nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Végigkísér vagy végig kísér?

A helyesírási szabályok és szótárak megalkotói nem gondoltak mindenre – de legalábbis nem gondoltak mindenkire. A helyesírási szótárak példái ugyanis nem veszik figyelembe, hogy a magyar nyelvben léteznek bizonyos szerkezetek. Az elmaradt magyarázat miatt pedig legfeljebb magyarázkodni lehet.

Fejes László | 2013. szeptember 19.
|  

Zoltán nevű olvasónk figyelemreméltó kérdéssel keresett meg minket:

Különböző értelme van-e annak, ha ezt külön írjuk, egybeírjuk:

végigkísér

végig kísér

Vagy csak egyszerűen az egyik rossz.

Ha a helyesírásra vonatkozó szakirodalmat vizsgáljuk, akkor a következőt találjuk. Van egy végig határozószó, melyet külön írunk: A magyar helyesírás szabályai szótári részében erre a következő példákat találjuk: végig kitart, az utcán végig. Van azonban egy végig igekötő is, melyet, amennyiben közvetlenül az ige előtt áll, egybeírjuk: végigfekszik, végighallgat, végigolvas. A szabályzat újabb kiadásai már hivatkoznak a megfelelő szabályra is, ez esetben a 131. pont a)-tól c)-ig terjedő alpontjaira. Ezek azt mondják ki, hogy az igekötőt egybeírjuk az igével, ha közvetlenül előtte áll, de külön írjuk, ha az igét követi, vagy ha a kettő közé más szó is ékelődik.

Kérdés azonban, hogy ha van egy végig határozószó és egy végig igekötő, akkor miként tudjuk megkülönböztetni az egyiket a másiktól. A fenti példák alapján – melyek közül az az utcán végig pillanatnyilag érdektelen számunkra (és egyébként is felmerül, hogy itt névutóról van szó) – úgy tűnik, hogy a végig mindig igekötőnek tekintendő, ha az igéhez nem tartozik más, egyértelműen igekötőként azonosítható elem (mint pl. a ki- a végig kitart esetében). Nem találunk mást akkor sem, ha a Magyar helyesírási szótár vagy az Osiris-féle Helyesírás példáit vizsgáljuk meg. Ez utóbbiban a végigkísér szerepel is, de végig kísér nem. Mindezek alapján azt kell megállapítanunk, hogy a végig kísér írásmód helytelen.

Úgy véljük azonban, hogy olvasónk kérdése nem megalapozatlan. Egyértelmű ugyanis, hogy bizonyos esetekben, amikor a végig közvetlenül megelőzi az igét, az ige külön hangsúlyt kap, és az ilyen szerkezeteket nem írjuk egybe:

A nyaralás alatt végig esett az eső.

A végigesett írásmód ebben az esetben teljesen indokolatlan és zavaró lenne, bár van olyan mondat, melyben ezt érezzük természetesnek:

Megbotlott, és végigesett a padlón.

Láthatjuk, hogy a két szerkezet jelentése eltérő: az előbbi esetben a végig azt jelenti, hogy ’egész idő alatt, folyamatosan’; az utóbbi esetben pedig valami olyasmit, hogy ’(az elejétől) a végéig’, ami ebben az esetben úgy értendő, hogy az illető nem csupán letenyerelni kényszerült vagy a térdára esett, hanem az esés következtében teljes testtel elterült a padlón. Az igekötő végig nem cserélhető folyamatosanra, és nem is tehető ki mellé a mondatban a folyamatosan (a határozószó végig mellé se minden esetben).

Vannak olyan esetek, amikor egyértelmű, hogy igekötőről van szó. Ilyenek azok az példák, amikor a végig megváltoztatja az ige vonzatkeretét, azaz a mondat olyan szerkezeti elemekkel bővül (sőt, kell bővülnie). Ezeket a mondatokat onnan ismerjük fel, hogy a végig nem hagyható el belőlük:

Az igazgató végigkísérte a minisztert a múzeumon.

