-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sok tévhit és félelem él bennünk a rákkal kapcsolatosan. George Zaidan TED Ed videója három percben rengeteg alapvető információt közöl a betegségről és a lehetséges kezelési módokról.
Rengeteg anyagról halljuk, tudjuk, hogy „rákkeltő”. A hullámokban ránk törő egészségtudatosság és a félelem az ijesztő betegségtől arra sarkall minket, hogy minél kevesebb ilyen anyagnak tegyük ki magunkat. És bár a rák kockázata valóban csökkenthető, ha nem dohányzunk, nem fogyasztunk alkoholt stb., kevesen tudják, hogy a rákhoz vezető folyamatok a szervezetünkben óhatatlanul és időről időre elindulnak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A rákbetegségek azért is olyan ijesztőek, mert keveset tudunk róluk. Ebből következik az is, hogy nagyon sok tévhit, téves információ él a köztudatban a kórral kapcsolatban. George Zaidannak a TED Ed-en található videója alapvető információkat közöl a rákos betegségekről és kezelésük módjairól. Ijesztgetés helyett érdemes inkább az alábbi szemléletes videóból is tájékozódni. (Az előadás angol nyelvű; a videó alatt magyarul összefoglaljuk a lényeget.)
A rákos betegség kialakulásának megértéséhez talán az első lépés, hogy tudatosítsuk, hogy az emberi szervezet szervekből, a szervek különböző szövetekből, a szövetek pedig sejtekből állnak. Minden ember egyetlen sejtként kezdi meg életét, majd ez a sejt elkezd osztódni, és a sejtek differenciálódnak – különböző szöveteket, a szövetek pedig különböző szerveket alkotnak. Így épül fel az az elképesztően bonyolult rendszer, ami a testünk. A sejtosztódásnál érdemes megjegyezni, hogy a sejtek száma exponenciálisan nő: egy sejtből kettő, kettőből négy, négyből nyolc, nyolcból tizenhat sejt lesz, és így tovább. Így jutunk egyetlen sejttől százezer milliárdos nagyságrendig (1014). Ezt a folyamatot hívják növekedésnek.
Ha tudjuk, hogy 1014 nagyságrendű sejtünk van, azt is könnyebben el tudjuk képzelni, hogy ezek közül néhány óhatatlanul „meghibásodik”. A „hiba” a sejt genetikai állományának véletlenszerű, spontán megváltozása, amit mutációnak hívnak. (Az úgynevezett rákkeltő anyagok éppen a mutációk esélyét növelik meg.) Ha a mutáció bekövetkezik, a legtöbbször nem alakul ki betegség: a szervezetben működő mechanizmusok kiiktatják a „meghibásodott” sejtet. Ha azonban a mutációk száma igen nagy, a hibás sejtek kiszűrése is nehezebbé válik; ilyenkor a hibás sejtek elkezdenek osztódni...
Ha ez megtörténik, akkor megbetegszünk: a hibás sejtek hetek, hónapok, vagy akár évek alatt elszaporodnak – és ez egy idő után valamilyen tünetet okoz. A vizsgálatok ilyenkor csakhamar igazolják a rémületes diagnózist: ez rák. Ez a diagnózis azonban ma már nem egyenlő a halálos ítélettel! Az életkilátások és a kezelési módok is attól függenek, hogy hol található a daganat, milyen sejtekből áll, azok milyen tempóban szaporodnak, és mennyire van elterjedve a szervezetben. (Ezt szokták röviden úgy jellemezni, hogy milyen stádiumban van a beteg.) Ha a tumor lassan növekszik, és egy helyre lokalizálódik, akkor elegendő lehet egy műtét ahhoz, hogy a betegségtől megszabaduljunk. Ha a tumor gyorsan növekszik, illetve érinti a körülötte lévő szöveteket is, akkor sugárkezelést (és műtétet) szoktak alkalmazni. Ha a daganat nem lokalizálható (például a leukémia), vagy szétterjedt a szervezetben, akkor szoktak kemoterápiát (és sugárkezelést) alkalmazni.
A rákterápiákkal kapcsolatosan is legalább annyi a félelem és a tévhit, mint magával a betegséggel kapcsolatosan. A besugárzás és a kemoterápia fizikailag zsugorítja a daganatot – az előbbi radioaktív hullámok, utóbbi pedig a sejtosztódást gátló és/vagy a sejteket mérgező kémiai anyagok segítségével. Mind a két kezelés olyan, hogy nem kizárólag a rákos sejteket roncsolja, hanem – különböző mértékben – hatással van az egészséges sejtekre is.
Mi történik a különböző típusú sejtekkel, amikor a véráramba juttatott kemoterápiás gyógyszer elkezd rájuk hatni? Ez – többek közt – attól függ, hogy milyen gyorsan osztódnak a sejtek. (A kemoterápiás szerek a gyorsan osztódó sejtekre inkább hatnak, hiszen a rákos sejtek ilyenek!) Az egészséges májsejtek ritkán osztódnak, a haj egészséges sejtjei gyakran osztódnak, a rákos sejtek pedig még ennél is gyakrabban és szabályozatlanul... A kemoterápiás gyógyszer mindegyik sejtre hat: az egészséges májsejtekre a kevésbé, a hajban lévő sejtekre (és természetesen a rákos sejtekre is) azonban jobban; a gyógyszer ugyanis a sejtosztódást akadályozza meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / National Cancer Institute)
A kemoterápiás szerek tehát a gyakrabban osztódó sejtekre inkább hatnak; ilyenek találhatóak például a hajban, a bőrben, a belekben, illetve a vérben. A gyógyszerek kellemetlen mellékhatásai ezért alakulnak ki: a haj kihullása, kiütések a bőrön, hányinger, hányás, hasmenés, fáradtság, fájdalom stb. annak köszönhető, hogy a kemoterápiás szerek ezeket a sejteket érintik a leginkább. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a rákos sejtekre is így hatnak.
Forrás
How do cancer cells behave differently from healthy ones? – George Zaidan