is van; vagy: ügyelj, hogy művelt, finomkodó környezetben így és így fejezd ki magad; vagy: mondhatod akárhogy, de írni csakis így illik — akkor szívleljük meg tanácsaikat. Ha azonban olyanokat mondanak, hogy „helytelen”, „fölösleges”, „magyartalan”, „elharapózik”, „tilos”, akkor udvariasan bólintsunk, majd beszéljünk tovább, ahogy a szívünk diktálja. A nyelvművelő: illemtanár. Ha ajánl, ha felmutat, ha árnyal, akkor jó. Ha tilt, ha kipellengérez, ha számonkér, akkor rossz."

(forrás: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/100.html )

Én, mint becsületes PhonetiNazi, kikérem magamnak, hogy a kiejtésnácikra ki sem tér a cikk. Ez hátrányos megkülönböztetés, bejelentést fogok tenni az ombudsmannak.

Persze a kiejtésnácik még csak elég kicsi számban vannak jelen, és hiába üzennek egymásnak, "mint azok a rovarok, melyek szag- vagy hangjelzéseket bocsátanak ki annak érdekében, hogy odavonzzák a másikat", egyik társuk sem fogékony a ténykedésükre. Egymással nem kooperálnak, csak elzümmögnek magukban, még a közös ütemet vagy dallamot sem tartják zümmögésügyileg. Közös jelképeik sincsenek, annak ellenére, hogy közös ismérvük, hogy a fonetikai jelekkel derekasan zsonglőrködnek.

Kiejtésnácizni sokkal jobb, mint helyesírásnácizni. Sokkal több a belekötési lehetőség, nagyobb az eszköztára, több nyelvet is átfoghat, és sokkal idegesítőbbnek hat, sokkal jobban darabolják tőle a népek az ereiket. Mégse művelik sokan. Gondolhatnánk, hogy talán azért nem, mert a neten írásban kommunikálnak. Persze ez téves gondolatmenet, mert írásban is vetődnek fel igazi ínyenc témák, mikor toldalékolásból, átírásból, rímekből, vesszőhasználatból, ebből-abból kiderül, hogy a szerző kiejtése nem épp a toppon van.

Magyarázható persze a ritkaság azzal, hogy míg a nyelvtanoknak és helyesírásnak évszázados, sőt évezredes hagyományai vannak, és kisiskolás szinten is elég közismertek, addig a kiejtésnácik csak egy gyerekcipőben járó nyelvészeti ágon belül mozognak, amely jó ha 120 évre visszatekint, vagy még annyira sem, és szinte kizárólag felsőoktatási nyelvészeti szakok környékén tobzódhatnak, underground szektamozgalom keretében. Ez a hiányosság persze pótolható lenne, ha az emberek többet mozognának idegen nyelvi környezetben, de az sem örvend nagy népszerűségnek.

Ki kell még térni a PhonemiNazikra is. Látszólag kiejtésnáciknak tűnhetnek, de nem azok, ismereteik túl fonémikusak. Ők magyar nyelv tekintetében leginkább az ë és ä jelek használatáról ismerhetők fel, és arról, hogy az óvodában a jelük már ferde zárójelben szerepelt. Előbeszédben a zsebkendőt b-vel ejtik, a cinket és kincset pedig fogmederben ejtett n-nel. A haladóbb PhoneNazik persze néha már-már elmennek addig, hogy a hajukat ellenkező irányba fésülik ki, és a cinkes szóban már a lágyszájpadláson képzett n-net is megkockáztatják, de kicsit előrébb már nem merik képezni.

Vajon mit kéne tennem, amikor magukat újságíróknak nevező firkászok nap mint nap kerékbe törik anyanyelvünket?? Inkább legyek "helyesírásnáci", mint -libsi!

A cikket olvasva szinte az az érzésem, lassan már ciki ismerni a helyesírást, mert egy kisebbségi komplexusos senki leszel tőle… Biztos, hogy ezek nem brit tudósok valójában? :D

@Freddi: Ugye tudod, hogy ez igaz Károli Gáspárra vagy éppen az Ómagyar Mária Siralom lejegyzőjére is! Ezek a történelmi firkászok csak úgy írogattak ahogy a kedvük tartotta. Mi több, merészeltek belekutyulni is a magyar nyelvbe kedvük szerint!

