-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokszor panaszkodunk, hogy nehéz a magyar helyesírás. Pedig a francia még a magyarnál is sokkal nehezebb. Pedig annak is megvan „a maga logikája”...
A magyar helyesírást tanulgatva sokszor érezzük igazságtalannak az olyan fölösleges és indokolatlan bonyodalmakat, amilyeneket a j és az ly megkülönböztetése okoz. A két betű ma már ugyanazt a hangot jelöli; a valamikori kiejtésbeli különbség rég eltűnt: a lyuk első hangja ugyanúgy hangzik, mint a jártunk első hangja. Azt, hogy mikor kell ly-t, és mikor kell j-t használni, egész egyszerűen meg kell tanulni, mivel nem tudjuk semmiből kikövetkeztetni. Persze az iskolában talán még ma is él az a legenda, hogy akinek igazán jó nyelvérzéke van, az képes hallani a j és az ly közötti különbséget... Sajnos azt kell hogy mondjuk, ez nem igaz.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egyáltalán, sokszor szokták a teljesen önkényes helyesírási szabályokról, de még a kivételekről is azt állítani, hogy azok logikusak. Ha valaki megérti a dolog logikáját, akkor onnantól nem lesz gondja a helyesírással. Ezzel sikerül még inkább földbe döngölni azokat, akik hibáznak: ők ugyanis nem egy-egy kivételes alakot nem tudnak, hanem nem értik „a helyesírás logikáját”.
De mi a magyar helyesírással még egészen jól jártunk: a leírt alakok többnyire azért egészen hasonlítanak a kiejtett alakokhoz, és kevés az olyan homonima (azonos alakú kifejezés), amelynek esetében csak az írásban találunk formai különbséget – például halhatatlan – hallhatatlan. Sokkal nagyobb probléma lehet az angol gyerekeknek, akik először a hangzó nyelvvel ismerkednek meg, megtanulni helyesen leírni a szavakat. Kering néhány olyan „angolteszt” a neten, amit az angolt idegen nyelven tanulók néha jobb eredménnyel töltenek ki, mert ők könnyebben különböztetik meg a közel azonosan ejtett they’re (’ők vannak’), their (’övék’), there (’ott’) alakokat.
Nemcsak az angol gyerekeknek nehéz az életük, a franciákat sem kíméli a helyesírás ördöge. Ugyanis a franciában is rengeteg olyan szó van, ami ugyanúgy hangzik, csupán írásban különböznek egymástól. A legjobb példa erre az igeragozás, ahol egyes számban a személyragok csupán írásban különböztetik meg az egyes igealakokat, kiejtésük azonos. (Tehát a nyelvből gyakorlatilag eltűnt az egyes igealakok megkülönböztetése; azokat csak a konzervatív helyesírás őrzi.)
parler ’beszélni’ | Egyes szám | Többes szám |
1. személy | je parle [zsö párl] ’beszélek’ |
nous parlons [nu párlon] ’beszélünk’ |
2. személy | tu parles [tü párl] ’beszélsz’ |
vous parlez [vu párlé] ’beszéltek’ |
3. személy | il parle [il párl] ’beszél’ |
ils parlent [il párl] ’beszélnek’ |
A táblázatból látható, hogy az egyes számú alakok, illetve a többes szám harmadik személyű igealak kiejtése azonos, csak írásban különböztetjük meg őket. De nem ez az egyetlen bonyodalom a francia helyesírásban. Nagyon sok az olyan szó, ami azonosan hangzik, de különbözőképpen írjuk őket. Az alábbi videóban egy vicces családi jelenetnek lehetünk tanúi. Az édesapa szerint a francia helyesírás nem bonyolult, de ebben a házi feladatát készítő kislány erősen kételkedik... És végül az anyuka is kiakad. (A videó alatt olvasható a párbeszéd magyarul.)
– Soha nem tudom, hogyan kell leírni... Olyan bonyolult ez a francia nyelv...
– Ne, dehogy bonyolult! Melyik szót kéne leírnod?
– A foi [foá] végén van e?
– Ez attól függ, ha nőnemű, tehát la foi [lá foá] (’bizalom’), akkor nincs, ha pedig hímnemű, azaz le foie [lö foá] (’máj’), akkor van.
– La foi [lá foá]. Ja, tényleg, ha nőnemű, akkor kell a végére az e.
– Nem, éppen fordítva! Ha la foi, akkor nem kell az e.
– De mégis, akkor mikor kell a szó végére e-t írni?
– Mondom, amikor hímnemű, amikor le foie. Na, mutasd csak... Ja, nem, ebben az esetben la fois [lá foá] (’alkalom’), egy s van a végén.
– Nem, s akkor lenne a végén, ha többes számban lenne.
– Ez általában igaz, de itt nem, itt une fois (’egy alkalom’) van. Tehát kell a végére az s. Ahogyan a la voix [lá voá] (’hang’) esetében is ott van az x a szó végén, mégis egyes számú, pedig az -x egyébként lehet a többes szám jele.
– De ott azért van -x a végén, mert több énekes adja ki a hangot...
– Igen, de mégsem, hiszen ez egyes szám la voix, x-szel. Ugyanígy lenne a többe szám is: les voix.
– És miért nincs e a végén [pedig nőnemű]?
– Mert a la voie [lá voá] mást jelent, azt jelenti ’útvonal’. Nem olyan bonyolult ez...
– De, igenis bonyolult.
– Nem, egyáltalán nem bonyolult! Elmondom a trükköt, hogy lehet megjegyezni. A la foi (’hit, bizalom’) gyakran üres, sokszor tévedés, ezért nincs a végén semmi. Ezzel szemben a la fois (’alkalom’) s-szel a végén, ahogyan a le foie (’máj’) e-vel... az előbbi olyan, mintha többes szám lenne, az utóbbi az e miatt olyan, mintha nőnemű lenne, de itt éppen nem! Na, ennyi az egész!
– Tényleg úgy gondolod, hogy nem bonyolult a francia??
A leckét író kislány bizony már nagyon sok hasznos dolgot tud a francia helyesírásról (morfológiáról). Tudja, hogy ha egy szó e-re végződik, akkor nagy eséllyel nőnemű. Tudja azt is, hogy az -s (és az -x) a szó végén a többes szám jele. A la foi (’hit, bizalom’) – le foie (’máj’) – la fois (’alkalom’) szavakkal azonban nincs szerencséje. Ezek teljesen azonosan hangzanak, az írásuk azonban különböző. Ráadásul minden fenti „szabálynak” is ellentmondanak, ugyanis itt az e végű alak a hímnemű, míg az e nélküli alak a nőnemű, és az s-re végződő alak sem többes számú...
Forrás
Apprendre la langue française avec une leçon de français du Québec !