nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
kalugrisztika
Távoli nyelvrokonok Kaliforniában?

Mit keresnek a finnugorok Amerikában? Hogy mentek oda és mit csináltak út közben? Mit tehet az olvasó, ha a legkiválóbb nyugati egyetemeken végzett, minden szükséges tudományos fokozattal rendelkező tudós munkáját olvasva elbizonytalanodik? Tájékozódjon a tudományos körök véleményéről, és feltétlenül használja a saját józan eszét!

Horváth Csilla | 2015. július 31.
|  

Pusztán az életútját áttekintve kevés nyugaton élő magyar származású tudós lenne alkalmasabb arra, hogy gazdag tapasztalatait és sokrétű tudását felhasználva fenekestől forgassa fel valamely tudományág, például a nyelvészet addig ismert világát. Tanulmányok a világ legkiválóbb egyetemein, terepmunka Szibéria őslakói és az amerikai indiánok között, a szerző neve mégsem a finnugrisztika nagyjai, hanem a komolyan nem vehető írók listáján tűnik először szemünkbe. Ugyan korai lenne még nyelvész ismerőseink számára tréfás karácsonyi ajándékot választani, mégis időszerű lehet röviden kitérni a Munkácsi Bernát manysi, angol és orosz nyelvű újrakiadásának áttekintése nyomán említett Otto Sadovszky munkásságának ismertetésére.

Otto Joseph von Sadovszky (1925-2004) életrajzáról, annak európai éveiről alig néhány információt találhat az érdeklődő: Budapesten született és nevelkedett, filozófiából a (neten fellelhető életrajzok szerint az Olaszországban található, a valóságban valószínűleg inkább ausztriai) Collegium Aloysianumban diplomázott. Az Egyesült Államokban a Berkeley Egyetemen és Los Angelesben tanított, doktori fokozatot is a UCLA egyetemen szerzett, antropológiából és indoeurópai tanulmányokból. Sadovszky 1971-től 1994-es nyugdíjazásáig a kaliforniai Fullerton Egyetemen tanított.

Otto von Sadovszky
Otto von Sadovszky
(Forrás: The discovery of California: A Cal-Ugrian comparative study)

Sadovszky neve szélesebb körben az ún. kalugor (eredetiben Cal-Ugrian) elmélet megalkotása, vagyis a kaliforniai indián és az obi-ugor nyelvek rokonságának feltételezése után vált ismertté. A hipotézis keletkezését övező legenda nem egyedülálló a rokonítási kísérletek történetében, mégis kétségtelenül regényes.

A penuti nyelvek közé az Egyesült Államok nyugati partvidékén és környékén beszélt indián nyelvek tartoznak, mint például a cimsián, a csinúk, a jakona, a mivok és a vintu. A penuti nyelvek roppant heterogén osztályt alkotnak, agglutináló és poliszintetikus nyelvek is találhatók köztük. A nyelvészek között nincs egyetértés abban a tekintetben, hogy a penuti földrajzi, vagy genetikai alapon meghatározott nyelvcsoport-e, ilyen módon a penuti nyelvek további rokonítása sem tisztázott. (Forrás: A világ nyelvei)

A visszaemlékezések szerint Sadovszky a Berkeley egyetemen folytatott szanszkrit stúdiumai során ismerkedett meg egy hallgatóval, aki a penuti nyelvcsaládba tartozó mivok (miwok) nyelvet kutatta. Sadovszky érdeklődve belepillantott hallgatótársa egész asztalt beterítő jegyzeteibe, és meglepődve tapasztalta, sok mivok kifejezést megértett, az ismeretlen szavak egy részének jelentését pedig ki tudta következtetni, állítása szerint finnugrisztikai tanulmányainak és magyar anyanyelvének köszönhetően.

A két nyelvcsoport rokonságával kapcsolatos elképzelését Sadovszky The discovery of California: a Cal-Ugrian Comparative Study (Kalifornia felfedezése: kalugor összehasonlító tanulmány) című könyvében fejtette ki és indokolta meg, felfedezésével azonban sem Amerikában, sem Európában nem kapott pozitív visszhangot. Némileg kusza tézisrendszere szerint a penuti nyelvcsalád az ugor, elsősorban az obi-ugor nyelvekkel rokonítható, ebből következőleg pedig probléma nélkül beleilleszthető az uráli nyelvcsaládfába is. Nem tárgyalja ugyanakkor, melyik szinten helyezné el az újonnan csatlakoztatott indián nyelveket: besorolná őket az obi-ugor nyelvek közé, esetleg az obi-ugor, vagy az ugor csoport mellé rendelné, önálló ágként. Nem világos az sem, a két nyelvcsoport rokonságát milyen történeti rendszerben is képzeli el pontosan: a rokonság bizonyításául szópárokkal illusztrálja a vélelmezett szabályos hangmegfeleltetéseket, kimondatlanul is rokon leánynyelvekként kezelve őket, máskor látszólag ősnyelvként kezeli a szibériai nyelvváltozatot (a manysit? az obi-ugor vagy az ugor alapnyelvet?), és ebből származtatja a penuti nyelvcsalád nyelveit.

