nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Luca-nap északiasan
Az égő hajú lány

2013. december 13-a dupla 13-as dátum, és ráadásul még péntekre is esik. Mire számíthatunk ezen a napon? Ha Észak-Európában járunk, ne lepődjünk meg, ha a lányok égő gyertyakoronával a fejükön mászkálnak, és Nápoly egyik városrészéről dalolnak.

Leijailla | 2013. december 13.
|  

December 13-a Szent Luca (Lucia) ünnepe. Ha magáról a szentről nem is tudunk semmit, a nappal kapcsolatban biztos mindenkinek beugrik valamilyen népszokás vagy népi hiedelem, ha más nem, akkor a Luca széke mindenképpen: ezt egykor bombabiztos boszorkánydetektornak tartották. Szent Luca ugyan nem tartozik a fontosabb szentek közé, annyit azért tudunk róla, hogy a 3. században Szicília szigetén élt, és mártírhalált halt hitéért, valamint azért, hogy szüzességi fogadalmát megtarthassa. A legenda egyik változata szerint Diocletianus császár megvakíttatta a lányt, akinek Isten persze aztán visszaadta a látását. Kultusza nemcsak Olaszországban jelentős (ahol többek között a szembetegségben szenvedők védőszentje), az evangélikus Skandináviában is előszeretettel ünneplik a napját. Igaz, a keresztény szokások teljesen összekeveredtek az ősi germán téli napforduló hagyományaival. És hogyan csapódott le mindez, mi lett az ünnepből a finneknél és az észteknél?

Szent Luca északon is megveti a lábát
Szent Luca északon is megveti a lábát
(Forrás: Wikimedia Commons / Remi Mathis / CC SA 3.0)

Tüzes szent a fagyban

Skandináviában Luca-nappal veszi kezdetét a karácsonyi időszak. Ekkor kezdődnek a kiskarácsonyi ünnepségek is. A Luca-nap megünneplése Finnországban is nagy múltra tekint vissza. 1898-ban rendezték az első ünnepségeket, az 1930-as évekre pedig már általánosan elterjedt a Luca-napi mulatozás. Az ünnepben az a legérdekesebb, hogy több hiedelemvilág szintézisét adja. És akkor még a populáris kultúra hatásáról nem is beszéltünk.

A svéd példakép
A svéd példakép
(Forrás: Wikimedia Commons / Claudia Gründer / CC SA 3.0)

Ez annak is köszönhető, hogy a szokást elterjesztő svédeknek mind a mai napig fontos szerepük van a finnországi kulturális életben. A Luca, vagy svédül és finnül Lucia napját az egész országban megülik, nemcsak azokon a részeken, ahol jelentős a svéd kisebbség. Az ünnepségsorozathoz még szépségkirálynő-választás is kapcsolódik. A jelölteket a Folkhälsan civil szervezet és a legnagyobb finnországi svéd nyelvű újság, a Hufvudstadsbladet szerkesztői állítják össze, aztán pedig közönségszavazáson dől el, ki lesz az év Luciája.

A „legfényesebb” Luciát a helsinki dómban koronázzák meg, ahonnan karácsonyi manók kíséretében körmenetre indul Helsinki belvárosában. A következő videón ez a felvonulás látható. Lucia a templomból jön ki, megjelenése mégsem teljesen keresztényi, például a kezében található búzakéve termékenységszimbólum, a fehér ruhára kötött piros öv pedig véd a gonosz erők ellen.

És hogyan szivárgott be mindebbe ráadásul még a populáris kultúra is? A Luca-ünnepségnek szerves része lett egy dal, amelynek eredetileg semmi köze nem volt a fagyos északhoz, ugyanis egy nápolyi városrészről, Santa Lucia kikötőjéről szól, és a 19. század második felében indult hódítóútjára. Nyelvi érdekesség, hogy ez volt az első dal, amelyet nápolyi nyelvről olaszra fordítottak. A dal később a skandináv országokban is népszerű lett, persze egészen más szöveggel. A hajósélet és a tenger szépségeinek dicséretét felváltotta Szent Lucához és az ünnepkörhöz kapcsolódó szókincs. Az első finn verzió címe a Soi iltakellot (Szólnak az esti harangok) volt, ez a fordítás azonban még a nyár örömeiről szólt. A most használatos változat a svéd Luca-témájú dalok szövegét követi.