Jelen korban a média diktálja a változásokat, amik attól lesznek helyesek, vagy helytelenek, hogy a nyelvész szakma (XY személy) hogy dönt. Ha osztjuk Fejes elképzelését, hogy az új elemek felvételével a régiek kikopnak nyelvünkből, akkor a "Nácik" aggodalma jogos.

@Zöld Kacaj: „A hiba kijavítása nem egyenlő a hibázó kipellengérezésével.” Pontosan. Ilyesmiről szól az utolsó bekezdés.

@Annie: „A cikket olvasva szinte az az érzésem, lassan már ciki ismerni a helyesírást, mert egy kisebbségi komplexusos senki leszel tőle…” Nem véletlenül szokás azt mondani, hogy a helyesírás helyett inkább a szövegértelmezésre kellene a hangsúlyt helyezni az oktatásban. Szó nincs olyasmiről, hogy a helyesírást ismerni ciki lenne – ismereteinket arra felhasználni, hogy másokat helyre tegyünk, már sokkal inkább az.

@Diczkó: „Jelen korban a média diktálja a változásokat, amik attól lesznek helyesek, vagy helytelenek, hogy a nyelvész szakma (XY személy) hogy dönt.” Szó sincs ilyesmiről. Arról, hogy mi helyes vagy helytelen, a nyelvhasználók közössége dönt, méghozzá „nyelvvel szavaz”: van, amit használ, és van, amit nem.

„ Ha osztjuk Fejes elképzelését, hogy az új elemek felvételével a régiek kikopnak nyelvünkből, akkor a "Nácik" aggodalma jogos.” Pontosan annyira, amennyire az ezer évvel ezelőtti nyelvtannácik aggodalma a tővégi magánhangzók lekopása miatt jogos volt.

@Fejes László (nyest.hu): Egyenlőre add oda nekem a éretségid és a diplomádat ha van ojanod.

"Ha a nyelvhasználók rendszeresen „hibásan” használnak szerkezeteket vagy szavakat, akkor az lesz a „helyes” használat."

@Fejes László (nyest.hu):

Szerintem ezer évvel ezelőtt nem voltak olyan médiumok, amik egyszerre milliókhoz szólhattak volna. A helyzet azóta megváltozott.

A nyelvhelyességet ma egységes szabálykönyvek, szótárak döntik el, amik az iskolai oktatás alapját képezik. Újítani persze lehet egy bizonyos határok közt. Ha valaki átlépi ezeket a képzeletbeli határokat, mindig szemben találja magát olyas valakivel, aki megpróbálja visszarángatni a "régi rendet". A vita aztán odáig fajul, hogy ki tudja jobban felbosszantani a másikat. (lásd nácizás)

Én is a szabadság híve vagyok, de egy olyan korban, amikor egy idősebb ember az unokák beszédjéből hovatovább csak a toldalékokat érti, hidd el, nem ez a helyes nyelvészi hozzáállás.

@Diczkó: „Szerintem ezer évvel ezelőtt nem voltak olyan médiumok, amik egyszerre milliókhoz szólhattak volna. A helyzet azóta megváltozott.” És ez mennyiben érinti a nyelvi változást? Nyelvi változás akkor is volt, azt tehát nem a médiumok okozzák, igaz?

„A nyelvhelyességet ma egységes szabálykönyvek, szótárak döntik el, amik az iskolai oktatás alapját képezik.” Hát ez kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy ma kertészeti szakkönyvek döntik el, hogyan kell a fáknak nőniük.

„Ha valaki átlépi ezeket a képzeletbeli határokat, mindig szemben találja magát olyas valakivel, aki megpróbálja visszarángatni a "régi rendet".” Milyen alapon szól bele bárki is abba, hogy a másik hogy beszél/ír?

„A vita aztán odáig fajul, hogy ki tudja jobban felbosszantani a másikat.” Miért kell valakinek azon felbosszantania magát, hogy a másik hogy beszél?

„egy idősebb ember az unokák beszédjéből hovatovább csak a toldalékokat érti, hidd el, nem ez a helyes nyelvészi hozzáállás” A nyelvésznek kellene megtanítania nagyapót, hogy mit jelentenek az unokái által használt szavak?