A Sadovszky elméletét Magyarországon elsőként kritizáló Rédei Károly Őstörténetünk kérdései című kuriózumgyűjteményében azt veti Sadovszky szemére, hogy bár a szerző nem dilettáns, módszertana kifogásolható, egyrészt mivel már a penuti nyelvcsalád két ága közt is óriási strukturális és szókincsbeli különbség fedezhető fel, vagyis nehéz velük kapcsolatban általános érvényű kijelentést tenni, másrészt a nyelvrokonság bizonyítására használt etimológiák sem meggyőzőek, különösen a szópárok jelentése közti nagy eltérés miatt. A kuszasághoz hozzájárul még az is, hogy bár Sadovszky az ugor nyelvekkel rokonítja a penuti nyelveket, az etimológiák, hangmegfelelések alátámasztásához igénye szerint választ finn, komi, udmurt, de akár nyenyec etimonokat is. Ahhoz azonban, hogy teóriája rendszertelenségét teljességében értékelni tudjuk, nem is szükséges járatosnak lennünk az összehasonlító nyelvtudományban, a hiányosságok és ellentmondások pusztán logikai úton is levezethetők.

Szoros helyzet és időzavar Beringnél: a penuti indiánok bevonulása Amerikába
Szoros helyzet és időzavar Beringnél: a penuti indiánok bevonulása Amerikába
(Forrás: The discovery of California: A Cal-Ugrian comparative study)

Simon Zsolt hívja fel a figyelmet a kalugor-elmélet kapcsán megfigyelhető kronológiai ellentmondásokra: míg a nyelvtudomány jelenlegi állása szerint az ugor alapnyelvi korszak nagyjából i. e. 2000-től i. e. 500-ig tartott, addig a Bering-szoros i. e. 10000 körül került víz alá. Ahhoz tehát, hogy az ugorok leszármazottai, rokonai a Bering-földnyelven kelhessenek át az amerikai kontinensre, mind az uralisztika, mind az indoeurópai nyelvtudomány eddigi eredményeit is teljesen át kellene dolgozni, és az eddig általánosan elfogadott korszakhatárait is legalábbis néhány ezer évvel korábbra datálni.

Elképzelhető persze az is, hogy a penuti indiánok ősei nem gyalog, hanem például csónakon keltek át egyik kontinensről a másikra, Sadovszky szerint ugyanis az obi-ugorok a mai napig egészen különleges tájékozódási képességekkel bírnak, hiszen meghatározó tereptárgyak nélkül a tajgán csak a megérzéseikre hagyatkozhatnak.

Másik hasonlóan közhelyes és logikailag követhetetlen megállapítása szerint a kalugor elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a hosszú vándorlás és a nagy távolság nem zárja ki a közeli nyelvrokonság lehetőségét. Különösképpen azért nem, mert a ritkán lakott, zordon időjárástól sújtott északi tájakon az emberi kommunikációnak különösen nagy jelentősége van, a beszédre, társalgásra nyíló kevés alkalom kiemelkedő fontosságú, ilyen módon nem a nyelvcserét gyorsítja, hanem ellenkezőleg, kedvező hatással van a nyelv megőrzésére. Nem világos ugyanakkor, ha az ős-penutiak a hosszú út alatt megőrizték ugor eredetű alapnyelvüket, az ugor rokonság ezen bizonyítékai miért csak az két végpontján figyelhetők meg, a feltételezett útvonalon – akár csak a földrajzi nevekben is – miért nem. Kérdéses ezen kívül az is, kimutatható-e azon nyelvek hatása, melyekkel a penutiak ősei Amerika felé vezető útjuk során kontaktusba kerültek.

Összességében tehát levonhatjuk a végkövetkeztetést: a hipotézis nem bizonyosság, hasonló alakú szavak listája még nem nyelvrokonság, a tudománytalan vagy logikátlan írásoknak pedig akkor sem kell hinnünk, ha szerzőjük bizonyítványa színjelesnek tűnik is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 Fejes László (nyest.hu) 2016. február 10. 10:40

@baloch: Mi köze ennek a fenti cikkhez?

