-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 Folytatom.. Ez a feltételezésed az -szt/ d(t) toldalékokkal kapcsolatban: "...2024. 10. 14, 15:13 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A héten szavaznak a nem latin betűs végződések bevezetéséről. A változás az egyik legjelentősebb lehet az internet 40 éves történetében.
Az internet infrastruktúráját felügyelő ICANN vezetői pénteken, ötnapos szöuli ülésük zárónapján szavaznak a nem latin ábécét használó nemzeti végződések bevezetéséről. A szervezet szerint rendkívüli jelentőségű döntésről van szó: ha zöld utat kap az implementációs javaslat, először lesz lehetősége az internetezőknek arra, hogy a doménneveket teljes hosszukban saját anyanyelvük betűivel gépelhessék be a böngészők címsorába. „Ez a felhasználók számára az utóbbi évek egyik legjelentősebb internetes fejleménye” – állította Rod Beckstrom, az ICANN vezetője.
Nem latin betűs – egészen pontosan az angol ábécé 26 betűje mellett más karaktereket is használó – doménnevek regisztrálására már 2004 óta van lehetőség; Magyarországon is ekkortól lehet ékezetes betűkből álló webcímeket lefoglalni. A végződések – ilyen a .com vagy a .hu – azonban mindeddig csak az eredeti angol változatban éltek. Ez magától értetődő módon számos nyelvterületen kényelmetlenné tette a böngészést, és – panaszkodott egyre türelmetlenebbül a világ nagyobbik, nem angolul beszélő fele – milliárdokat zárt el az internettől. Például a héber vagy arab anyanyelvűeknek a jelenlegi rendszerben jobbról balra kell begépelnie az URL egyik részét, a másikat meg – angol karakterekkel – balról jobbra.
A most tárgyalt javaslat első lépésben körülbelül 16 nem latin betűvel írt nyelv – többek között az orosz, a kínai, a japán, a héber, az arab és a koreai – használó számára tenné elérhetővé az ún. nemzeti doméneket vagy más néven országkódokat (mint amilyen a Magyarországnak járó .hu), de idővel folyamatosan bővítené a támogatott nyelvek körét. A bábeli nyitás egyelőre nem terjed ki az egyéb felsőszintű doménekre, mint amilyen a .com, .org vagy a .gov. A nemzeti karakterekkel írt doméneket már november közepétől lehetne igényelni, az éles üzem pedig 2010 derekán indulhatna meg.
A jövő internetezőinek
A mai körülbelül 1,6 milliárd fős internetező populáció több mint fele nem latin betűs írást használ. Szakértők szerint azonban nem is elsősorban e „nagyobb fél” számára fontos a reform, hanem inkább a még nem internetező 5 milliárd számára, azaz az új végződések nem annyira jelenlegi internethasználóknak, hanem a jövő internetezőinek készülnek.
A nemzetközi domének bevezetésének előkészítése már évekkel ezelőtt megkezdődött, de a folyamat korántsem volt zökkenőmentes. Az ICANN már 2000-ben elhatározta a nemzetközi végződések kidolgozását, de a munkát a technikai és szabványosítási nehézségek mellett a politika is lassította. Külön problémát jelent például a különféle nyelvváltozatok közti balanszírozás, vagy az a kérdés, hogy ki ellenőrzi majd az új végződéseket.
A procedúra elhúzódása is közrejátszott abban, hogy több ország – köztük Kína, Szaúd-Arábia vagy Dél-Korea – maga látott neki a saját nyelvű domének és esetenként alternatív internetek megalkotásához, ezek azonban a potenciális duplikátumok miatt csak zavart okoznának a globális rendszerben.