@Fejes László (nyest.hu):

"Nyelvi változás akkor is volt, azt tehát nem a médiumok okozzák, igaz?"

- De nem is az angol bevándorlók. :)

"Hát ez kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy ma kertészeti szakkönyvek döntik el, hogyan kell a fáknak nőniük."

- Ültess barackfát! Őszit. Hanyagold a metszést, és nézd meg, mi válik belőle! Megjósolom, nem lesz hosszú életű.

"Milyen alapon szól bele bárki is abba, hogy a másik hogy beszél/ír?"

"Miért kell valakinek azon felbosszantania magát, hogy a másik hogy beszél?"

- Nem tudom. Engem úgy tanítottak, hogy "az anyanyelvét mindenki tisztán, érthetően KÖTELES beszélni". Lehet, hogy sokakat nem így tanítottak, de minden esetre az érthetetlenség gyanakvásra ad okot.

"A nyelvésznek kellene megtanítania ..."

- Az, hogy kizárólag a nép felelős a nyelvrontásért, és hogy a nyelvésznek legfeljebb csak dokumentálnia kell a változásokat nem hangzik túl hitelesen egy nyelvész tollából.

"Miért érez valaki belső késztetést arra, hogy másokat nyelvhasználati, helyesírási kérdésekben nyilvánosan kioktasson?"

MERT UNDORÍTÓ a cikk címe.

Gázban elpusztult kisbabák, családok, életek, a keserű utolsó fuldoklásuk megcsúfolása.

Szokd meg, hogy emberi hasznátban került ez a mocskos szó - ezt teszi itt a Nyest. Szokjunk hozzá, hogy ez csak olyan szó, mint a többi. NEM.

Borzalom. Szégyen. Megalázó, sárbatipró.

@Diczkó: Magát a helyesírást lényegében a modern bürokrácia okozta. Soha nem karolta volna fel a társadalom és az állam nyelv oktatását az iskolákban, ha nem lett volna szükség írásban standard nyelven kommunikáló bakterra, jegyzőre vagy bármilyen más hivatalnokra. Semmilyen más szerepe nincs, mint a hivatalos kommunikáció számára megteremteni egy állandó nyelvállapotot. A helyesírási szabályzat szerinti magyar nyelv lényegében ugyanolyan holt nyelv, mint más egykori modernitások maradványai (latin, etc.) azzal a különbséggel, hogy a konyhamagyart, pontosabban csetmagyart, smsmagyart, tévémagyart, etc. beszélő népesség még csak éppen továbbfejlődik a viszonylagos állandósága miatt a lakosság beszélte nyelvállapottól elszakított hivatalos magyar nyelvtől.

Ezért nem létezik nyelvrontás. Egyetlen rondítás a nyelvben maga a helyesírási szabályzat. Ez ugyanis egy irreális, bár a modern intézmények fenntartásához szükséges eszköz.

@Diczkó:

Ha nem is angol, de török, mongol, német, orosz stb. "bevándorlóink" mindig is voltak, nincs ezzel semmi baj. Próbáljon meg valaki laptopot venni azzal a pár száz szavas alapnyelvi szókinccsel, ami ránk maradt, garantáltan nem fog sikerülni. Sőt, ha bűn az idegen szó, akkor a nyelvművelők tiltsák meg a "pénz", a "tej", a "vásár", a "szerda", a "csütörtök", a "péntek" a "szombat", stb. alapszavak használatát is. Vagyis legyenek következetesek.

A nyelv abban különbözik a barackfától, hogy nem kell ápolni. 5000 éve se ápolta senki, mégis élt és virult. Változott, de nem romlott, ugyan miért romlott volna, mondj egy példát.

Hogy az anyanyelvét mindenki tisztán, érthetően köteles beszélni? A tudomány leír, nem előír. A kémikus sem mondja meg a molekuláknak, mit kell csinálniuk, ahogy a fizika sem utasítja arra a tárgyakat, hogy lassabban essenek. A tudós megfigyel, és levonja a következtetéseket, nem pedig a hasára üt, és kitalál valami szabályt, amihez a vizsgált jelenségeknek alkalmazkodniuk kell. Hogy pl. rádióban, tv-ben érthetően illik beszélni, az tény. Ez viszont nem tudomány, hanem illem.

