nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem megyünk aludni
Sara: Yhtenä iltana (Egy este)

Szeles finn tengerpart, melankólia és fekete hajak hozzák meg az őszt slágersorozatunkba: a Sara karrierjének néztünk utána. Bemutatott daluk szövege a feltételes módra épít: 14 sorból mindössze háromban nem szerepel feltételes módú ige.

Sunnuntaiset Lapset | 2012. szeptember 23.
|  

Kaskinen városa Finnország nyugati részén fekszik,  és mindössze 1430 lakosa van. Itt alakított zenekart a kilencvenes évek közepén négy fiatal:Joha KorhonenAntti TuomivirtaTommi Koimikko és Kristian Udd. A zenekart először Kellariväkeä (Pincelakók) névre keresztelték.

Sara
Sara
(Forrás: Facebook)

1999-ben ők nyerték az Ääni ja vimma (Hang és düh) nevű zenei tehetségkutatót, majd gyorsan kaptak egy lemezszerződést is, így egy év múlva debütáló albumuk is megjelenhetett, Narupatsaat (Kötélszobrok) címmel. 2006-ban a Universal Recordshoz szerződtek, és még ennek az évnek a tavaszán He kutsuivat luokseen (Meghívtak magukhoz) című, negyedik lemezüket is kiadták. 2009-ben nagy elismerés érte a zenekart, ugyanis meghívták őket fellépni Helsinki leghíresebb szórakozóhelyének, a Tavastiának újévkor rendezett Helldone nevű fesztiváljára, ahol a fő attrakció a finnek külföldön legismertebb csapata, a HIM szokott lenni. 

A zenekart 2009-ben Rauhan aika (A béke ideje) című dalukért Emma-díjra is jelölték, de a szobrot végül Chisu kapta. A zenekar jelenleg is aktív, éppen új lemezükkel járják Finnországot. 

A fordításhoz választott dalunk 2011-ben jelent meg és a Roskisprinssi (Kukaherceg) című Raimo O. Niemi-rendezte mozifilmben is szerepelt. Meg kell jegyezni azonban, hogy a Sara-féle verzió feldolgozás, az eredetit Heikki Veikko Harma írta, akit a finn rockzene egyik meghatározó alakjaként tartanak számon.

Ythenä iltana Egy este
Yhtenä iltana lausuttais’ ei sanaakaan. Egy este nem szólnánk egy szót sem
Yhtenä iltana ois lupa koskettaa vaan, Egy este csak az érintés lenne szabad
Koskettaa toista ja toinen ois tuntematon. Megérinteni egymást, de a másik ismeretlen lenne
Vierasta koskettaa loimutessa auringon. Megérinteni egy idegent a lángoló napon
Yhtenä iltana paljon viiniä jois. Egy este sok bort lehetne inni
Yhtenä iltana unohtaa pelkonsa vois. Egy este el lehetne felejteni a félelmeket
Yhtenä iltana kuoleman pyörteestä pois... Egy este távol a halál örvényétől...
Yhtenä iltana vannoisi rakkauttaan. Egy este meg lehetne esküdni a szerelemre
Yhtenä iltana maailma ois kohdallaan. Egy este a világ rendben lenne
Yhtenä iltana aikuiset lapsia ois. Egy este a felnőttek gyerekek lennének
Laulaa ja leikkiä maailma vieläkin vois... Ének és tánc lehetne még mindig a világ
Yhtenä iltana ihmiset jäis tanssimaan. Egy este az emberek maradnának táncolni
Yhtenä iltana kauniita liikkeitä vaan... Egy este csak gyönyörű mozdulatok...
Yhtenä iltana mentäisi ei nukkumaan. Egy este nem mennénk aludni

Nyelvtan

A dalszöveg egyértelműen a feltételes módra épít, 14 sorból mindössze háromban nem szerepel feltételes módú ige. A finnben a feltételes mód jele -isi, amelyhez aztán a személyragok kapcsolódnak. Például: Saisinko Tarjaa puhelimeen? szó szerint: ’megkaphatom Tarját a telefonba?’ (Beszélhetek Tarjával?) vagy: Haluaisimme syödä ’szeretnénk enni’.

A szövegben a feltételes mód beszélt nyelvi rövidült alakjaival találkozunk: lausuttais’ (irodalmi lausuttaisi) ’mondaná’, a létige esetében a tő is rövidül: ois (irodalmi olisi) ’lenne’. A mondatok többségében az igék egyes szám harmadik személyűek, és a mondatban nincs kitéve az alany – a finnben az ilyen mondatok általános alanyt fejeznek ki. A magyarban az általános alanyt többféleképpen is kifejezhetjük (pl. egyes szám második személlyel: ha nem volt jegyed, nem engedtek be – mondhatjuk olyannak is, aki sosem járt a helyszínen; többes szám első személlyel: szeretjük a kényelmet és a biztonságot – abban az értelemben, hogy mindenki szereti; többes szám harmadik személlyel: már az ókorban felfedezték a mágnesességet stb.), de ezeket csak bizonyos esetekben használjuk. A fordításban legtöbbször a lehetne segítségével igyekeztünk visszaadni az eredeti jelentést.

Fordítás szempontjából érdekes az utolsó sor, melyben az ige passzív alakja van feltételes módban (mentäisi). A passzívumnak az irodalmi nyelvben szintén az a szerepe, hogy az ige által jelölt eseményben a személyragozott ige alanyának megfelelő szereplőt ne kelljen kifejezni – ez is gyakran fejez ki általános alanyt. Ugyanakkor ez az alak a beszélt nyelvben gyakran a többes szám első személyt fejezi ki. Az Illalla katsotaan televisiota mondat jelentése az irodalmi norma szerint ’Este tévét szokás nézi’, ’Esténként az emberek tévéznek’, a beszélt nyelvben viszont ’Este tévét szoktunk/fogunk nézni’ jelentésben is használatos. A szövegben mi is többes szám első személlyel fordítottuk, de a magyarban a mondat éppúgy értelmezhető általános alannyal is...

A szövegben a beszélt nyelvre jellemző vonás, hogy a harmadik személyen a többes számú alany mellett ugyanaz az igalak fordul elő, mint az egyes számban: aikuiset lapsia ois ’a felnőttek gyerekek lennének’ (irodalmi aikuiset olisivat lapsia), ihmiset jäis ’az emberek maradnának’ (irodalmi ihmiset jäisivät).

További látnivalók

A Sara hivatalos honlapja

Sara a Facebookon

A Roskisprinssi című film honlapja

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Fejes László (nyest.hu) 2012. szeptember 24. 09:17

@Varmer: A finn irodalmi nyelv a 16. században kezdett formálódni, elsősorban a nyugati (Turku környéki) nyelvjárások alapján. De a nyelvjárások között már akkor is jelentősen különböztek. Azóta természetesen a turkui nyelvjárás is sokat változott, meg az irodalmi nyelv is, de a lényeg, hogy az irodalmi nyelv nem közelíthető radikálisan úgy egyik nyelvjáráshoz sem, hogy a többitől ne távolodna. Egyébként amit egyszerűen beszélt nyelvnek nevezünk, az leginkább Helsinkire jellemző, máshol más jellemzők vannak, ugyanakkor persze a helsinki nyelv erősen hat a többi változatra, miközben maga is azok hatása alatt áll, köszönhetően a folyamatos városba áramlásnak.

1 Varmer 2012. szeptember 23. 10:19

Mi az oka annak, hogy ennyire "látványosan" eltér a finn irodalmi és beszélt nyelv?

Információ
X