nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egy tudós família
Köppenek a finnugrisztikában

Friedrich Theodor Köppen alkalmazta elsőként a nyelvészeti paleontológia módszerét a finnugor őshaza kutatásában. Apja, Peter Köppen pedig közzétette Oroszország etnográfiai térképét, tele finnugor vonatkozású adatokkal. Mindketten sokoldalú tudósok voltak, tudományos kutatásaik során csak érintették itt-ott a finnugrisztika területeit. Keveset, de maradandót alkottak a finnugrisztikában.

zegernyei | 2011. szeptember 2.
|  

Finnugrista körökben jól ismert Friedrich Theodor Köppen neve. A tankönyvek és tudományos ismeretterjesztő művek feltétlenül említik. Neki köszönhetjük a Volga–kámai őshaza elméletét.  Peter Köppen finnugrisztikai művei már kevésbé ismertek. Már csak ezért is szólnunk kell róluk.

Peter Köppen
Peter Köppen
(Forrás: Wikipédia)

A Köppen család brandenburgi származású. Nagy Katalin cárnő (Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst néven született porosz hercegnő) 1786-ban agyelszívási programja keretében harminc német orvost hívott országába. Köztük volt egy Köppen nevezetű is, Peter Köppen édesapja. A Harkovi kormányzóság orvosi szolgálatának vezetésével bízták meg, tehát olyasféle tiszti főorvosként dolgozott, mint kortársa, a finnugrista Gyarmathi Sámuel Hunyad vármegyében.

Peter Köppen 1793-ban született Harkovban. Családi kapcsolatai révén már pendelyes kisgyerekként az orosz tudományos és irodalmi élet kiválóságai körül forgolódott. Egyetemi tanulmányait tizenhét éves korában kezdte el. Történelmi érdeklődését jelzi 1818-ban publikált első műve, mely a Jugriával foglalkozó írott forrásokat tárgyalta (Историческое исследование о Югорской земле в Российско-Императорском титуле упоминаемой). Ez egyben első finnugor vonatkozású műve is. Nem önálló kutatómunka eredménye, Lehrberg művéből (Untersuchungen zur Erläuterung der älteren Geschichte Russlands, 1816, Szentpétervár) készült. Köppen írása egy hasznos kutatástörténeti áttekintéssel kezdődik, majd Lehrberg életútját ismerteti. E mára elfeledett tudós Oroszország történeti földrajzát és az orosz történelem nagyjainak családfáját kutatta. Köppen mindössze 29 oldalas művében a 8. oldalon kezdődik a Lehrberg által összegyűjtött, Jugriára vonatkozó adatok ismertetése.

A fiatal tudós ezzel az írásával fölhívta magára a figyelmet. Állást kapott az Északi Posta (Северная Почта) című újságnál. Segédszerkesztői megbízatása lehetővé tette számára, hogy beutazza Oroszországot. Nyilvánvalóan ez erősítette benne az érdeklődést az ország és népei iránt. E korszaktól számítható  érdeklődése Oroszország lélekszáma és etnikai megoszlása iránt.

Három évig tartó országjárása után szabadságot kért feletteseitől és külföldre indult. Útinaplója kiadatlan. Azt azonban tudjuk, hogy nálunk mit csinált. A pest-budai látogatására vonatkozó részleteket Tardy Lajos közölte. Peter Köppen 1822. május 13-án érkezett Pestre. A magyar tudósok bemutatták neki a város nevezetességeit. Átvitték Budára is: a Városmajorba, Zugligetbe és Aquincumba kirándultak. Jártak színházban is. Köppennek módja nyílott az éjszakai élet megismerésére is. Naplójában megemlékezik az önmagukat kínálgató hölgyekről.

Tudományos programja keretében könyvtárakat látogatott, könyvesboltokban vásárolgatott. Fölkereste a Nemzeti Múzeumot is. A tudósok közül Schedius Lajossal, Schwartner Mártonnal, Jankovich Miklóssal, Sadler Józseffel, Döbrentei Gáborral és Horvát Istvánnal találkozott. Peter Köppent minden Magyarországgal kapcsolatos információ érdekelte: a növényvilág, az ásványok, a magyar nyelv és nyelvjárásai, a régészeti emlékek stb. Vendéglátói közül a legközelebbi barátságba Horvát Istvánnal került. Még évekig leveleztek, Köppen elküldte Horvátnak megjelent könyveit. Tőle hallott a magyarok parthus származásáról, mely igen foglalkoztatta, naplójában több oldalt írt róla. Számunkra ez lenne a legérdekesebb, sajnos azonban e gondolatait Tardy Lajos nem ismertette.

Visszatérve Oroszországba először bibliográfusi tevékenységet folytatott, majd 1827-től a belügyminisztériumban (Министерство внутренных дел) vállalt állást, a selyemhernyótenyésztés, a kertészet és a szőlészet főfelügyelője lett. Hogy közelebb kerüljön a termőterületekhez, 1827-ben a Krím-félszigetre költözött. Ez a munkakör tette lehetővé számára, hogy Oroszország délebbi részeit is beutazhassa. E  tájakon régészeti feltárásokat is végzett.