Ebben az esetben a mondatból nem hagyható el a végig:

*Az igazgató kísérte a minisztert a múzeumon.

Sőt, ebben az esetben a bővítmény elhagyása is fura mondatot eredményez:

?Az igazgató végigkísérte a minisztert.

Ez a mondat legfeljebb akkor hangzik jól, ha a szövegelőzményben nagyon az előtérben állt, hogy hol.

Vannak esetek, amikor a mondat értelmezése segít különbséget tenni.

Pista az előadás alatt végigolvasott egy könyvet.

Pista az előadás alatt végig olvasott egy könyvet.

Az előbbi mondatot akkor mondjuk és írjuk, ha Pista a könyv végére ért, a másodikat akkor, ha az előadás ideje alatt Pista folyamatosan olvasott – ebben az esetben nem mondunk semmit arról, hogy a könyv végére ért-e. Észre kell azonban vennünk, hogy a különbséget nem egyszerűen az okozza, hogy a végig egy hangsúlyozási egységet képez az igével. Vegyük például a következő mondatot!

Pista az előadás alatt egy könyvet olvasott végig.

Ha arról van szó, hogy Pista a könyv végére ért, akkor az egy vagy a könyvet szavak egyikének hangsúlyosnak kell lennie (és a mondat pl. azt jelenté, hogy éppen egy (és nem kettő vagy három stb.) könyvnek, vagy éppen egy könyvnek (és nem egy újságnak) jutott a végére. Ha arról van szó, hogy ’egész idő alatt’, akkor nem szükséges az ige előtt egyik elemet sem hangsúlyozni, de a végignek sajátos nyomatékot kell kapnia.

A problémát leginkább az okozhatja, hogy a kétféle jelentés nem mindig választható élesen ketté:

A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végig( )kísérte.

Ebben az esetben a végigkísérte sem jelent radikálisan mást, mint a végig kísérte – az ’egész idő alatt’ és az ’(az elejétől) a végéig’ jelentés között nem tudunk igazán különbséget tenni. Talán annyit mondhatnánk, hogy a végigkísérte olyasmit jelent, mint a (végig)kalauzolta, míg a végig kísérte inkább azt sugallja, hogy a nyomában járt, követte, kísérgette. Hasonlóképpen az

A zongorista az énekest végigkísérte

mondat inkább azt sugallja, hogy a zongorista együttműködött az énekessel, míg az

A zongorista az énekest végig kísérte

mondat az, hogy a hangszeres zenész az ének ideje alatt végig játszott (és véletlenül sem végigjátszott!) – függetlenül attól, hogy az énekes erre igényt tartott-e vagy sem.

Végig kísér vagy végigkísér?
Végig kísér vagy végigkísér?
(Forrás: Wikimedia Commons / John Oxley Library, State Library of Queensland)

Úgy tűnik, ezt a problémát a helyesírás kodifikátorai nem gondolták végig (a szabályzat és a aszótárak szerkesztése alatt végig nem gondoltak arra), és a helyesírási szótárak azt sugallják, hogy a végig mindig egybeírandó az őt követő igével. Ez azonban nyilvánvalóan nem így van, azzal azonban, hogy mikor kell a végiget egybeírni az igével, és mikor nem, elfelejtették pontosan meghatározni – mint ahogyan a szótárakból is kifelejtették azokat a példákat, amikor a különírás az indokolt. Az ugyanis, hogy „amikor határozószó, külön írjuk”, az egyszerű nyelvhasználók számára aligha magyarázat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 Grant kapitány 2013. szeptember 20. 16:41

@Fejes László (nyest.hu): „A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végigkísérte.”

Valóban kissé furcsa a mondat, de szerintem ez az optimális megoldás, ha a múzeumon kísérte végig."

Nem ez az optimális megoldás. Amit itt akarsz mondani, azt magyarul így lehetne kifejezni: "A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végigkísérte AZ INTÉZMÉNYEN".