20 baloch 2016. február 10. 09:33

Egy térkép a feltételezett népvándorlásokról, apai vonalak vizsgálata alapján:

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c...-DNA_Haplogroups.png

Nem azonos a nyelvek klasszikus kialakulási elméletével, valamint az anyai (mitokondriális) vonalak feltételezett népvándorlási térképe is mást mutathat.

19 GéKI 2015. augusztus 5. 12:05

@Krizsa:

Egészen pontosan, a tudomány mai állasa szerint az „átjárás” – az tény. Mind állatok, mind emberek esetében.

Hogy nem azok „jártak át” – akik a legközelebb laktak, az lenne a szenzáció. Márpedig ezek az uráli népek voltak… ha úgy tetszik az „ugorok”… ez is tény. Hol itt a logikátlanság?

Az egyetlen, ami a logikátlanságnak terepet biztosít, az a finnugrisztika korszakolási gyakorlata. De pl. a Pusztay János féle felfogás sokkal kevésbé mond ellent az „ugor indiánoknak”.

www.nyest.hu/renhirek/a-magyar-nyelv-elo...usztay-janos-szerint

18 Krizsa 2015. augusztus 5. 10:34

Kicsit off: Kb. 4o éve, hogy M.o.-on - takarítok a szobában és közben szól a TV. Odanézek: énekel a parasztbácsi, a dal is echte magyar. Egy ideig nem értettem, mi nem stimmel nekem. Megint odanézek, de akkor se. De hiszen egy szót sem értek! Hát az hogy lehet? Tényleg nem? Végighallgatom Egy szót se. Vége a műsornak: kedves hallgatóink az OB melléki X faluban... (énekelt a parasztbácsi). Megjegyzés: a genetikai hasonlóságot nem párezer éven belül kell keresni... és nem találni. Hanem 1o ezernél mindenesetre régebbről.

A Beringnél meg akkor is (száraz lábbal), meg azóta is (hajóval) átjárhattak... bármikor.

17 GéKI 2015. augusztus 5. 10:13

@Krizsa:

Pontosan az @Untermensch4 kaliforniai hajósaira gondoltam.

Engem inkább az érdekelne, hogy hová tűntek a Beringiai – menedék emberei.

Mert ha esetleg találkozhattak, a szétvándorolt uráliakkal – ami azért nem elképzelhetetlen – akkor ezek lehetnének a szamojéd népek. Ha pedig ez igaz, akkor a nyelvészet ezért látja külön ágnak, és nem a korai elválás miatt. Akkor pedig nincs finnugor alapnyelv – amit már régóta fejtegetek – tisztán logikai alapon – merthogy a szerző szerint ezt is szabad, nem kell ahhoz feltétlen finnugristának lenni.

16 Krizsa 2015. augusztus 5. 09:44

@GéKI: A Bering szoros akkor már nem volt átjárható (régen, több, mint 1o ezer éve víz alá került). Persze áthajózni is lehetett? Talán.

15 GéKI 2015. augusztus 5. 09:16

@GéKI:

"Amerika keleti partjain" - egészen pontosan nyugati partjain...

14 GéKI 2015. augusztus 5. 09:08

@Untermensch4:

Akkor lássuk a logikát, ha már a szerző is azt említette.

Az uráli nyelvek korszakolásának egyik feltételezése, hogy a szamojéd nyelv ie. 3000 – körül kivált, és maradt a finnugor alapnyelv, amely majd újabb 1000 év eltelte után bomlott finn és ugor alapnyelvre. Ez az ezer év elég bizonytalan, így most tekintsünk el tőle, akkor marad az, hogy az uráli alapnyelv ie. 3000 körül bomlik fel, az időjárásban bekövetkező hatalmas szárazság következtében. Ezt az időszakot – amíg az uráli alapnyelv létezett – a tudomány „holocéni klíma optimum” ként emlegeti, ami egy szinte jégmentes kor, vagyis az egész Szibéria lakható volt. Ez a mamutvadászok - és a mamutok kihalásának - kora, akik valószínűleg az uráli nyelvű népekhez tartoztak.

Vagyis nem kell ahhoz, oly nagymérvű korszak-átalakítás, a hogy Amerika keleti partjain, uráli – beringiai - nyelvet találjunk.