@Dani11: "A tudomány leír, nem előír. A kémikus sem mondja meg a molekuláknak, mit kell csinálniuk, ahogy a fizika sem utasítja arra a tárgyakat, hogy lassabban essenek. A tudós megfigyel, és levonja a következtetéseket"

Amit írsz, az a tudományoknak az elméleti vonatkozásaira igaz, nem az alkalmazásaikra. A kémikus, amikor vegyészmérnökként dolgozik, igenis bizonyos értelemben, kísérleti eszközökkel előírja

"a molekuláknak, hogy mit kell csinálniuk."

Kérdés tehát, hogy az ún. "language planning" tekinthető-e az alkalmazott nyelvészet egyik ágának. Miért ne lehetne az?

encyclopedia.thefreedictionary.com/language+planning

Azért a beszélőket némileg nehezebb rávenni, hogy úgy viselkedjenek, mint a molekulák...

Mondjuk azt én is írtam itt párszor, hogy az a nyelvészeti neoliberalizmus, miszerint minden helyes, meg a kultúrák és a nyelvjárások egyenrangúsága, a tudományos objektivitás követelménye, értékítéletektől mentesség mind szép és jó, csak erről az eligazításról a társadalom többsége lemaradt, és bizony a kisebb presztízsű és szubsztenderd nyelvváltozatokat, nyelvi megoldásokat elítélik, rosszallják, negatívan bélyegzik meg. Igazságtalan, meg fasizmus, de ez van, megszüntetni nem lehet.

A nyelv mindig valahol szubjektivitás és divat kérdése, nem véletlenül, hogy akár mennyire is törekedik a modern nyelvészet az objektivitásra, a nyelvtudomány sosem lesz reáltudomány, mint a matematika, fizika, kémia, stb.

Nekem egyébként nincs bajom a grammar nazikkal, csak akkor, ha olyan elavult dolgokon akadnak fent, mint az ikes ragozás. Viszont több esetben, sok mindenben igazuk szokott lenni, nem árt az igénytelenség és a szubsztenderditás ellen fellépni. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a nyelvváltozatok, nyelvjárás egy dolog, lehet tenni a sztenderdekre, senkit nem visz el a nyelvi rendőrség, de amikor az internetre írunk, akkor az egész ország, sőt az egész globális világ előtt nyilvánulunk meg, és az mégse az a kategória mikor Kisiskolás Kisisti magyarórán, meg hat polgárit elvégzett Gazember Gaz Gézáné otthoni cetlik feliratozásával szenved. Egész más kategória, más nagyságrend, más hibatűréssel, más problémákkal.

@Diczkó:

"Újítani persze lehet egy bizonyos határok közt."

Ki újíthat? Mik a határok? S ki dönti el, hogy az újítás jó-e vagy rossz?

@Dani11:

"A nyelv abban különbözik a barackfától, hogy nem kell ápolni. 5000 éve se ápolta senki, mégis élt és virult. Változott, de nem romlott, ugyan miért romlott volna, mondj egy példát."

Ezzel még egyet is értenék... de... 5000 éve nem volt média, tömeg- és telekommunikáció, globalizáció, internet, és az, hogy bármikor ki tudsz repülni órák alatt a célnyelv országába, meg másodpercek alatt videókonferenciát folytathatsz egy másik kontinenssel, ahol a nyelvet meg a másik metakommunikációs kultúráját kapod nyersen az arcodba. pillanatok alatt.

Az emberek egyetlen helyen élték le az életüket, tipikusan egy kisebb faluban, nem utaztak, messze vidékekkel nem kommunikáltak, és egy szűk elitkörön kívül mindegy volt, ki hogy beszél, vagy hogyan használja a nyelvet írásban, nem voltak gyakorlati sztenderdek, de talán még elméletiek sem. Ez rányomta akkor a bélyegét a nyelvtanulásra is, nem tanultak idegen nyelveket, egy szűk tudományos elitréteg ugyan igen, de ők is leginkább csak írásban használták, passzívan, fordítottak, szóban nem nagyon használták az illető nyelvet. A "pórnép" írni sem tudott, nem hogy sztenderdekkel foglalkoztak, és publikáltak volna.

