-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Márciusban töltötte volna be 91. életévét az udmurt nyelvjárástan jelentős kutatója, az első udmurt nyelvemlékgyűjtemény szerkesztője.
Tamara Ivanovna Tyepljasina 1924-ben született a nyugat-udmurtiai Malaja Kiznya faluban. Hét év általános iskola elvégzése után Izsevszkbe került, ahol munka mellett, esti iskolában tanult tovább. 1941-ben felvették az Udmurt Tanárképző Főiskola irodalom szakára, ám a következő évtől 1944-ig a karjalai fronton, majd 1946 januárjáig a távol-kelet hadszíntéren légvédelmi tüzérként szolgált.
Tanulmányait a Leningrádi Állami Egyetem orientalisztikai karának finnugor szakán folytatta, itt 1949-ben szerzett diplomát. Visszatért Udmurtiába, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának izsevszki fiókintézetében dolgozott. 1955-ben Moszkvában védte meg kandidátusi értekezéset, mely Tilovaj község udmurt nyelvjárásáról szólt. Témavezetője Vaszilij Iljics Litkin volt: a nála harminc évvel idősebb kutatóval nemsokára össze is házasodott, és munkáját férje mellett folytatta Moszkvában, az akadémia Nyelvtudományi Intézetének finnugor osztályán.
Fő művének az 1970-ben megjelent Язык бесермян (A beszermánok nyelve) című nyelvjárástani monográfiája. Ebben fejtette ki elképzelését, mely szerint a beszermánok az északi udmurtok közé ékelődött és eludmurtosodott, ám eredetileg török (csuvas) nyelvű népesség. Ma már ezt az elképzelését elvetik, úgy vélik, a beszermánok olyan déli nyelvjárást beszélő udmurtok voltak, akiknek nyelvjárására erősen hatottak a szomszédos udmurt nyelvjárások (és viszont). Ettől függetlenül Tyepljasinának a beszermánra és az északi udmurt nyelvjárásokra vonatkozó leírásai értékesek, gyűjtései és elemzései máig a legfontosabb források közé tartoznak – különösen azért, mert a beszermán az udmurt nyelvjárások közül is az egyik legveszélyeztetettebb, mára szinte kihaltnak tekinthető.
Nyelvjárástani munkái mellett jelentősen hozzájárult az udmurt nyelvtörténet kutatásához is: kiadta a 18. századi udmurt nyelvemlékeket. Foglalkozott névtani kutatásokkal, különösen a személynevekkel és a földrajzi nevekkel: 1980-ban jelent meg a témának szentelt Антропонимические модели пермских языков (A permi nyelvek személynévmodelljei) monográfiája.
Tamara Ivanovna Tyepljasina 2014. december 24-én hunyt el.
Források