1830-ban Peter Köppen megnősült, Friedrich von Adelung lányát vette feleségül, ezzel is biztosítván, hogy a születendő gyermekek két oldalról is örököljék a történelem és nyelvtudomány iránti érdeklődésüket. (Adelung a szanszkrit nyelvvel foglalkozott, de a finnugristák számára legfontosabb az oroszországi utazókról szóló monográfiája.)

Szentpétervárra visszatérve Köppen figyelme mindinkább a statisztika és a népszámlások felé fordult. Ugyanakkor rendezte az oroszországi utazásairól készített jegyzeteit is. Sokáig kéziratban maradt 1848-ban írt alapvető műve az orosz népszámlálások történetéről. 1851-ben azonban megjelent a finnugristák számára is fontos műve: Oroszország európai részének néprajzi térképe (Этнографическая карта Европейской России). A táblázataiban szereplő adatokat érdemes összevetni a finnugor népek mai lélekszámával. Hogyan lett a 2000 lívből napjainkra 200, a 17 000 izsórból pedig 1500. És már nyelvüket is alig beszélik…

Oroszország népei 1851-ben
Oroszország népei 1851-ben
(Forrás: P. Köppen: Etnograficseszkaja karta...)

1861-ben hatalmas cédulaanyagát rendezve sikerült kiadnia legfontosabb történeti munkáját. Címe: Az európai Oroszország őslakos népeire vonatkozó történeti adatok kronológiai mutatója (Хронологический указатель материалов для истории инородцев Европейской России). E szöveggyűjteményében népenként csoportosítva közli a történeti források adatait. Finnugor fejezetei a következők: Vogulok, Vót (Csúd), Votjákok, Zürjének, Izsóra, Karélok, Lapp (Loparik, Laplandiak), Mescserjákok (Mescsera), Mordva, Permjákok (Perm), Szamojédok, Cseremiszek. Bibliográfusi gyakorlatából következően forrásait mindig pontosan megnevezi. Adatai összeállítása során különösen sokat használta Tatyiscsev művét Oroszország történetéről.

Peter Köppen 1864-ben hunyt el, Krím-félszigeti otthonában. Habár a finnugristák nem is tartják számon tudományuk művelői között, jelentősége nem kisebb, mint fiáé, Friedrich Theodor Köppené.

Friedrich Theodor Köppen
Friedrich Theodor Köppen
(Forrás: Wikipédia)

1833. december 30-án, a vidéki Köppen-házban (akkor Karabah, ma Bondarenkovo falu, Alusti üdülőhely közelében) született Peter Köppen idősebb fia, Friedrich Theodor Köppen. A szentpétervári német iskola elvégzése után az egyetem jogi fakultására iratkozott be. Utána a tartui egyetemen folytatta tanulmányait. Ekkor már a természettudományokkal foglalkozott. Magiszteri fokozatot Adatok Oroszország káros rovarjainak ismeretéhez (Beiträge zur Kenntnis der schädlichen Insecten Russlands) című munkájával szerzett. Vagyis „bogarász”, entomológus lett.

Állást az állami vagyonkezelőnél (Министерство государственных имуществ) kapott, a mezőgazdasági termelés ellenőrzésével foglalkozott. Külföldi tanulmányútja után átkerült a kultuszminisztériumba (Министерство народного просвещения), ahol a sáskák elleni küzdelem lehetőségeit kutatta. Nem egy tipikus finnugrista életút…

Ezután ismét külföldi barangolás következett, a professzori fokozat megszerzésére készülvén. Hazatérése után a szentpétervári nyilvános könyvtárban (Имперaторская публичная библиотека, ma Orosz Nemzeti Könyvtár) kezdett dolgozni. A természettudományos gyűjteményt rendezve kiváló könyvtárossá képezte magát, európai könyvtárakat látogatott meg, nemzetközi bibliográfiai konferenciákon vett részt. Bibliográfiai érdeklődését nyilván apjától örökölte. Közben a bogarakat sem hagyta cserben: egyik alapítója volt az orosz entomológiai társaságnak és különböző tisztségeket is ellátott a társaság vezetésében.

Ilyen tudományos háttérrel és képzettséggel sikerült Friedrich Theodor Köppennek emlékezetes művet alkotnia a finnugrisztikában. A legkevesebb, amit elmondhatunk róla, hogy a nyelvészetben teljesen járatlan volt. Ez azonban néhány akkori nyelvészről is elmondható. A 19. század második felében mindenféle vad ötletek keringtek a levegőben távoli nyelvek rokonsági viszonyairól, közös eredetéről. Komolyan tárgyalták a finnugor nyelvek dravida és sumér kapcsolatait, hirdették az urál–altaji rokonságot és egyéb, azóta szintén megcáfolt elméleteket. E közegben az uráli–indoeurópai nyelvrokonság ötletével fellépő Köppen semmiféle elutasítást nem váltott ki. Pár évvel később Munkácsi Bernát is valami hasonlóra gondolt, az árja és kaukázusi jövevényszavakról írván.