Épp ez az oka annak is, hogy pl. a fonetika és fonológia ilyen fiatal tudományok. Nem azért, mert roppant modern elme, túlzott absztrakció, vagy high tech eszközök (hangrögzítés, számítógép, műszerek) kellenének hozzá. Egyáltalán nem. Egyszerűen régen nem volt rá igény, nem tűnt fontosnak foglalkozni vele tudományos igénnyel, rendesen rendszerezve, dokumentálva. Egyszerűen haszna nem lett volna, puszta cirkuszi mutatványnak számított volna.

A nemzet: a NYELV. A nemzet együttmaradásához közös nyelv szükséges.

Mivel fogalmad sincs, hova vezet a jövő útja... s mivel a beolvadtak sorsa a kihasználás, háttérbe szorítás - a megsemmisülés -

NE BASZD SZÉT a magyar nyelvet.

A nyelv fennmaradásához a nemzeti populáció KÖZÖS megértése - szabályok, standardok szükségesek.

Ne légy már ekkora bunkó! - sem ekkora gazember! A nyelv szabályai és a nyelvi fejlődés nem ellentétei egymásnak.

@Krizsa: A nemzet az állam. A nép a nyelv és a kultúra. Ezenkívül még egyetlen nép fennmaradását sem segítették a helyesírással holttá tett nyelvek. Ugyanakkor számos új nép született a helyesírás helyett egy saját nyelvváltozatot beszélők tömegéből.

"Ha úgy véljük, hogy valaki „helytelenül” használt egy szót vagy szerkezetet, akkor egyszerűen tudomásul vehetjük, hogy a nyelv változik, és az élet megy tovább. Ha a nyelvhasználók rendszeresen „hibásan” használnak szerkezeteket vagy szavakat, akkor az lesz a „helyes” használat.

Ha mindenáron hangot szeretnénk adni észrevételünknek, akkor ezt nem kell feltétlenül nyilvánosan megtenni: írhatunk levelet a szerzőnek vagy a szerkesztőségnek is. "

Ekkora baromságokat is rég olvastam.

Tipikus liberálbolsevista okoskodás, a piszí újabb őrülete. Az a szomorú, hogy ezek a "tudósok" a mi pénzünkből élnek, kutakodnak, majd írnak hülyeségeket. Gyakorlatilag saját mentalitásukat vetítik ki másokra.

Pontokba szedve:

1. A helytelenkedést nem lehet, nem is szabad egyszerűen tudomásul venni. Az ilyen botcsinálta pzsichómókusok a kábszerezést, a bűnözést, és egyéb disznóságokat is egyszerűen tudomásul akarnak vetetni. Törődjünk ezekbe bele - szerintük.

2. A nyelvfejlődést nehogy már a bunkók akarják megszabni!

3. A magánlevél nem OK, mert a szabályszegés nyilvánosan történik, és egyébként is jobb az, ha mind többen ismerkednek meg a helyes használattal, a szabályokkal. Az ugye nem várható el, hogy a minden szabályra fittyet hányók reklámozzák a saját butaságuk, míg azok, akik betartják a szabályokat kussoljanak.

Ui.

Én magam is ilyen nyelvtannáci vagyok, és büszkén vagyok az.

Ad. 1: A magyar nyelvünk is olyan, mint a föld, a Föld, a víz, a levegő, az erdők. Ezeket örökül kaptuk az őseinktől, és ugyan fejlesztgetünk rajtuk, de ne a környezetszennyezők szabják meg a fejlődés irányát. Nekik pofa be, vagy alkalmazkodjanak!

Ad. 2: Bennem semmiféle felsőbbrendűség, megalázási vágy, meg ilyen baromságok nincsenek. Ha néha az ember, én is, általában a visszapofázás után keményebb hangot üt meg, az a fentiek miatt van. Nehogy már a bunkók diktáljanak!

Ad. 3: A helyesírás szakmám része, így abban - bár én is tévedek néha - szakértő vagyok. Van Helyesírási szótáram, Helyesírási szabályok stb.