10 Grant kapitány 2013. szeptember 20. 16:09

@Fejes László (nyest.hu): @Antiszociális Nyelvészkedő: Ez így nem jó. Ha igekötő, akkor utána kellene valami, hogy hol: pl. "[...] végigkísérte az épületben/kiállításon" stb.” Ez miből következik?

Abból következik, amit a cikkben írtál, hogy az igekötő "végig"-nek a jelentése "elejétől végéig" . Ha nincsen megadva egy bővítménnyel az, ami tartalmazza az "eleje", "vége" határpontokat, akkor hiányos a mondat.

9 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 20. 15:53

@Antiszociális Nyelvészkedő: „Ez így nem jó. Ha igekötő, akkor utána kellene valami, hogy hol: pl. "[...] végigkísérte az épületben/kiállításon" stb.” Ez miből következik?

„továbbra is úgy gondolom, hogy ha egybe írjuk a "végigkisérté"-t, helyre vonatkozik”

Miért, mi zárná ki, hogy a hangszeres értelemben vett „kísér” „végig” igekötőt kapjon? Antiszociális Nyelvészkedő mondata itt nem játszik, mert ott szóba sem kerülhet a hangszeres olvasat.

@Antiszociális Nyelvészkedő: „Ez így nem jó. Ha igekötő, akkor utána kellene valami, hogy hol” Ezt mire alapozod?

8 mederi 2013. szeptember 20. 15:29

@Fejes László (nyest.hu):

Válasz erre:

"Zongoristák – legalábbis zongorázás közben – ritkán szoktak helyet változtatni. Zenei kíséretről hallottál már?"

Nem valami kedves válasz szavak!!, de nyelvtanilag továbbra is úgy gondolom, hogy ha egybe írjuk a "végigkisérté"-t, helyre vonatkozik.

Talán akkor erre az esetre is egy mondatot:

"A zongorista az énekest végigkísérte a koncert termen az öltöző felé, mert az rosszul lett".

Az igaz, hogy ha mindig külön írnánk az ige előtti határozót (ahogy javasoltam az előbbi hozzászólásomban), elveszítenénk a különbségtétel lehetőségét (a hely és időhatározó jelleget) a kétféle írásmód között.

Úgyhogy jelen esetben Antiszociális Nyelvészkedővel értek egyet..:)

7 Sultanus Constantinus 2013. szeptember 20. 11:42

Szerintem egyszerűbb a dolog, mint amilyen bonyolultnak beállítjátok. Ha különírjuk, akkor időhatározó (ennyit az is tud, aki nem ért a nyelvtanhoz), ha pedig igekötő, akkor jelentése 'teljes terjedelmében', 'az egészen át/keresztül' stb.

"A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végig( )kísérte."

Ez így nem jó. Ha igekötő, akkor utána kellene valami, hogy hol: pl. "[...] végigkísérte az épületben/kiállításon" stb.

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 20. 11:19

@Grant kapitány: „A cikkben még azt írtad, hogy nem igazán lehet különbséget tenni a kétféle ("egész idő alatt/elejétől végéig") jelentés között. Mostanra sikerült?”

Azt gondolnám, hogy az igekötő inkább a tevékenységre, a térre és az időre komplexen utal, míg a határozószó az időre. Mivel azonban nem lehet úgy kísérni valakit, hogy időben végig ott vagyunk, térben viszont nem, nem lehet igazán különbséget tenni a kétféle jelentés között.

„a kiegészíthetőség ténye azt jelzi, hogy hiányzik a bővítmény a mondatból, vagyis itt igekötő a "végig".” Persze, az egybeírás itt az igekötőt jelzi, a különírás a határozószót.

„Akkor tehát grammatikus neked ez is? "Az énekest zongorán végigkísérte X. Y.."” Agrammatikusnak nem mondanám, de szerintem itt az alany erősen kívánja a topikalizációt:

X. Y. az énekest zongorán végigkísérte.

Az énekest X. Y. zongorán végigkísérte.

Az énekest zongorán X. Y. végigkísérte.

