nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @durek: "Igen sok párhuzam vonható a nyelvek és a gének működése, viselkedése között." Val...
    2020. 07. 06, 08:35  Mi is az az Uralonet?
  • durek: jav: talán segítene kiküszöbölni a hagyományos, de joggal vitatott családfa modell hiányos...
    2020. 07. 05, 16:54  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Cypriánus: Talán itt lenne az ideje egy új módszertan kidolgozásának a nyelvészetben: Nye...
    2020. 07. 05, 16:16  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @szigetva: Elolvastam - Akkor szerkesztő vagy - mert én azt mondtam, hogy az vagy - mert a...
    2020. 07. 05, 13:01  Mi is az az Uralonet?
  • szigetva: @Libertate: Nagyon klassz, hogy azt is te mondod meg, hogy én mivel vagyok tisztában és mi...
    2020. 07. 05, 11:11  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A legrégebbi Biblia újabb darabkája került elő

Egy fiatal kutató egy egyiptomi kolostorban talált egy eddig ismeretlen lapot a Biblia legrégebbi ismert változatából.

nyest.hu | 2009. szeptember 3.
|  

Nikolas Sarris mindössze 30 éves, de hatalmas felfedezést tett. Az egyiptomi Szent Katalin kolostor könyvtárában, a kódexekről készült fényképek tanulmányozása közben ugyanis véletlenül észrevette a Biblia legrégebbi ismert kéziratának, a 4. században készült Codex Sinaiticusnak egy eddig ismeretlen lapját – számolt be róla a The Independent.

A lapot – a kódexeknél korántsem szokatlan módon – egy jóval későbbi, 18. századi kódex kemény külső kötéstáblájába helyezték. A régi, másra nem használható pergamenek gyakran kerültek ilyen jellegű újrafelhasználásra, mivel anyaguk erős és ellenálló, a világtól elzárt kolostorokban pedig minden bizonnyal nehéz volt új alapanyagra szert tenni. A tudósok nemegyszer fedeztek fel így páratlan értékű régi szövegeket. Az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék, a Königsbergi Töredék és Szalagjai is hasonló módszerrel őrződött meg és került elő.

A felfedező egy görög PhD-hallgató restaurátor, Nikolas Sarris, aki véletlenül bukkant a szövegre. Noha nem a szakterülete, azonnal rájött, mit lát: a réges-régi kódex képe „szinte beleégett az agyamba”, nyilatkozta. Bár nem volt 100 százalékig biztos a dolgában, értesítette a kolostor könyvtárosát, Justin atyát, és megkérte, hogy nézze meg a képet, annak ellenére, hogy „egy az egymillióhoz volt az esélye, hogy valóban a Sinaiticus eddig ismeretlen darabja, amely elkerülte a figyelmünket”. Az atya a kép megtekintése után megerősítette a fiatal kutató gyanúját.

A Codex Sinaiticus sorsa különösen hányattatott: noha a legkorábbi bibliaváltozatnak tartják, lapjai több mint másfél évszázad alatt kerültek elő ugyanabból a kolostorból; nemegyszer meg akarták semmisíteni, mert nem tudták, milyen értékes. A kézirat ennek ellenére meglepően teljes: gyakorlatilag a teljes Újszövetség, az Ószövetségnek pedig majdnem a fele megőrződött belőle. A teljesség globálisan értendő, mivel a megtalált lapok a világ több pontján – Oroszországban, Angliában, az Egyesült Államokban – vannak szétszórva.

A kutatók jelen pillanatban a meglévő lapok digitalizálásán és a kódex összeállításán dolgoznak. Az újonnan talált szöveg – Józsué könyvének 1. fejezete, annak 10. verse, amelyben Józsué figyelmezteti Izrael gyermekeit, amikor az ígéret földjére lépnek – minden bizonnyal újabb értékes adalékkal szolgál a tudósok számára, és bekerül a digitális változatba. Sőt, a kolostor könyvtárosának elmondása szerint van remény arra, hogy a kolostor a kódex újabb darabjait találja meg a közeljövőben.

Információ
X