Hivatalosan február 24-én jelentették be az Európai Bizottság (EB) e héten zajló kampányának, a széles sávú internet-hozzáférés teljes körűvé tételét szorgalmazó „Get Online Week”-nek az elindítását, és ennek keretében Neelie Kroes, az EB Digitális Menetrendjének végrehajtásáért felelős alelnök a hannoveri CeBIT-en tartott tájékoztatót a program aktuális helyzetéről.

A diplomata továbbra is hangsúlyozta az elérendő célok megvalósításából fakadó előnyöket, ám utalt arra, hogy akadályok merültek fel a minden EU-s polgárnak széles sávot biztosítani kívánó projekt előre meghatározott ütemezésének betartásakor, elképzelhető, hogy némi csúszással kell számolni. A Menetrend szerint összesen 101 alprojektet kell lebonyolítani, hogy a 2013-ra kitűzött fő célokat elérjék, de Kroes most elismerte, hogy bizonyos területeken komoly lemaradások vannak. (A tervekben az szerepel, hogy 2013-ra kell az alapellátást biztosítani, majd 2020-ig ennek továbbfejlesztése történik meg, többek között a legalább 30 megabites kapcsolat garantálásával.)

A digitális politikáért felelős alelnök kiemelte, hogy ő és csapata szigorúan figyelemmel kíséri, monitorozza a projektek végrehajtását, és jelenleg úgy néz ki, hogy ezek 10 százaléka fejeződött be eddig sikeresen, 80 százalék folyamatban van, a maradék 10 százaléknál azonban késés tapasztalható. Ezek esetében keményen lépnek fel, nehogy a most még menedzselhető problémák elburjánozzanak, és veszélyeztessék a Menetrend megvalósítását.

A kampány keretében Kroes újra megismételte, hogy milyen fontos Európának a magas színvonalú, mindenkit elérő széles sávú internet: „A széles sáv Európa digitális oxigénje, elengedhetetlen prosperitásunkhoz és jólétünkhöz, melyeknek szilárd alapot csak az adhat, ha a széles sáv mindenki számára elérhető lesz.” Ennek érdekében a kormányokat hangsúlyosabb fellépésre, az eddigieknél nagyobb mértékű befektetésekre biztatta – összhangban a Digitális Menetrend által meghatározottakkal.

Kroes sürgetése nem alap nélküli, ugyanis – bár ezt az alelnök kissé túlértékelte nyilatkozatában – Európa nem áll rosszul a széles sáv elterjedtsége tekintetében, ám a hálózatok sebessége például Ázsia egyes területein sokkal magasabb. Az ott célként kitűzött, lassanként megvalósuló átlagos 100 megabites vagy gyorsabb hozzáférés kontinensünkön még álom (a kapcsolatok 0,5 százaléka ilyen), 30 megabitnél gyorsabb kapcsolata is csak az előfizetők öt százalékának van. Az Egyesült Államok ugyan jelenleg rosszabbul áll ilyen tekintetben, mint Európa, ám ott az utóbbi időben jelentős lépések történtek a modernizáció érdekében, és ez feltétlenül versenyhelyzet a számunkra. Emellett Kroes azt is kiemelte – ez ugyancsak benne van a Digitális Menetrendben –, hogy az egységesítés (technológiai és szabályozási szempontból is) elengedhetetlen.

Az unió államaiban jelenleg a rendszeresen internetezők aránya 65 százalék, ez azt jelenti, hogy egy év alatt öt százalékponttal nőtt ez a szegmens, míg az egyáltalán nem netezők aránya ugyanezen idő alatt 30-ról 26 százalékra csökkent, vagyis kisebb lett a digitális szakadék.