Ha angol írásaimban egy angol anyanyelvű kijavít, megköszönöm, nem érzem megaláztatásnak, hálás vagyok érte, mert én normális ember vagyok, nem bunkó.

Nagyon fontos a nyelvtani és más szabályok betartása főleg a szakmai vita, információközlés terén, hisz csak így egyértelműek a dolgok, így tudja a befogadó gyorsan megérteni az üzenetet.

Tinik csetelésébe nem szoktam beleugatni, ott nem nyelvtannáciskodom, mert akik egy zsargont beszélnek, kiválóan megértik egymást, őket ehet a túl tudományos fogalmazásmód zavarná. Ezen van a lényeg!

Részemről megvan mások tisztelete, én nem kompenzálni akarok semmit, jól elvagyok magammal, sikereim is vannak, de úgy, ahogy zavar a környezetszennyezés, a piszok, amelyet nem csak egyes városrészekben, hanem a természetben járva is tapasztal az ember, ugyanúgy zavar az is, ha szakmai vagy akár általános politikai vitafórumokon azok próbálják osztani az észt, akik írni sem tudnak.

Az ember megtanul szobatiszta lenni, késsel/villával/pálcikával enni, nem az utcára szarni, pisilni, beszélni, tisztességesen élni.

Akiket ez zavar, azok az emberi fejlődés kerékkötői, és ha nagyobb disznóságokra is vetemednek - mert ugye, aki ma helytelenül ír, az holnap egyéb rosszaságokra is képes -, tűzzel-vassal kellene irtani őket, nem szép szóval.

@Kara-kán:

Egyébként egy rendes fórumon az elütéseket az ember 5 percig javítani tudja. Én is javítanám az elütéseket, de ez a fórum nem rendes. Soha nem is volt az.

Ez egy nyelvi fórum, ha szégyelled hogy bunkó vagy és elütéseiddel semmiképp sem akarod megszabni az örökül kapott nyelvünk fejlődését, akkor elküldés előtt nézd át! :D

Magának mindenről az jut az eszébe???!!!

@blogen:

Te vagy bunkó, mert te nem is szégyelled, hogy bunkó vagy!

Na, jó, ahol tudok segítek!

Hibásan a tied:

„Ez egy nyelvi fórum, ha szégyelled hogy bunkó vagy és elütéseiddel semmiképp sem akarod megszabni az örökül kapott nyelvünk fejlődését, akkor elküldés előtt nézd át! :D”

Helyesen így kellett volna írnod (egy változat):

„Ez egy nyelvi fórum, és ha szégyelled, hogy bunkó vagy, és elütéseiddel semmiképp sem akarod megszabni az örökül kapott nyelvünk fejlődését, akkor elküldés előtt nézd át! :D”

Akkor ragozom tovább.

A méter szabványát sem véletlenül őrzik Párizsban, vagy mellette.

Mi lenne, ha minden falu és város külön méterszabványt határozna meg. Mert régen ugye a mázsa, a kupa, a könyök, a hüvelyk stb. nem volt egyforma (szabványosított).

Vagy emlékszik valaki arra az amcsi űrszondára, amely azért csapódott a Marsba, mert bunkó üzemeltetők összekeverték az amerikai mértékegységeket az ISO-szerintiekkel?

Egy dolgot kell megérteni:

Ingöm nem zavar a tájnyëlv.

Az azonban már zavar, ha a bunkó sportriporter stb. állandóan azt mondja, hogy szituáció, holott van erre szép magyar szavunk: helyzet.

Helyzet, helyzet, helyzet, helyzet!

Az erdélyi embernél sem zavarnak a tányelvi kifejezések, de az már zavar, ha az útlevél helyett pasaportot, az előfizetés helyett abonamentet mond, és ezt a testvéremnek is szóvá teszem. Lehet reám haragudni!

Vagy: a telefonálok neki „adok egy telefont”, ami a román kifejezés (dau un telefon) szó szerinti fordítása, de magyarul irdatlan bunkóság, persze csak azért, mert félreérthető.

Kapiskó?