Nyelvészeti paleontológia

Az a módszer, amellyel a növény- és állatföldrajz eredményeit bevonják a nyelvészeti kutatásba. A módszer lényege, hogy a rokonnyelvek szókészletében külön vizsgálják az állat- és növényneveket, így láthatóvá válik, hogy milyen természeti környezetben éltek elődeink. Az állatok és növények elterjedését térképen jelölik, megkeresve azt a területet, ahol az a fauna és flóra együttesen megtalálható, amelyet őseink ismerhettek. (Forrás: Emese álma)

Friedrich Theodor Köppen a legkorszerűbb módszer, a nyelvészeti paleontológia segítségével a finnugor őshazát kereste, s mintegy kutatásai melléktermékeként jutott az egykori árjofinn (uráli–indoeurópai) nyelvi egység feltételezéséhez. Kutatási eredményeit 1886-ban, a kultuszminisztérium folyóiratában, négy részletben publikálta, 1890-ben pedig egy rövidebb, összefoglaló tanulmányt jelentetett meg ugyanerről a témáról a német Das Ausland című folyóiratban.

Adatok az indoeurópai és finnugor törzsek őshazájának és ősi rokonságának kérdéséhez (Материалы к вопросу о первоначальной родине и первобытном родстве индо-европейского и финно-угорского племени) című tanulmánya első részében az indoeurópai őshaza keresésével foglalkozó európai szakirodalmat ismerteti. Még az előbb emlegetett vad ötleteket is (pl. hogy a sumér és a suomi népnevek közös eredetűek). Még Ujfalvy Károlyt is idézi, aki szerint a melankhlaion egy sumér-akkád nép volt, amely a Kaukázuson és a mai Oroszország területén átkelve a mai Észtország területére költözött. Természetesen sort kerít Castrén ázsiai őshaza-elméletének bírálatára is. Ezután a fanevek alapján megállapítja, hogy a finnugor őshaza valahol az északorosz erdőövezetben volt. Az indoeurópai és a finnugor nyelvek kapcsolatát tárgyaló korabeli szakirodalmat ismertetvén Köppen hangsúlyosan idézi azokat a szerzőket, akik szerint az indoeurópai–finnugor nyelvi kapcsolat ősi együttélésből fakad. Művének legnagyobb része a finnugor és indoeurópai szavak összevetését tartalmazó adathalmaz. Köppen láthatóan csak a külső hasonlóság alapján párosít szavakat. Ez nagyon szubjektív dolog: ami neki hasonlónak tűnik, az másnak esetleg nem. Etimológiáinak többsége első ránézésre is téves.  Ugyanakkor felsorolásában szerepelnek a most is elfogadott, indoeurópai eredetű finnugor átvételek.

Összesen több mint 130 oldalas tanulmányának negyedik része tartalmazza a következtetéseket. Friedrich Theodor Köppen véleménye szerint a finnugor–indoeurópai közös szavak egy része ősi eredetű. Létezett egy árjofinn ősnép és egy árjofinn őshaza. A közös szavak alapján megpróbálta jellemezni az árjofinn ősnép életmódját. Ezt a mai kutatók is ugyanígy írták volna meg. És most következik az, amit az ifjabb Köppentől minden finnugrisztikai tankönyv idéz: a méz és a méh szavak alapján, a méhészet eurázsiai elterjedését vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy az árjofinn őshaza a Volga középső folyásának vidékén lehetett.

A Volga középső folyása: Nyizsnyij Novgorodtól Kazanyig
A Volga középső folyása: Nyizsnyij Novgorodtól Kazanyig
(Forrás: a Wikipédia képének felhasználásával)

Az indoeurópai és a finnugor alapnyelv közös ősnyelvből való származtatása téves gondolatnak bizonyult. Mintaszerű azonban a Friedrich Theodor Köppen-féle gondolatmenet: az állat- és növényjelölő szavak összevetése az életföldrajzi adatokkal, tehát azon adatokkal, amelyek a jelölt állatok lakóhelyére vonatkoznak. Ezért aztán sokan utánozták. Minden őshazakereső finnugrista Köppen köpönyegéből bújt elő.

Peter Köppen és fia, Friedrich Theodor Köppen jelentős művekkel járultak hozzá a finnugrisztika fejlődéséhez. Számon tartott és megbecsült képviselői az orosz tudományos gondolkodásnak is. E körön kívül azonban nevük alig ismert. Európa nagyobbik részében csak Vlagyimir (Wladimir) Köppent, Friedrich Theodor öccsét ismerik, a valaha élt egyik legnagyobb meteorológust és eszperantistát (1846–1940).

Vlagyimir (Wladimir) Köppen
Vlagyimir (Wladimir) Köppen
(Forrás: Wikipédia)

Vlagyimir Köppen 1875-től Hamburgban dolgozott, majd az 1. világháború végén Ausztriába költözött át. Statisztikusi hajlamát nyilván apjától örökölte: az éghajlattípusokat osztályozó rendszerét statisztikai alapokon állította össze. Rendszerét élete végéig finomította. Továbbfejlesztett változatait ma is használják.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X