nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Én gazdagok és szépek, és te?

Unja már a terjengős kifejezéseket, szeretne tömören fogalmazni? Tanuljon mordvinul! Egy szóban összesűrítheti, mit gondol a másikról vagy kinek a házában is éjszakázott tegnap.

Gornyipov | 2010. október 16.
|  

Amikor szövegeket alkotunk, számtalanszor szembe kell néznünk azzal a problémával, hogy túl sok a létige a mondatban, és valahogy el kellene kerülnünk a szóismétléseket. Ha például hosszasan szeretnénk ecsetelni kiváló tulajdonságainkat, valószínűleg többször is ki kell tennünk a vagyunk létigét, ami meglehetősen ellaposítja a gondosan összeválogatott mellékneveinket.

Mennyivel könnyebb olyan nyelvek beszélőinek, mint például a moksa vagy az erza, amelyekben minden körülményeskedés nélkül a névszókra illeszthetjük az igeragokat. Vagyis a 'szép vagyok, szép vagy' stb. sort a következőképpen mondhatnánk el: szépek, szépsz, szép, szépünk stb. Ez az úgynevezett predikatív ragozás, ami az előző példánkat felhasználva az erza-mordvin nyelvben így nézne ki: mazij-an, mazij-at, mazij, mazij-ťano, mazij-ťado, mazij-ť (mazij ’szép’). Ha egy igét ragozunk, a végződések megegyeznek a példában látottakkal, kivéve az egyes szám és többes szám harmadik személyt, mivel a predikatív ragozás során itt az E/3. személyű forma zéró morfémás, vagyis nem találhatunk semmilyen végződést a szón, a T/3. forma pedig a többes szám jelét (-t vagy -ť a tővéghangzótól és a tő hangrendjétől függően) tartalmazza, míg az igék esetében - igei személyrag fordul elő.

Szépek, nemde?
Szépek, nemde?
(Forrás: a szerző)

És mi a helyzet a múlttal?

Ha már létezik egy ilyen típusú "tömörítési mód" a nyelvben, a nyelvi gazdaságosság érdekében célszerű, amennyire csak lehet, kihasználni. A mordvin nyelvek ezt meg is teszik, az erzában például a szerkezetnek van múlt idejű formája is, vagyis mintha magyarul a széptem, széptél alakok is léteznének. Ezenkívül az esetragos formák is „beléphetnek” a predikatív ragozásba, így például mondhatunk egy szóval olyat, hogy a házban vagy, vagyis erzául kudosan, amely a kudo ’ház’, -s (amely a -so/-se ’-ban/-ben’ rag rövidebb formája), valamint -an egyes szám első személyű igei személyrag. Ezt még meg lehet azzal is fejelni, hogy megmondjuk, kinek a házában vagyunk, így például a kudosonzan formával azt fejezhetem ki, hogy az ’ő házában vagyok’. Ha az eddig látott funkciókat összekombináljuk, megkapjuk a szakirodalmakban sokat idézett kudosonzoľin alakot, amelyben egy szóban fejeződik ki az ’ő házában voltam’ jelentés.

Ezek az összetettebb formák is léteznek a leíró nyelvtanok szerint, azonban a beszélt nyelvben sokszor csak az egyszerűbb formák, tehát például a ’szép vagyok’ típusúak fordulnak elő. Gyakran az is megesik, hogy hiányzik az alany személyére utaló végződés. Ebben az esetben természetesen ki kell tenni a névmást, hogy kiderüljön, kit is dicsérünk vagy szidunk éppen. Tehát egy ilyen típusú mondatban a mon mazij (mon ’én’) formát találhatnánk. A létigés alakok is előfordulnak, ebben az esetben azonban a szerkezet jövő idejű értelmű lesz, például a mon uľan mazij mondattal csak a jövőbeli reményeinket fejezhetjük ki, vagyis azt, hogy majd egyszer ’szép leszek’.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X