@Kara-kán: ez jó :D Valamelyik román nekem is "adhatna egy telefont". Persze nem give me a call értelemben, hanem egy vacsi új, kártyafüggetlen, többmagos, androidos csúcskészüléket, és nem valami vezetékes, vagy hamisított vagy olcsó szart. Lehet elnézném neki trianont is.

A tájnyëlvi ämberek ingöm sém závárnák mó' ol(Y)an mirtíkbe'. Legalábbis rövid távon, hosszú távon idegesítő tud lenni. Győzikénél is csák egy ideig vicces, dikcsákmore. Mondom én, milyen jó lenne, ha nem csak nyelvtannácizni lehetne, és lekorlátozódni a helyesírás szabályokra, és esetlegesen a ragozásra.

@Krizsa: hoppá, Krizsasztánban elkezdtek keményen fogalmazni :D

@Kara-kán: „Vagy: a telefonálok neki „adok egy telefont”, ami a román kifejezés (dau un telefon) szó szerinti fordítása, de magyarul irdatlan bunkóság, persze csak azért, mert félreérthető.”

A „dau un telefon” nem kétértelmű?

A „felhívlak” kétértelmű?

@Kara-kán: Meg a fasz Weöres Sándor is!

"Olly síró görts rázkodtatá szegényt,

Mihelyt silány Concertem véget ért.

Fogd-fel, melly kínos situatio!"

ftp://staropramen.mokk.bme.hu/Language/Hungarian/Crawl/MEK/mek.oszk.hu/01100/01131/01131.pdf

Ki ezzel a régies magyar szóhasználatra utalt, csak néhány példa:

Salamon Ferencz:

"De ezenkívül a rajzot is segítségül kell venni, még pedig úgy, hogy a tanító sajátkezűleg, a tanítványok szeme láttára készít alkalomszerűen néhány vonallal s pár ponttal egy mentül egyszerűbb s nem sok rajzbeli ügyességet kívánó térképet, melynek előnye minden bármely tökéletes nagy térkép fölött az, hogy csak épen a szükséges levén meg egy lapon, nem történhetik az, hogy a gyermek a sok fa miatt ne lássa az erdőt, s további előnye, hogy a gyermek mintegy az elbeszéléssel együtt látja saját szeme előtt kibontakozni a térbeli SITUATIÓT Mindenben érdekesebb (ha nem nagyon hosszas) a készülőben levőt végig nézni, mint a készet."

mtdaportal.extra.hu/books/salamon_ferenc_kozoktatasunk_reformja.pdf

Hornyánszky Aladár:

"De az óvatosabbak nem győztek eléggé figyelmeztetni, hogy az ötlet nem igazolható. A kép más SITUATIOT mutat, mint a biblia elbeszélése, a babyloniai irodalom (legalább idáig) nem ismer bünbeeséstörténetet, magyarázó szöveg sincs a képhez mellékelve s így az valószínűleg egészen mást jelent, mint amire az elhamarkodás gondolni hajlandó."

epa.oszk.hu/02300/02360/00008/pdf/EPA02360_theologiai_szaklap_1903_0

etc.

@Kara-kán:

1. Logikád alapján a történelem jelentős részében liberálbolsevizmus uralkodott, különben a mai magyar nyelv soha létre sem jött volna, mert még most is úgy beszélnénk, ahogy 10000 éve.

2. A dolog lényege, hogy amit helytelenkedésnek nevezel, az nem helytelenkedés. Ha megmondod, hogy hogyan kell beszélni, az lehet illem, szabványosítás, lehetnek gyakorlati vagy eszmei szempontjai, de soha nem szólt arról, és soha nem is fog arról szólni, hogy hogyan van a magyar nyelv. Csakis arról szól, hogy te hogyan akarod, hogy legyen. Ebben lehetnek akár követőid is. Ahogy Dani11 mondta: "A kémikus sem mondja meg a molekuláknak, mit kell csinálniuk, ahogy a fizika sem utasítja arra a tárgyakat, hogy lassabban essenek. A tudós megfigyel, és levonja a következtetéseket, nem pedig a hasára üt, és kitalál valami szabályt, amihez a vizsgált jelenségeknek alkalmazkodniuk kell." Ebben nincs semmi liberalizmus, ez így van és kész. Ha megmondod, hogy mi hogy legyen, az egy eszmei irányzat, vagy egy nyelvhasználati szabványosítás, nem pedig tudomány, és ezzel semmi probléma addig, amíg nem hazudik. A hazugság pedig így hangzik: "Magyarul ez így van." Nem, magyarul általában úgy van, ahogy az az ember mondta, akit kijavítasz. Amire te kijavítod, az nem van, hanem legyen (álláspontod szerint). Ha ebben elég követőre találsz, befolyásolhatod a nyelv fejlődését. Ha nem, akkor vagy alkalmazkodsz, vagy agyvérzést kapsz, mert a nyelv attól még változik.

