-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A helyesírási szabályok és szótárak megalkotói nem gondoltak mindenre – de legalábbis nem gondoltak mindenkire. A helyesírási szótárak példái ugyanis nem veszik figyelembe, hogy a magyar nyelvben léteznek bizonyos szerkezetek. Az elmaradt magyarázat miatt pedig legfeljebb magyarázkodni lehet.
Zoltán nevű olvasónk figyelemreméltó kérdéssel keresett meg minket:
Különböző értelme van-e annak, ha ezt külön írjuk, egybeírjuk:
végigkísér
végig kísér
Vagy csak egyszerűen az egyik rossz.
Ha a helyesírásra vonatkozó szakirodalmat vizsgáljuk, akkor a következőt találjuk. Van egy végig határozószó, melyet külön írunk: A magyar helyesírás szabályai szótári részében erre a következő példákat találjuk: végig kitart, az utcán végig. Van azonban egy végig igekötő is, melyet, amennyiben közvetlenül az ige előtt áll, egybeírjuk: végigfekszik, végighallgat, végigolvas. A szabályzat újabb kiadásai már hivatkoznak a megfelelő szabályra is, ez esetben a 131. pont a)-tól c)-ig terjedő alpontjaira. Ezek azt mondják ki, hogy az igekötőt egybeírjuk az igével, ha közvetlenül előtte áll, de külön írjuk, ha az igét követi, vagy ha a kettő közé más szó is ékelődik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kérdés azonban, hogy ha van egy végig határozószó és egy végig igekötő, akkor miként tudjuk megkülönböztetni az egyiket a másiktól. A fenti példák alapján – melyek közül az az utcán végig pillanatnyilag érdektelen számunkra (és egyébként is felmerül, hogy itt névutóról van szó) – úgy tűnik, hogy a végig mindig igekötőnek tekintendő, ha az igéhez nem tartozik más, egyértelműen igekötőként azonosítható elem (mint pl. a ki- a végig kitart esetében). Nem találunk mást akkor sem, ha a Magyar helyesírási szótár vagy az Osiris-féle Helyesírás példáit vizsgáljuk meg. Ez utóbbiban a végigkísér szerepel is, de végig kísér nem. Mindezek alapján azt kell megállapítanunk, hogy a végig kísér írásmód helytelen.
Úgy véljük azonban, hogy olvasónk kérdése nem megalapozatlan. Egyértelmű ugyanis, hogy bizonyos esetekben, amikor a végig közvetlenül megelőzi az igét, az ige külön hangsúlyt kap, és az ilyen szerkezeteket nem írjuk egybe:
A nyaralás alatt végig esett az eső.
A végigesett írásmód ebben az esetben teljesen indokolatlan és zavaró lenne, bár van olyan mondat, melyben ezt érezzük természetesnek:
Megbotlott, és végigesett a padlón.
Láthatjuk, hogy a két szerkezet jelentése eltérő: az előbbi esetben a végig azt jelenti, hogy ’egész idő alatt, folyamatosan’; az utóbbi esetben pedig valami olyasmit, hogy ’(az elejétől) a végéig’, ami ebben az esetben úgy értendő, hogy az illető nem csupán letenyerelni kényszerült vagy a térdára esett, hanem az esés következtében teljes testtel elterült a padlón. Az igekötő végig nem cserélhető folyamatosanra, és nem is tehető ki mellé a mondatban a folyamatosan (a határozószó végig mellé se minden esetben).
Vannak olyan esetek, amikor egyértelmű, hogy igekötőről van szó. Ilyenek azok az példák, amikor a végig megváltoztatja az ige vonzatkeretét, azaz a mondat olyan szerkezeti elemekkel bővül (sőt, kell bővülnie). Ezeket a mondatokat onnan ismerjük fel, hogy a végig nem hagyható el belőlük:
Az igazgató végigkísérte a minisztert a múzeumon.
Ebben az esetben a mondatból nem hagyható el a végig:
*Az igazgató kísérte a minisztert a múzeumon.
Sőt, ebben az esetben a bővítmény elhagyása is fura mondatot eredményez:
?Az igazgató végigkísérte a minisztert.
Ez a mondat legfeljebb akkor hangzik jól, ha a szövegelőzményben nagyon az előtérben állt, hogy hol.
Vannak esetek, amikor a mondat értelmezése segít különbséget tenni.
Pista az előadás alatt végigolvasott egy könyvet.
Pista az előadás alatt végig olvasott egy könyvet.
Az előbbi mondatot akkor mondjuk és írjuk, ha Pista a könyv végére ért, a másodikat akkor, ha az előadás ideje alatt Pista folyamatosan olvasott – ebben az esetben nem mondunk semmit arról, hogy a könyv végére ért-e. Észre kell azonban vennünk, hogy a különbséget nem egyszerűen az okozza, hogy a végig egy hangsúlyozási egységet képez az igével. Vegyük például a következő mondatot!
Pista az előadás alatt egy könyvet olvasott végig.
Ha arról van szó, hogy Pista a könyv végére ért, akkor az egy vagy a könyvet szavak egyikének hangsúlyosnak kell lennie (és a mondat pl. azt jelenté, hogy éppen egy (és nem kettő vagy három stb.) könyvnek, vagy éppen egy könyvnek (és nem egy újságnak) jutott a végére. Ha arról van szó, hogy ’egész idő alatt’, akkor nem szükséges az ige előtt egyik elemet sem hangsúlyozni, de a végignek sajátos nyomatékot kell kapnia.
A problémát leginkább az okozhatja, hogy a kétféle jelentés nem mindig választható élesen ketté:
A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végig( )kísérte.
Ebben az esetben a végigkísérte sem jelent radikálisan mást, mint a végig kísérte – az ’egész idő alatt’ és az ’(az elejétől) a végéig’ jelentés között nem tudunk igazán különbséget tenni. Talán annyit mondhatnánk, hogy a végigkísérte olyasmit jelent, mint a (végig)kalauzolta, míg a végig kísérte inkább azt sugallja, hogy a nyomában járt, követte, kísérgette. Hasonlóképpen az
A zongorista az énekest végigkísérte
mondat inkább azt sugallja, hogy a zongorista együttműködött az énekessel, míg az
A zongorista az énekest végig kísérte
mondat az, hogy a hangszeres zenész az ének ideje alatt végig játszott (és véletlenül sem végigjátszott!) – függetlenül attól, hogy az énekes erre igényt tartott-e vagy sem.
![Végig kísér vagy végigkísér?](/media/vegig-kiser-vagy-vegigkiser.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / John Oxley Library, State Library of Queensland)
Úgy tűnik, ezt a problémát a helyesírás kodifikátorai nem gondolták végig (a szabályzat és a aszótárak szerkesztése alatt végig nem gondoltak arra), és a helyesírási szótárak azt sugallják, hogy a végig mindig egybeírandó az őt követő igével. Ez azonban nyilvánvalóan nem így van, azzal azonban, hogy mikor kell a végiget egybeírni az igével, és mikor nem, elfelejtették pontosan meghatározni – mint ahogyan a szótárakból is kifelejtették azokat a példákat, amikor a különírás az indokolt. Az ugyanis, hogy „amikor határozószó, külön írjuk”, az egyszerű nyelvhasználók számára aligha magyarázat.