Taivaalla tähtivyö
kirkkaana loistaa,
viestiä jouluyön
tuikkeensa toistaa.
Taivainen kirkkaus,
riemuisa julistus.
Kynttilät syttyy,
kynttilät syttyy.
Az égen csillagöv
fényesen ragyog,
a karácsonyi éj csillogásának
üzenetét ismétli.
Mennyei fényesség,
diadalmas üzenet.
Gyertyák gyulladnak,
gyertyák gyulladnak,
Metsiin jo Pohjolan
vaipan luo hanki,
ja maa on valkean
verhonsa vanki.
Taivaisen hohteen tuo,
Lucia valon suo,
Pyhä Lucia,
Pyhä Lucia.
Észak erdeiben
a hótakaró leplet alkot,
és a föld a fehér
függönyének rabja.
Hozz mennyei ragyogást,
Lucia, fényedet bocsásd ránk.
Szent Lucia,
Szent Lucia.
Kiteet luo helmivyön
valkoiseen kaapuun.
Kätköstä talviyön
luoksemme saapuu.
Lucia seppelpää,
juhlista hetki tää,
saavuthan luoksemme,
Pyhä Lucia.
A kristályok gyöngysort
vonnak a fehér köpenyre.
A télj éj rejtekéből
eljön hozzánk.
Koszorús fejű Lucia,
ünnepeld ezt a pillanatot,
jöjj el közénk,
Szent Lucia.

A dalt többek között Elvis Presley is elénekelte. A finnek körében az egyik legkedveltebb változat a countryénekes Kari Tapio feldolgozása, ezt hallgathatjuk meg a következő videón:

Termékenységvarázslás a szűz ünnepén

A Luca-szokásoknak Észtországban is volt hagyományuk, az országnak azon a részein, ahol a svéd betelepülők éltek, tehát elsősorban a második legnagyobb szigeten, Hiiumaan (vagy svéd nevén Dagön) és az észak-nyugati szigetvilágban. A hagyomány a svédek elköltözésével elhalványult, csak a 80-as években jött újra divatba, elsősorban Tallinnban és a régi svéd területeken. A Julianus-naptár szerint ez volt az év leghosszabb éjszakája. Így nem csoda, hogy a régiek igyekeztek valami érdekessel elütni az időt, például ezen a napon kellett a karácsonyi díszeket elkészíteni. De nem hódolhatott mindenki kézimunkázó szenvedélyének, Luca-napon ugyanis tilos volt fonni és kötni.

Egy másik elterjedt észt Luca-napi szokás szerint a gonosz erők, luutsik elűzésére a széna közé el kellett rejteni egy vasból készült tárgyat, amely – jó esetben – elriasztotta az ártó lényeket, és a jószág továbbra is hajlandó volt fogyasztani a takarmányból. Hogy biztosra menjenek, a luutsikat szimbolikusan üldözték és zsákba is dugták. A szokás az volt, hogy valamilyen magasabb helyen, például a padláson „találtak rá” a luutsira, akit aztán leűztek onnan, és lent már várta is a zsák. A zsákot tartók aztán elkiáltották magukat, ha megvolt a pernahajder szörny, és a jó hírért cserébe egy nagy adag vizet kaptak a nyakukba, amit a „luutsi hugyának” neveztek. A levizezésnek/vizelésnek az igazi értelme persze a termékenységvarázslás volt. Ez a szokás még az 1960-as évekig élt, bár már akkor sem volt igazán mágikus jellege, amikor a 19. század végén feljegyezték, inkább gyerekjátéknak vagy tréfás népszokásnak számított. Hogy kik voltak a luutsik, azt pontosan nem lehet tudni, mindenesetre gyerekek szívesen öltöztek be luutsinak, hogy ijesztő ruhákban és maszkokban járták a falut.

Tipikus kellék
Tipikus kellék
(Forrás: Eesti Rahva Muuseum / Leinbock)

A naphoz persze időjóslás is kapcsolódott. A közmondás szerint: Mart matab, Kadri katab, Luutsi tuleb luuaga, Toomas tuiskab taga täis, vagyis ’Mart (Márton) temet, Kadri (Katalin) betakar, Luutsi (Luca) seprűvel jön, Toomas (Tamás) napján a hóvihar mindent betemet’, ami arra utal, hogy ezen a napon már mindent hó fog borítani. A magyar Luca-naphoz is kapcsolódott időjóslás, az aznapi időjárás elvileg a januári viszonyokat vetítette előre.

Az észt népi kalendárium internetes változata jó tanácsokkal lát el mindenkit a Luca-nap méltó megünneplésére: takarítsuk ki az irodánkat, menjünk el látásvizsgálatra, ijesszük meg azzal a barátainkat, hogy jövünk hozzájuk ellenőrizni, mennyire rendesen van náluk ünnepek előtt kitakarítva, készítsünk karácsonyi díszeket, hogy szentestére a fánk másfélszeresére nőjön, együnk valami finomat, amitől a tíz ujjunkat megnyaljuk.

Végezetül azt is meg kell említeni, hogy a Luca-nap nemcsak helyi jelentőségű, mivel egy olyan nemzetközi fontosságú eseménnyel is összekapcsolódik, mint a Nobel-díj átadása. A fő ünnepséget december 10-én tartják, december 13-án pedig a záróünnepségek részeként a gyertyakoronával felékesített lányok üdvözlik az aktuális díjazottakat.

Szent-Györgyi Albert és az illuminált lány
Szent-Györgyi Albert és az illuminált lány
(Forrás: Wikimedia Commons)

Források

A magyar szokások

A Santa Lucia-dal története

Az észt hagyományok

Lucia a finneknél

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X