13 Untermensch4 2015. augusztus 3. 23:16
12 huntapadippa 2015. augusztus 3. 21:51

72/3 = 24. mint ahány lapát van.

11 huntapadippa 2015. augusztus 3. 21:48

no jó, de mik azok a szavak?

amint látom, obi-ugoria majd hogy ugyanaz a hely, mint szakasztán meg irkutsz. nem az, hát. attól nyugatra is ugorok éltek? tőlük délre voltak a volgárok, udmurtok, keletre a cseremiszek, a csirgiszek, szittya(szkíta-)magyarok, jüercsik, keletihunok... jobbra a polonézek az agathyrsi akacírok, még jobbra a vikingek.

de.

ha "a Bering-szoros i. e. 10000 körül került víz alá"

és "az ugor alapnyelvi korszak nagyjából i. e. 2000-től i. e. 500-ig tartott"

akkor mi abban az ellenmondás, h átcsónakázhattak?

.

Arvisura:

a 2335. medvetoros évben (azaz Kr.e. 1705-ben)

... Az induló három hajón 72 kalandozó kelhetett útra, melyek közé minden törzsből kerültek néhányan, bár a hajósok zömét a kunok tet­ték ki. Másodvezér a manzsu származású Tennó lett, aki kiváló hajós hí­rében állott és már sok tengeri ütközetben vett részt.

Útközben viharba kerültek. Csónakos halászokat vettek fel a hajó­ra, akik keleti manzsuák voltak, de Tennó alvezér értette a beszédüket. Elmondták, hogy a törzsük egy nagy szigetcsoporton él, de egy nagy földrengés miatt el kellett menekülniük. A manzsuák kérésére, tavaszig nem folytatták az útjukat, hanem addig segítettek nekik új lakóhelyeket építeni. Tennó lemondott a kalandozás alvezéri tisztjéről, s mivel nagyon sok ifjú úgy döntött, hogy maradnak, Tennót vezérüknek választva új gyarmatot alapítottak a szigeten. Csaba innen öt hajóval és 120 ifjúval indult el Kuszkó földje felé.

...

Az Öregek Tanácsa Csabát újból útnak indította, immár a harmadik alkalommal, és ezúttal már 48 új, 24 lapátos hajóval.

...

Maya - hokjen föl­dön megtelepedett - 10 fiának leszármazottjai sehogyan sem tudtak belenyugodni abba, hogy kettészakadt az északi Föld.

A nanajuz törzzsel együtt keresték az utat, hogy kelet felé is szárazföld­ön közelíthessék meg az indijó törzsek birodalmát. Maya unokái közül Béla jelentkezett a hokjenoktól sámánképzés­re és rangelső lévén Riga fősámántól azt kérte, hogy engedélyezzen egy szánkós kalandozást.

...

...nyolcan indultak vissza Ordoszba, ám a 2390. medvetoros évben (Kr. e. 1650) csak hárman érkeztek meg és adták le a jelentést

...

a Nagy-Vízözön óta eddig eltelt 3378 évben milyen események történtek...

10 Krizsa 2015. augusztus 3. 20:42

@Untermensch4: Igen, ez szerintem is (az általam olvasottak alapján is) nagyon valószínű. A kérdés az, hogy mikor?

9 Untermensch4 2015. augusztus 3. 20:14

A múlt-kor -on volt egy cikk kaliforniai leletekről ami alapján némi csendes-óceánon áthajózott néptöredék is volt ott.

8 korhely 2015. augusztus 3. 20:07

@Krizsa:

Melyik szibériai v. jndián nyelveket beszéled?

7 Krizsa 2015. augusztus 3. 18:04

A nyelveket illeti, Eurázsiában és Amerika bennszülötteinél a hasonlóság magától értetődő. Mivel az emberi faj a legrövidebb "szavaiban", a természet legjellemzőbb hanghatásait utánozta (és utánozza a mai napig),

sem távolság, sem a populációk szétválásának bármilyen régi kora nem változtat ezen.

Eurázsia sémi és ragozó nyelvei, amikor a ragozás még nem volt többlépcsős, és a bonyolultabb sémi nyelvtan sem alakult ki, még nagyon hasonlítottak egymásra. Ilyen "tömbnyelv" volt az is, ami több, mint 1o ezer évvel ezelőtt jutott át a Bering szorosnál Amerikába. Ez már nem ősnyelv volt, nem kifejezetten primitív - s a mássalhangzó vázai, azok értemével együtt, ma is tömegesen megvannak. A magyarban, finnben, héberben például - ezerszámra.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X