nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Veszélyeztetett munkahelyek – Harcban a számítógépek az ember ellen

Az elmúlt négy évtizedben a számítógép-tudomány fejlődésének motorja a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett intelligencia volt: egy sor olyan, mind nagyobb teljesítményre képes technológia létrejöttét segítette elő ez a két irányzat, amely alapvetően alakítja át az egész világot.

MTI, Varga János | 2011. április 14.
|  

Most, amikor még tovább gyorsul a technológiai változás üteme, egyre inkább lehetővé válik olyan számítástechnikai rendszerek megalkotása, amelyek képesek megnövelni az emberi képességeket, vagy – számos esetben – teljesen ki is válthatják az emberi közreműködést.

A kiterjesztett intelligencia fejlesztéseinek következményeivel legutóbb akkor szembesült igen élesen a világ közvéleménye, amikor az IBM Watson nevű rendszere egyértelmű győzelmet aratott egy vetélkedőben két kiváló képességű emberi vetélytársa ellen.

Watson már veri az embereket ...
Watson már veri az embereket ...
(Forrás: wikimedia commons)

A közgazdászok hagyományosan azzal érvelnek, hogy bár az automatizálás új formái rövidtávon munkahelyek megszűnését eredményezhetik, hosszabb időtávon a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés hatásai erőteljesebben érvényesülnek, mint a „munkahelygyilkos” technológiáké.

Ez azonban még azelőtt volt, mielőtt a gépek elkezdték „megérteni” az emberi nyelvet. A természetes nyelvi feldolgozás gyors fejlődése új automatizálási hullámot eredményezett, azzal kecsegtetve, hogy olyan gazdasági területeken is érvényesül a gépi intelligencia, amelyeket eddig érintetlenül hagytak a technológiai változások.

„Eszközök, termékek és technológiák fejlesztőiként többet kell gondolkodnunk ezekről a kérdésekről” – vallja Pattie Maes, a massachusettsi műegyetem, a MIT médialaboratóriumának számítástechnikai szakértője. Állítása szerint a tervezők nem csupán etikai kérdésekkel szembesülnek – hogy például milyen emberi képességeket szabad gép által szimulálni –, hanem egyre inkább annak újragondolására is rákényszerülnek, hogy mit jelent embernek lenni.

Aggályos a piaci bevezetés

Az IBM-nek szándékában áll kereskedelmi forgalomban is értékesíteni a híres – hírhedt? – Watsont, hogy ezáltal egészen új osztály jöjjön létre a válaszadó rendszerek területén mind az üzleti életben, mind az oktatásban, mind pedig az orvostudományban. Egy ilyen technológia piacra kerülésének hatásai egyelőre nem ismertek ugyan, de feltételezhető, hogy a rendszerek nemcsak az emberi szakértőket helyettesíthetik, de több százezer jól fizetett munkahely megszűnését is eredményezhetik az egész világon.

Gyakorlatilag minden olyan munkakört fenyeget a megszűnés réme, amely kérdések megválaszolásával kapcsolatos, és hamarosan a kereskedelmi ügyletek telefonon keresztül történő lebonyolítása is veszélybe kerülhet. Elég csak arra utalni, hogy a bankok körében milyen gyorsan vettek át az ATM-ek hagyományos pénztárosi funkciókat...

A bankautómaták már nyerésre állnak ...
A bankautómaták már nyerésre állnak ...
(Forrás: wikimedia commons / Michiel1972)

Biztosak lehetünk benne, hogy aki órákat várt már a technikai támogatásra vagy megpróbált változtatni egy légitársaság helyfoglalási rendszerében az utazási időponton, alig várja ennek a napnak az eljöttét. Érzékelhető ugyanakkor egy nagyfokú nyugtalanság is azzal kapcsolatban, hogy a Watsonhoz hasonló fejlett rendszerek egyre jobban képesek elsajátítani a természetes emberi nyelv megértését. Minél gyorsabban terjednek el a kiterjesztett intelligenciát alkalmazó rendszerek, annál több lesz az ilyen alkalmazás is.

Intelligencia és keresőmotor

Vélhetően a Google szolgál a legjobb – és legjelentősebb – példával arra, hogyan lehet egy szoftver segítségével a kollektív emberi intelligencia mélyére ásni, majd az így megszerzett ismereteket digitális könyvtár révén szabadon hozzáférhetővé tenni.

A keresőmotor eredetileg egy PageRank nevű szoftveres algoritmus volt. Azt figyelte, hogy miként találják meg az emberek azokat a webhelyeket, amelyek választ kínálnak az általuk begépelt kérdésekre, ezt követően pedig relevancia szerint sorba rendezte a találatokat.

Nevet a PageRank ...
Nevet a PageRank ...
(Forrás: wikimedia commons / Felipe Micaroni Lalli )

Az interneten széles körben elterjedtek az olyan alkalmazások, amelyek a különböző emberi képességekre épülnek. A web alapú játékok célja az, hogy összekösse az emberek új tudományos eszközöket generáló mintafelismerési készségeit – ezt a számítógépek ma még csak megközelíteni sem képesek. A FoldIt, a Galaxy Zoo vagy az Eterna használatakor például a játékosok nem csupán versengenek, hanem együtt is működnek egymással olyan területeken, mint a csillagászat, a biológia, az orvostudomány vagy éppen az anyagtudomány.