3. Kár idekeverni a métert, meg más szabványokat. Szabvány hivatalos magyar létezik, és ha szabványbeszédre van szükség, használhatjuk is. De ahogy a való életben igen gyakran csak saccoljuk a méretet, vagy megmutatjuk a kezünkkel, úgy a való életben a nyelvnek sem a szabványosított változatát használjuk, ami egyébként is holt nyelv. Az igazi magyar az, amit beszélünk, ez nagyjából olyan viszonyban áll az általad emlegetett szabályozott magyarral, mint az olasz a latinnal, csak még nem volt idő annyi különbségnek kialakulnia.

"Helyzet"? "Kavar"! Már minálunk ez jött a szokásba.

Pl. "angol-magyar szótárak esetén is érdekes a kavar: ..." /Olman/

www.nyest.hu/hirek/epernacik-magyarorszagon?comments

"Milyen alapon szól bele bárki is abba, hogy a másik hogy beszél/ír?"

- Talán a Főszerkesztő jogán. :)

@Kara-kán:

"A nyelvfejlődést nehogy már a bunkók akarják megszabni!"

Pedig szinte mindig ők szokták.

@blogen:

Valahogyan az oktatás jelentőségét és feladatát is bele kéne vonni ebbe a vita témába szerintem.

Ha a tanár "megszégyeníti" valamelyik diákját aki a tanultak mellőzésével beszél, és/ vagy ír helytelenül, és azért rossz jegyet ad a gyereknek, gondolom ez természetes, bár fájó..

Az általános problémát abban látom, hogy a nyelv fejlődését, amit az segítene, ha a technikai és kulturális fejlődést KÖVETNÉ az oktatás (ezt a követést az általános nyelvhasználattal kapcsolatban fontosnak tartom), összemossuk azzal, hogy az oktatás során el nem sajátított és nem alkalmazott nyelvhasználatot természetesnek tartjuk a közbeszédben (különösen a "hivatalos" médiákban) , nagyon rossz dolognak gondolom.

Egy példával élve.

Ha a nyelvet eszköznek tekintjük, amely bizonyos hasznos "kezelő szervekkel" rendelkezik, melyek használatát módunkban áll megtanulni az iskolában, célszerű használni több okból is.

-Nem "rozsdásodik" be és válik idővel használhatatlanná az a "kezelő

szerv" ami pl. a pontosabb, árnyaltabb kifejezés lehetőségét és általa a szélesebb körű gondolkodást általánosan használttá és megőrzötté tehette volna.

Ilyen pl. a "-ban/ -ben" és "-ba/ -be" közötti különbség támogatott "elsatnyulása", amelynek oktatását egyszerűen elhagyták!

(Ha fizikát vagy matematikát tanítanak a gyerekeknek, a fenti jellegű "elhanyagolások" szóba sem jöhetnek, ez természetes..)

Ezt én nem nyelvi fejlődésnek, hanem sorvadásnak nevezem.

Más kérdés az "idegen" szavak használata, ha a nyelv árnyaltabb használatára ad lehetőséget, ami fejlődés szerintem.

-Azonban ha (többnyire idegen eredetű) "fregoli" szavakat használnak sokan "ész nélkül", az bizony a nyelv használatának és a gondolkodásmódnak szintén a sorvadását eredményezheti...

A nyest.hu egy szar oldal. (Amivel azt akarom mondani, hogy fasza oldal, csak én így használom a nyelvet... :)

@Tollas Elefánt: Viszont ezzel egyedül vagy, ezért mindenki félre fog érteni.

@szigetva: A dögös bejött! :D