nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Minden ember ember,
de a hóember a legjobb ember
Szerelmes számvetés –
immár nem a medve előtt

A még fellehető hagyományos életmód mellett többségük már a városban él, szinte minden egyes képviselőjük beszél oroszul, de mind kevesebben ismerik őseik nyelvét. A színjátszás évszázadok óta az obi-ugor kultúra részét képezi, állandó színjátszó társulat mégis alig másfél évtizede jött csak létre. A hanti-manszijszki beszámolók sorát az Obi-Ugor Népek Színházának bemutatásával folytatjuk.

Horváth Csilla | 2015. november 20.
|  

A színjátszás, egészen pontosan a medveünnepek során látható előadások hosszú ideje fontos részét képezik az obi-ugor népek kultúrájának. A szakrális vagy humoros jelenetekben kizárólag férfiak vállaltak szerepet, kellékek, illetve díszlet használata nélkül, legfeljebb egy-egy bot, illetve néhány kiegészítő ruhadarab (kendő, sapka, maszk) segítségével játszották el az alakítandó személyt. Míg a medve tiszteletére rendezett több napos ünnepségen előadandó szent legendákat ismerő énekesek száma drasztikusan lecsökkent, a medveünnepi színjátékok ma is roppant népszerűek. Elengedhetetlen részét képezik az időnként ma is megrendezett medveünnepek programjának, de a manysi, hanti kultúra iránt érdeklődő gyerekek oktatását is hasonló jelenetek elsajátításával kezdik, illetve a jeleneteket orosz nyelven szélesebb közönség számára is bemutatják.

A gyáva vadász című humoros medveünnepi jelenet előadása az éves hanti-manszijszki turisztikai expón. A képen látható hantik a közönség kis részét alkották, a többség oroszokból állt.
A gyáva vadász című humoros medveünnepi jelenet előadása az éves hanti-manszijszki turisztikai expón. A képen látható hantik a közönség kis részét alkották, a többség oroszokból állt.

A kultúrtörténeti előzmények dacára obi-ugor színházi társulat létrehozására meglepően későn, mindössze 2003-ban került sor. Az Obi-Ugor Népek Színháza – Nap (oroszul Театр обско-угорских народов – Солнце) az Udmurtiából érkezett Olga Alekszandrova rendező vezetésével kezdte meg működését. A társulat elsősorban a szintén frissen megalakult Jugra Állami Egyetem érdeklődő hanti és manysi diákjaiból állt, műsorra pedig kortárs obi-ugor szerzők és képzőművészek műveinek felhasználásával készült, orosz nyelvű színdarabok kerültek.

A színház alapítói kezdetektől fogva az obi-ugor kultúra ápolását és bemutatását tartották elsődleges fontosságúnak, e cél elérése azonban számos szempontból nehézségekbe ütközött. Ellentmondásos a helyzet például az előadások nyelvét illetően: bár gyakran szerepelnek hanti, manysi betétek, énekek, az előadások nyelve túlnyomó többségben orosz.

Gabiel García Márquez Szerelmes számvetés egy ülő férfi előtt című monodrámájának bemutatója után – Marina Marusevszkaja (vörösben) és a zenei aláfestésben közreműködő előadók
Gabiel García Márquez Szerelmes számvetés egy ülő férfi előtt című monodrámájának bemutatója után – Marina Marusevszkaja (vörösben) és a zenei aláfestésben közreműködő előadók

A helyi közbeszédben elterjedt vélemény, hogy az obi-ugor nyelveknek nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a színház munkájában, e törekvések érvényre jutását viszont megnehezíti, hogy a társulatnak csak egy része beszél valamilyen obi-ugor nyelvet (manysit, illetve a hanti kazimi és szurguti nyelvjárását), a megszólítható közönség pedig szinte teljesen orosz nyelvű. A kizárólag nemzetiségi tematika ellen szól az is, hogy az Obi-Ugor Népek Színháza nemcsak az egyetlen obi-ugor színházi intézmény, hanem egyúttal Hanti-Manszijszk város egyetlen működő társulata is, vagyis ha a közel százezres, százhúsz nemzetiségnek otthont adó városban valaki színházba szeretne menni, szinte kizárólag az Obi-Ugor Népek Színházának előadásait látogathatja.

