-
mederi: @szigetva: 16 Azt gondolom, hogy a véleményem nem "saját bugyor"-ból való kitekintés, hane...2023. 06. 05, 10:54 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Írtam, hogy mitől látod így a magyar nyelvet. A tudomány (többek közt) arra jó, h...2023. 06. 05, 09:44 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @szigetva: A magyar nyelvet Kazinczy Ferenc modernizálta. Azt írta, hogy először le kell r...2023. 06. 05, 09:31 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Te úgy képzeled, hogy a magyar az valami különleges nyelv, ami egészen más, mint ...2023. 06. 05, 09:07 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Amiért helytelen az "e" kérdő szó alábbi használata (összhangban a 1...2023. 06. 05, 08:50 Az eltévedt kérdőszó nyomában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A keleti országok leghíresebb magyar kutatóit mutatja be a Külügyminisztérium épületében június 5-én nyílt vándorkiállítás, amely tablók segítségével állít emléket a kutatásokban jelentős szerepet játszó magyar utazóknak, tudósoknak.
„A magyar külpolitika egyik fontos aspektusaként sokat hallunk manapság a keleti nyitásról, azonban ebben semmi újdonság nincs, hiszen a Kelet kutatásának Magyarországon több száz éves hagyománya van. Éppen ezt reprezentálja ez a bemutató is” – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért, sajtóért és kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar és angol nyelvű kiállítás a Külügyminisztérium után bemutatkozik a magyar külképviseleteken, majd egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián is látható lesz.
Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: ez tárlat méltón reprezentálja azokat az eredményeinket, amelyből mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a keleti és globális nyitás nem most kezdődött, hanem egyes tudományágak esetében már évszázadokkal ezelőtt. Kitért arra, hogy csütörtök reggel nyílt meg ELTE Közép- és Kelet Európai Konfuciusz Intézete regionális központjának első képzése, amely jól demonstrálja azt, hogy a keletkutatásnak a jövője is biztosított Magyarországon.
Hangsúlyozta, hogy a magyarok számára a Kelet kutatása – szemben más európai nemzetekkel – egykor nem a lehetséges ellenség megismerésére, sokkal inkább saját gyökereink kutatására irányult. „Ez által különös felelősségérzettel és kíváncsisággal tudtunk mindig is ezen országok és kultúrák felé fordulni” – tette hozzá.
Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója büszkeségnek és örömnek nevezte, hogy kiállítás nyílhat azokról a tudósokról és kutatókról, akik Európa egyik legjelentősebb keleti gyűjteményének alapítói és gyarapítói voltak.
A tablók tájegységenként mutatják be a Közel-Kelet felől Japánig haladva a kutatók munkáját, eredményeit, életét. A kiállítás magyarul és angolul készült el, a tárlat anyagát tartalmazó kiadványt pedig magyarul, angolul, oroszul, törökül, kínaiul és arabul nyomtatták – mondta el az MTI-nek Kelecsényi Ágnes, a kiállítás kurátora.