nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Várkonyi-emlékkonferencia

Várkonyi Nándor legismertebb és legvitatottabb munkája a Sziriat oszlopai, amelyben a mítoszok segítségével próbálta rekonstruálni az emberiség múltját.

MTI | 2013. március 3.
|  

A kommunizmus évtizedei alatt elhallgatott, ám írók nemzedékeire nagy hatást gyakorló író, szerkesztő, Várkonyi Nándor (1896-1975) emlékére rendeznek konferenciát a Magyar Írószövetségben csütörtökön. Mezey Katalin, a Várkonyi Nándor-életművet gondozó Széphalom Könyvműhely vezetője, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja az MTI-nek elmondta, hogy a kiadó az író életművének jelentős részét megjelentette már, de még az idén új kötettel készülnek. Ebben azokat az írásokat gyűjtik össze, amelyeket Várkonyi Nándor még életében publikált, de kötetben nem jelenhettek meg, például cikkeket, tanulmányokat, esszéket, korai irodalmi műveket.

A konferencia szervezője szerint ahhoz, hogy az életművet az irodalomtudomány is felfedezze, szükség lesz egy Várkonyi-archívumra is, amely révén a kutatók a kéziratokat is tanulmányozhatják. „A Várkonyi-kéziratoldalak történeteket mesélnek. Akkoriban ugyanis nem volt veszélytelen megmutatni a materialista ideológiáról írt, kritikus hangvételű, elemző írásokat” – fogalmazott Mezey Katalin.

A József Attila-díjas prózaíró, költő arról is beszélt, hogy Várkonyi Nándor neve méltatlanul merült a feledés homályába. Szerinte ennek főként a hosszú eltiltás az oka. Mezey Katalin szerint a börtönt csak az első világháborúban szerzett halláskárosodása miatt kerülte el; a hatalom így már nem tartotta annyira veszélyesnek, hogy perbe fogja. „A nyilvánosság viszont az 1950-es évektől a hatvanas évek végéig megszűnt számára. Műveit, ha egyáltalán említették, csak negatív előjellel” – magyarázta.

Mezey Katalin szerint a szilencium Várkonyi Nándor számára „hatalmas kereszt volt”, hiszen korábban egyetemi könyvtárosi, szerkesztői munkája során nemzedékeket indított el a pályán. Az általa szerkesztett Sorsunk című folyóiratban szerkesztőtársa volt a költőbarát-tanítvány Weöres Sándor és Csorba Győző, itt publikálta első munkáit Tatay Sándor, Gáspár Margit, de Mészöly Miklós is.

1972-ben megjelenhetett ugyan legnevezetesebb könyvének, a Sziriat oszlopainak Várkonyi által kibővített kiadása, de erősen megcenzúrázva, a könyv mintegy harmadát kihúzták. A teljes szöveg csak 2002-ben láthatott napvilágot. „Halála után egy évvel, 1976-ban jelent meg a Pergő élet című önéletírásának szintén cenzúrázott verziója, de Várkonyi életműve mégsem került vissza az irodalmi élet vérkeringésébe, nem kapta meg az elismerést az 1990-es években sem” – tette hozzá.

Mezey Katalin arról is beszélt, hogy a Széphalom Könyvműhely évek óta dolgozik a hagyatékban maradt 7000 kéziratoldal kiadásán. 1994-ben jelent meg Az elveszett Paradicsom című kultúrtörténeti műve, majd Az ötödik ember és a Varázstudomány, amelyek a Sziriat oszlopaival együtt az Elsüllyedt kultúrák összefoglaló címet viselik. 2006-ban a Magyar katonaköltők, Az üstökös csóvája és a Dunántúl című tanulmányokat tartalmazó könyve, 2008-ban pedig az Egy irodalmi korszak számvetése című esszékötete. Jelenleg a világirodalom nagy bölcseleti, szépirodalmi munkáit elemző esszéit rendezik kötetbe, a készülő könyv a Kaleidoszkóp címet kapta.

Mezey Katalin megjegyezte, hogy a konferencia írott anyagát összegyűjtik, és majd a júniusi, Sümegen tartandó Várkonyi Nyári Egyetem anyagaival együtt szeretnék publikálni. Az egynapos, 10 óra 30 perckor kezdődő konferencián Miklóssy Endre az elhallgattatott nagy nemzedékről beszél majd, Kende Katalin, Várkonyi Nándor unokája a fellelhető hagyaték új technikai eszközök segítségével történő terjesztéséről tart előadást, Kereszturi József az alkotó pécsi korszakát vizsgálja, Boda Miklósné a könyvtáros Várkonyi Nándorról emlékezik meg, L. Csépányi Katalin pedig személyes emlékeit osztja meg a hallgatósággal: diákként a Pergő évek kéziratának legépelésével segítette Várkonyi Nándor munkáját. Mezey Katalin pedig az elhallgattatás éveiről beszél majd.

Várkonyi Nándor 1896-ban született Pécsett. Az I. világháborúban szerzett betegségei miatt 1921-re elvesztette a hallását, ezért le kellett mondania a tanári pályáról. 1924-től nyugdíjazásáig a pécsi Egyetemi Könyvtárban munkatárs, osztályvezető és megbízott igazgató. Ő rendezte a Janus Pannonius Múzeum könyvtárát és készítette el a Pécsi Orvostudományi Egyetem könyvtárának alapkatalógusát.

Jelentős szerepet játszott Pécs irodalmi életének megszervezésében, egyik alapítója, majd főtitkára volt a Janus Pannonius Társaságnak, 1941 és 1948 között ő szerkesztette annak folyóiratát, a Sorsunkat. Első jelentősebb műve A modern magyar irodalom 1820-1920. Elmék, eszmék című kötetében a magyar és a világirodalom nagy íróinak életművét elemezte. Legismertebb és legvitatottabb munkája a Sziriat oszlopai, amelyben a mítoszok segítségével próbálta rekonstruálni az emberiség múltját. Életművét eddig 12 kötetben jelentette meg a Széphalom Könyvműhely.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X