nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...
    2023. 02. 04, 09:06  A mi latinunk
  • mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...
    2023. 02. 04, 08:18  A mi latinunk
  • bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.
    2023. 02. 04, 00:14  A mi latinunk
  • mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...
    2023. 02. 03, 18:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Vallási üdvözlések és szófordulatok 2.
A gyakran emlegetett Isten

Több vallásban is szokás a jövőre vonatkozó kifejezések után az Isten akaratára hivatkozó szófordulatot használni. Szent Jakab a keresztényeket is erre inti, de mégis inkább a muszlimokra és a zsidókra jellemző ez a félmondat. Vallásos zsidók még cégtábláikon is utalnak Istenre!

Takács Boglárka | 2013. szeptember 4.
|  

A közelmúltban már írtunk néhány vallási köszöntésről: akkor azt jártuk körbe, hogy a békekívánságok hogyan jelennek meg az ábrahámi egyistenhívő vallásokban. Most más irányból közelítjük meg a témát: milyen köszöntésekben vagy más gyakori szófordulatokban szerepel Isten neve? Ilyenből nagyon sok van, így mindre nem fogunk tudni kitérni, de néhány érdekességgel szolgálhatunk. Mit mondanak a muszlimok, ha munkába fognak, és mit írnak a zsidó kereskedők a cégtáblájukra?

Allah arab felirat egy mecset falán
Allah arab felirat egy mecset falán
(Forrás: Wikimedia Commons / Nevit Dilmen / GNU-FDL 1.2)

Isten, haza, család

Magyarul a legkézenfekvőbb, Isten nevét tartalmazó üdvözlés talán az Isten hozott – viszont érdekes módon épp ennek a héber és arab megfelelői egyáltalán nem tartalmaznak semmilyen Istenre tett utalást. A hasonló zsidó üdvözlés, a báruch hábá, egyszerűen annyit tesz: ’áldott az érkező’. (Ez az előző részben szereplő sálom áléchemmel szemben teljesen szabadon ragozható, többes számban például bruchim hábáim formájú.)

Arabul pedig az áhlán vá száhlán kifejezés használatos, ez körülbelül ’család és lapos/könnyű’-ként fordítható – egy hosszabb mondat frappánsan hangzó lerövidítése, ami arra utal, hogy a megszólított érezze magát családtagként és kényelemben, biztonságban a sík földön. A sivatagban ugyanis egyáltalán nem mindegy, mennyire biztonságos a talaj! Válaszolni hímnemben áhlán bík vagy nőnemben áhlán bíki szavakkal lehet – ez annyit jelent, ’a család veled’. Akár meg is hallgathatjuk ezeket a mondatokat.

Az arab kifejezés iszlám kulturális hatásra más nyelvekben is elterjedt. A következő videóban maláj muszlimok lépnek fel, de mi izraeli, héber anyanyelvű zsidó beszélőktől is hallottuk már az áhlán vá száhlánt!

Hálisten!

A héber írás egy idézőjelhez hasonló tipográfiai jelet, a gersájimot használja a rövidítések jelölésére. Ezt a latin betűs átírásokban egyszerűen idézőjellel szokás helyettesíteni.

A vallási köszöntések mellett sok másfajta állandósult vallási szófordulat is létezik, amely Isten nevét tartalmazza. A magyarul gyakran használatos Hála Istennek! kifejezés az iszlámban és a zsidóságban szintén ismert. A héber báruch Hásém (szó szerint ’a Név áldott’), rövidítve B”H és az arab alhamdulillah kifejezések hasonló jelentést hordoznak, sőt ezeknek a használata egymáshoz is hasonlít. Mindkettő szolgálhat például válaszként arra a kérdésre, hogy hogyan érzi valaki magát.

Ugyancsak B”H-val rövidíthető a héber beezrát Hásém, ’a Név segítségével’ szófordulat. Vallásos zsidó szokás a levelek és más írott dokumentumok jobb sarkában szerepeltetni a B”H rövidítést, vagy egy másik hasonlót: a BS”D a beszijátá dismájá arámi kifejezés rövidítése, és annyit tesz, hogy ’az egek segítségével’. Ez arra utal, hogy Isten közreműködése nélkül nem lehetett volna elvégezni a kívánt cselekvést. (Miután a vallásos zsidók Istent héberül csak imádkozáskor nevezik meg, ezért utalnak a hétköznapokban használt mondatokban csak ’a Név’-re vagy ’az egek’-re.)

BS”D, héber írással בס"ד egy olasz zsidó kereskedő cégtábláján
BS”D, héber írással בס"ד egy olasz zsidó kereskedő cégtábláján
(Forrás: Wikimedia Commons / דוד שי / GNU-FDL 1.2)

Az iszlámban is lehet hasonlóan utalni Isten közreműködésére – a biszmillah, ’Isten nevében’ szintén különböző tevékenységek megkezdése előtt használható. Hosszabb változata a rengetegféleképpen átírható, koráni eredetű biszmillah ar-rahman ar-rahím; ezt magyar muszlimok gyakran le is fordítják, de nincsen igazán egységes magyar változata. Hírlevelek és weboldalak fejlécében találkozhatunk például „A könyörületes és megkönyörülő Isten nevében”, „A kegyelmes és irgalmas Allah nevében”, „Az irgalmas és könyörületes Isten nevében” fordításokkal.