A személyi számítógépek megjelenése volt az első lépés, amikor a kiterjesztett intelligenciának széles tömegeket sikerült elérnie. Létrejött az „információs munkavállalók” generációja, olyan eszközökkel, amelyek alkalmassá tették őket az információk összegyűjtésére, előállítására és megosztására. Most pedig újra minőségi változások zajlanak, hogy valami más vegye át azt a szerepet, amelyet eddig a személyi számítástechnika töltött be a maga eszköztárának a használatával – az asztali gépektől a laptopokon át eljutottunk a mindenütt jelenlevő okostelefonokig.

Az okostelefon nem egyszerűen navigációs és kommunikációs eszköz. Rövid idő alatt elérte, hogy szinte valamennyi emberi érzékelés tökéletes meghosszabbításának lehessen tekinteni. Gyorsan halad azon az úton, hogy egyfajta „információs mindenesként” minden feltett – leírt vagy kimondott – kérdésre megválaszoljon, vagy pedig átvegyen egyfajta önkéntes tanácsadói szerepet.

A mesterséges intelligencia és a kiterjesztett intelligencia további fejlesztéseikor a mérnökök és a számítógépes szakemberek egyre gyakrabban kerülnek majd egyértelmű választások elé a technológia alkalmazásának kérdéseiben. „Egyfajta szerződésre van szükség a mérnökök és a társadalom között, hogy előbbiek ne egyszerűen munkaalkalmakat teremtsenek, hanem minőségileg jobb munkahelyek létrejöttét segítsék elő” – fogalmazott Jaron Lanier számítógép-tudós.

Hírszolgáltatás a Szilícium-völgyben

Az emberi tervezés determinálta döntések következményei tisztán látszanak az online híroldalak elemzésekor.

Katherine Hónak például az a munkaköri feladata a Szilícium-völgyben, hogy nap mint nap nyomon kövesse: milyen híreket olvasnak a Yahoo-felhasználók milliói. A hölgy monitorán egy szoftveregyüttes révén szinte valós idejű frissítéssel jelennek meg a Yahoo oldalán olvasható valamennyi cikk népszerűségét – egyben az olvasótábor ízlését és érdeklődését – tükröző adatok. Vagyis Ho tökéletes 21. századi inkarnációja a hagyományos újságszerkesztőnek. Ahelyett azonban, hogy az ösztöneire kellene hagyatkoznia annak eldöntésekor, milyen cikkek is kerüljenek fel a weboldalra, elég megfogadnia a szoftveralgoritmusok generálta tanácsokat.

Egész napját a hírek átszervezése teszi ki: a cél a több tucat demográfiai alcsoportot megtestesítő Yahoo-olvasótábor legjobb színvonalú kiszolgálása. Ha egy cikk nem sok érdeklődést vonz, akár a publikálását követő néhány percen belül eltűnhet a süllyesztőben. A népszerű cikkek viszont akár napokig is fennmaradhatnak az oldalon, és több tízmillió olvasót is elérhetnek.

A Yahoo-tól mindössze öt mérföldet kell autózni északra a Google-hoz, a hírek azonban ott teljesen más módon születnek. A Google híroldalának Spotlight szolgáltatása teljes egészében szoftveralgoritmusra épül, elvégezve mindazokat a feladatokat, mint amiket a Yahoo-nál dolgozó hírszerkesztőnő ellát.

A Google szoftvere pásztázza az internetet, a legérdekesebb cikkek után kutatva, és a cég PageRank keresőmotorjának rangsorolási rendszerében alkalmazott folyamathoz hasonlóan hozza meg a döntést arról, hogy mely cikkeket érdemes publikálni.
Mint látható, az egyik esetben – a Yahoo-nál – arra használják a szoftver alapú technológiákat, hogy kiterjesszék az emberi készségeket, a másik esetben – a Google-nál – a technológia teljes egészében kiváltja az emberi közreműködést.

Hol kell húzódnia a határnak?

Jóllehet a tervezési döntések hasonlóak arra vonatkozóan, hogyan kell használni a gépeket – függetlenül attól, hogy az emberi képességek kiterjesztése vagy helyettesítése-e a cél –, a Watson-projekt mellett a Yahoo- vagy a Google-példa értéke is végső soron abban rejlik, hogy válaszokat kényszerít ki a társadalomból: hol kell húzódnia a határnak az emberi és gépi döntések között.

A számítógép-tudós John Seely Brown szerint a kérdések könnyed megválaszolására képes gépek valójában csak arra szolgálnak, hogy elfedjék az alapvetően emberi dolgokat. „Az emberi lét lényege a kérdések megfogalmazása és nem a válaszadás” – állítja meggyőződéssel.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X