Miután a számvevőszék szerint a felnőttoktatásban megfogalmazott célok csak részben vagy hiányosan teljesültek, törvénymódosítást javasol az ÁSZ, egy követelményrendszer és egy az értékelést rögzítő információs rendszer felállításával.

A jogszabályrendszer bonyolultságát és hiányosságait, valamint a felnőttképzésben résztvevő intézményrendszer széttagoltságát, szervezetlenségét említette elsők között a felnőttoktatás legnagyobb hibájaként az ÁSZ, amely a 2006 és 2009 közötti időszak adatait vizsgálta. Megállapította, hogy a finanszírozás nehezen átlátható, a képzések és a munkaerőigény között pedig nincs kapcsolat, de a többszintű irányítási rendszer sem töltötte be a hozzá fűzött reményeket.

Kiderült, hogy a felnőttképzésért felelős minisztérium 18 háttérintézményt működtetett, de a képzést kínáló cégek, intézmények száma is elérte a kilencezret, miközben valós oktatás csak az egynyolcaduknál folyt.

Átláthatatlan finanszírozás

A finanszírozással kapcsolatban a számvevőszék a kaotikus állapotokra hívta fel a figyelmet: a különböző forrásokból beérkező pénzek olyan kavarodást okoznak, amelyek kezelése meghaladta az oktatási, illetve a szociális és munkaügyi tárca képességeit. Ehhez társult az a tény, hogy csökkent a felnőttoktatás támogatása is, például míg a helyhatóságok 2006-ban még 1,8 milliárd forinttal finanszírozták a képzést, addig 2009-ben már csak 1,2 milliárddal tették ezt.

A csaknem 200 milliárdos forrás ellenére nem valósultak meg a kiemelt célok

Az ÁSZ kitér továbbá arra is, hogy 2006 és 2009 között ugyan 102 milliárd forint közpénz, és 75 milliárd uniós és hazai társfinanszírozás jutott a felnőttképzési rendszer támogatására, a kiemelt célok mégsem valósultak meg. Nem sikerült a régiós különbségek kiegyenlítése sem, sőt, tovább nőtt az elmaradott észak-magyarországi és a fejlett közép-magyarországi régió közötti különbség is. Ehhez jön hozzá, hogy a vizsgált időszakban 43 százalékkal nőtt az álláskeresők havi átlagos létszáma is.

A vizsgálat során kiderült, hogy a felnőttoktatás valamennyi formáját egybevéve 105,5 ezer kurzust indítottak, összesen pedig 1,4 millióan vettek részt ezeken, 850 ezren a közép-magyarországi régióban. Éles ellentétet mutat ezzel szemben a dél-dunántúli és a dél-alföldi tanfolyamarány, amely csak hat százalékos. Pozitív eredmény azonban, hogy a hallgatók fele, összesen 713 ezren tettek sikeres vizsgát. Negatívum viszont, hogy az embereket olyan szakmákra képezték ki, ahol eleve alacsony volt az elhelyezkedési esélyük - ennek oka, hogy képzések nem voltak összhangban a gazdaság érdekeivel. Ezt példázza, hogy a végzettek fele jutott csak álláshoz.

Törvénymódosítást javasol az ÁSZ

Az ÁSZ végezetül a problémák kezelésére törvénymódosítást javasol, amely kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű térségeket és embereket, valamint előtérbe helyezi az idősebbek esélyeinek javítását is. Megfogalmazták továbbá egy követelményrendszer és az értékelést rögzítő központi információs rendszer felállításának fontosságát is.