Ez a mondat arabul, ahogy a Koránban szokott szerepelni
Ez a mondat arabul, ahogy a Koránban szokott szerepelni
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ezekből a példákból az is jól látszik, hogy az Allah arab szó jelentése egyszerűen ’Isten’. Magyarországon kevéssé köztudott, de arabul a zsidó és a keresztény isten is Allah, nemcsak a muszlim isten! Ezért magyarul teljes lelki nyugalommal lehet az Allah szót Istennek fordítani. Az Allah meghagyását ráadásul – értelemszerűleg nem muszlimok – magyar szövegkörnyezetben sokszor arra használják, hogy az arabok furcsa, egzotikus mivoltát hangsúlyozzák... Pedig valószínűleg egy keresztény ember szájából sem hangzana szokatlanul például „az irgalmas és könyörületes Isten”-re való utalás.

Előre tekintve

Nemcsak akkor lehet Istenre hivatkozni, ha a vallásos ember valamilyen munkába fog, hanem akkor is, ha még csak terveket készít! Az iszlámban és a zsidóságban egyaránt szokás a „ha Isten is úgy akarja” formulát csatolni a jövőre vonatkozó kijelentésekhez. Héberül ez a kifejezés im jirce Hásém, arabul pedig insa Allah (vagy akár egyben átírva insallah) formában hangozhat el. A héber változatot írott szövegekben gyakran IJ”H vagy IY”H rövidítéssel jelölik. Ezek a formulák többé-kevésbé csereszabatosak; ha például zsidók beszélnek arabul, ugyanúgy arabul mondják őket, nem héberül.

Más rokon egyistenhívő vallásokban is megjelennek ezek a félmondatok: a keresztény Bibliában szintén találkozhatunk hasonló szokással. Szent Jakab levelében (4: 13-16) a következőket olvashatjuk:

Rajta, kik mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott maradunk egy évig, kereskedünk és nyerészkedünk”, ti nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik. Ahelyett, hogy ezt mondanátok: „Ha az Úr akarja és élünk, ezt vagy azt fogjuk tenni!” De most nagyravágyásotokban dicsekedtek tetteitekkel. Minden ilyen dicsekvés gonoszság-számba megy.

(Szent István Társulat Biblia)

Ez a kifejezés arra irányítja a vallásos ember figyelmét, hogy végső soron minden Istentől függ, és emlékezteti arra, hogy ne legyen elbizakodott. Keresztény országokban Szent Jakab intése ellenére mégis kevésbé szokás hasonló formulát használni, mint a Közel-Keleten, habár például adatközlőink szerint az amerikai Délen gyakran hallani a God willing, ’ha Isten is úgy akarja’ betoldást.

Csak a zsidóságra jellemző azonban a szintén a jövőre vonatkozó mondatok után beszúrt bli neder (B”N), ’eskü nélkül’ formula. Mivel a zsidó vallási jogban a szóban tett eskü megszegésének is igen súlyos következményei lehetnek, ezért a vallásos zsidók igyekeznek elkerülni még azt is, hogy véletlenül megesküdjenek valami apróságra.

Eskütétel Amerikában
Eskütétel Amerikában
(Forrás: Wikimedia Commons / NakedMedia / CC BY-SA 3.0)

A cikkünkben szereplő kifejezéseket már csak azért sem árt ismerni, mert vallásos muszlim és zsidó emberek ezeket magyar szövegkörnyezetben is gyakran használják. A magyar nyelvben – sőt általában az európai nyelvekben – kevésbé bevettek a hasonló állandósult vallási szófordulatok, így nem igazán lehet jól lefordítani őket. A gyakorlatban a beszélők inkább az arab és héber, esetleg arámi változatoknál maradnak.

További olvasnivaló

Arab üdvözlések lejátszható formában
Keresztény fogalmak arabul az angol Wikipédián
Eskütétel a zsidóságban (magyarul)
Muszlim mondások (magyarul)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Buxoro 2013. szeptember 7. 12:18

Jó kis cikk. Az nem világlik ki egyértelműen a szövegből, hogy a zsidó és keresztény Isten nem csak nevében, hanem "személyében" is azonos a muszlimok Allahjával, ugyanaz az Egy.

Egyébként az Allah megnevezést a magyar muszlimok is preferálják az Isten helyett, ami illeszkedik abba a sorba, hogy a többi muszlim nyelvben is tulajdonnévként használják. Meg azért az isten-Isten szópárhoz nem teljesen illeszkedik az arab iláh-Alláh, ennyiben talán indokolt is lehet, hogy az Alláhot nem lefordítandó tulajdonnévként kezeljük.

Egyébként az (arab világban legalábbis) gyakran használatos, istenes kifejezésekhez még kettő nagyon gyakorit ajánlanék (de amúgy rengeteg van még, főleg vallásos körökben):

*valláh (wa+Alláh, és Isten) = istenemre, bizony, + töltelékszó.

*másálláh (má sá Alláh = amit Isten akart) = csodálkozás, meglepetés, gyönyörködés kifejezése

Információ
X