X. Y. az énekest végigkísérte zongorán.

X. Y. zongorán végigkísérte az énekest.

Zongorán az énekest X. Y. végigkísérte.

stb.

Nekem ez mind tökéletes.

5 Grant kapitány 2013. szeptember 20. 10:37

@Fejes László (nyest.hu): "Valóban kissé furcsa a mondat, de szerintem ez az optimális megoldás, ha a múzeumon kísérte végig."

A cikkben még azt írtad, hogy nem igazán lehet különbséget tenni a kétféle ("egész idő alatt/elejétől végéig") jelentés között. Mostanra sikerült?

@Fejes László (nyest.hu): „A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végigkísérte a múzeumon.” Nekem ez stílustalan.

Egyetértek, de bármennyire is stílustalan, a kiegészíthetőség ténye azt jelzi, hogy hiányzik a bővítmény a mondatból, vagyis itt igekötő a "végig".

@Fejes László (nyest.hu): "A zongorista az énekest végigkísérte"

"Érdekes, nekem ez teljesen grammatikus"

Akkor tehát grammatikus neked ez is? "Az énekest zongorán végigkísérte X. Y.."

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 20. 09:50

@Grant kapitány:

„A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végigkísérte.”

Valóban kissé furcsa a mondat, de szerintem ez az optimális megoldás, ha a múzeumon kísérte végig.

„A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végigkísérte a múzeumon.” Nekem ez stílustalan, nagyon feleslegesnek érzem a szóismétlést.

„A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végigkísérte azon/rajta.” Ez nekem teljesen agrammatikus.

@Grant kapitány: "A zongorista az énekest végigkísérte"

Érdekes, nekem ez teljesen grammatikus. A határozószós mondattal talán úgy állítanám szembe, hogy míg az azt emeli ki, hogy mit csinált a zongorista egész idő alatt, amíg az énekes énekelt, ez inkább azt, hogy megcsinálta, teljesítette a feladatát, nem hagyta abba (ha az előzményben már benne van, hogy elkezdte kísérni).

@mederi: „Szerintem is hiányos a mondat, mert "milyen HELYen keresztül kísérte végig"?”

Zongoristák – legalábbis zongorázás közben – ritkán szoktak helyet változtatni. Zenei kíséretről hallottál már?

3 mederi 2013. szeptember 20. 08:53

@Grant kapitány:

"A zongorista az énekest végigkísérte" átkísérte értelemben..

Szerintem is hiányos a mondat, mert "milyen HELYen keresztül kísérte végig"?

Ha külön írnánk ("végig kísérte"), akkor a zongorajáték IDŐtartamára vonatkozna, amely az énekest "folyamatosan", végig kísérte.

Ilyen esetben is hiányérzetem van, egy megelőző mondatrésszel elő kéne készíteni a helyzetet. (pl. Nem érvényesült az énekes gyönyörű hangja, mert túl hangos volt a kíséret, ráadásul a zongorista végig kísérte az énekest.)

Úgy vélem, az "egybe és külön írósdi" nem pótolja a megfelelő mondat környezetet.

Én szerintem csak akkor kéne egybe írni az ilyen "igei szerkezeteket", ha a végén toldalékolással szerkezet módosulás történik, és főnévvé, vagy melléknévvé alakultak.

Pl. "*le megy/ lemenetel, lemenő"..

2 Grant kapitány 2013. szeptember 20. 08:26

"A zongorista az énekest végigkísérte"

Nekem ez így egybeírva értelmezhetetlen. Kiejtve is csak úgy jó, ha a "kísérte" első szótagja hangsúlyos.

1 Grant kapitány 2013. szeptember 19. 19:59

"A minisztert a múzeumban tett látogatása során az igazgató végig( )kísérte."

Ebben a mondatban - egybeírt, azaz igekötőként értelmezett "végig"-gel - miért nem eredményez fura mondatot a bővítmény elhagyása? Nekem furán hangzik. Hiányzik belőle, hogy hol kísérte végig, annak ellenére, hogy a látogatás helyszíne meg van adva a mondatban.

Információ
X