nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A csupasz vakondpatkány titka

Egy olyan állat tanulmányozása, amely nem érez fájdalmat elsavasodott környezetben, új utakat nyithat meg az emberi fájdalomcsillapítás területén.

MTI | 2012. szeptember 30.
|  

A csupasz vakondpatkány [más néven csupasz turkáló vagy csupasz földikutya – a szerk.] sikeresen alkalmazkodik olyan savas környezethez is, amely az ember számára elviselhetetlen lenne: amerikai kutatók szerint az állat tanulmányozása az emberi fájdalomcsillapításban eredményezhet új utakat. A chicagói Illinois-i Egyetem kutatói azért választották a csupasz vakondpatkányt vizsgálódásuk alanyának, mert az állat odújában a zsúfoltság miatt olyan magas a levegő szén-dioxid-tartalma, amely más emlősállat vagy az ember számára már mérgező lenne. A savas környezetet azonban a csupasz vakondpatkány jól viseli, ami Thomas Park kutatásvezető szerint érdekes információkkal szolgálhat az emberi fájdalomcsillapításra vonatkozóan.

„Sérüléskor például a fájdalom zömét a megsérült szövet savasodása okozza” – mutatott rá Park, hozzátéve, hogy egy olyan állat tanulmányozása, amely nem érez fájdalmat elsavasodott környezetben, új utakat nyithat meg az emberi fájdalomcsillapítás területén.

Az emlősök orrában meghatározott idegeket aktivál a savas pára, amelyek jelet küldenek az agytörzs erre szakosodott idegeihez, azok pedig válaszként olyan fiziológiai és viselkedési választ váltanak ki, amely védi az állatot vagy embert. Ilyen például, hogy az orr váladékot kezd termelni, illetve az érintett dörzsölni kezdi az orrát; a cél a veszélyesnek ítélt pára elkerülése.

A kísérletekben a ketrecek egy részében savasabb volt a levegő, más részében kevésbé savas, az állatok pedig szabadon mozoghattak az egyes területek között. A csupasz vakondpatkányokon kívül más laboratóriumi kisemlősök, így patkányok és egerek viselkedését is tanulmányozták, megfigyelték, hogy melyik állat mennyi időt tölt a különböző savasságú környezetben. A csupasz vakondpatkányon kívül valamennyi állat kerülte a savas levegőjű részt.

Csupasz vakondpatkány. Csoda, hogy még a fájdalom is kerüli?
Csupasz vakondpatkány. Csoda, hogy még a fájdalom is kerüli?
(Forrás: Wikimedia Commons / Trisha M Shears)

A kutatók mérték az állatok fiziológiai paramétereit is, köztük egy olyan fehérje szintjét, amely az idegi aktivitás indirekt jelzője – idézte a tanulmányt a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál. Kiderült, hogy míg a patkányoknál és az egereknél erőteljes aktivitás jelentkezett a háromosztatú ideghez tartozó magban, ha magas volt a levegő savassága, addig a csupasz vakondpatkányoknál nem tapasztaltak aktivitást, ami annak jelzője, hogy ezek az állatok adaptálódtak föld alatti életük során a folyamatosan savasabb környezethez.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X