A kezdeti évekhez viszonyítva a repertoárban némileg csökkent az obi-ugor tematikájú darabok aránya, azok előadásmódja viszont az etnofuturistának nevezett, valójában erősen stilizált, nyolcvanak évek esztrádműsoraira emlékeztető megformáltságától autentikus folklórelemeket felhasználó, azokat modern kontextussal ötvöző, letisztult színházi nyelvvé változott. Példa erre a Tatyjana Moldanova A malangi Anna Középső Világ-beli élete című kisregényéből készült dráma, a Fekete ének, melynek felújított előadását november 25-én mutatják be Hanti-Manszijszkban.

Alekszandr Turgacsov rendező a Fekete ének egyik jelenetének próbáját figyeli.
Alekszandr Turgacsov rendező a Fekete ének egyik jelenetének próbáját figyeli.

Tatyjana Moldanova valós események alapján íródott kisregénye a harmincas évek politikai elnyomásának állít emléket. Két magára marad anya és az ő tizennégy gyermekük történetét meséli el, akik a férfiak elhurcolása és kivégzése, minden értékük és készletük elkobzása után segítség, fegyver és tartalékok nélkül próbálják megmenti maguk és gyermekeik életét. A mű alapján készült előadás Oroszország-szerte nagy hírnévre tett szert, a társulatot megrótták, amiért a szovjet rendszer kritikáját is a darabba emelte, sőt, gyanúsították őket történelemhamisítással is. Emellett a dráma eddig minden fesztiválon első díjat vagy különdíjat nyert, ahova csak bemutatni vitték.

Mivel a gyerekelőadások közönsége elsősorban szervezetten, óvodás és iskolás csoportok formájában érkezik, az ifjúsági darabokat jóval gyakrabban kell cserélni, mint a felnőtteknek szóló repertoárt. Az obi-ugor tematikájú darabok aránya a gyermekelőadások esetében is a felnőtteknek szóló darabokéhoz hasonlóan alakul. Az előadások nagy része a hanti, manysi világkép bemutatásával kapcsolatos, például az Ég gyermekei különböző obi-ugor hősénekek felhasználásával mutatja be a hét világszférát, míg a Hipsz-vipsz című mesejáték az erdőben rosszalkodó, a természettel tiszteletlenül viselkedő fiúcska tanmeséjét mutatja be. A többségi társadalom számára is közismertté vált kulturális elemek a hanti, manysi vonatkozást nélkülöző darabokban is tetten érhetők: varjú jelzi a tavasz és a Nap közeledtét a Jószívűek két segítőkész hóemberének is, akik hosszú utat tesznek meg, hogy a hidegtől szenvedő barátaiknak saját egészségük árán is előkerítsék az éltető napsütést.

A Jószívűek című gyermekelőadás próbája. A két hóember a mókus, a nyuszi és a fenyő után a varjúval találkozik, hogy megtudja, merre találhatja meg leghamarabb a Napot
A Jószívűek című gyermekelőadás próbája. A két hóember a mókus, a nyuszi és a fenyő után a varjúval találkozik, hogy megtudja, merre találhatja meg leghamarabb a Napot

Az előadások mellett a társulat otthont ad az egyéni projektek megvalósításának is. Bábkészítő továbbképzés keretében készültek a Jószívűek bábjai is, ebben az évadban pedig rendezői szemináriumon vesznek részt a színészek: a projekt célja, hogy mindenki színpadra állítson egy művet, így továbbfejlesztve színházi készségeit. A szeminárium első megvalósult előadása a Márquez-monodráma volt, 2016-ban Martin McDonagh Kriplijének bemutatójára készülnek, novemberben pedig két koncertet is adott a színházban színészként foglalkoztatott hanti repper, Valentyin Nyettyin, művésznevén Vall86 is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X