nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Titokzatos idézet trollkodik hazánk esküvői meghívóin

Történetünkben egy tizenöt éves rejtélyt próbálnak megfejteni könyvtárosok – a modern magyar Dan Brown-sztoriban nincsenek lövöldözések (vagy ha vannak, még nem derültek ki!), de az ügy lebilincselő.

Kincse Szabolcs | 2016. március 2.
|  

A napokban érdekes levelet kaptunk a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtárból – az intézmény munkatársai egy tizenöt éves rejtélyt kíséreltek megfejteni. 

Titokzatos idézet trollkodik hazánk esküvői meghívóin
Forrás: pixabay / CC0 Public Domain

„Nemrégiben egy kéréssel fordult könyvtárunk tájékoztató osztályához egy fiatal házaspár. Meg akarták tudni, hogy ki a valódi szerzője egy versnek, hogy pontos hivatkozást írhassanak a vers alá a meghívójukra.” – írta nekünk Nagy Ádám, a könyvtár kommunikációs munkatársa. A kérdéses négy sort számtalan weblapon megtalálni – bár ezek szinte mindegyike úgynevezett „idézetkereső” oldal, amelyek előszeretettel osztják ugyanazon részleteket, gyakran egymás oldaláról kölcsönvéve ezeket. Így szól a keresett és a házassági meghívókon kétségtelenül igen népszerű idézet(?):

Tanúm legyen a Föld, az ég s a tenger,
a sok madár, a Hold s minden ember,
Neked adom a szívemet, senki másnak,
mellé pedig az életem ráadásnak!

A kérdéses négy sor szerzője ugyanakkor élesen megosztja az idézetipar moguljait: a szájtok egy része egyszerűen Johann Wolfgang von Goethe-nek, másik része viszont Rabindranáth Tagore-nak tulajdonítja a vers(részlet?)et, mindenféle egyéb magyarázatot (vers címe, kötet neve, akármi) szégyenlősen elhallgatva. 

A tatabányai könyvtárosokat azonban nem akármilyen fából faragták: komoly nyomozásba kezdtek. Mivel egyik szerzőnél sem tudták beazonosítani a keresett sorokat, a Libinfo oldalához fordultak. A Libinfo a magyar könyvtárak internetes tájékoztató szolgáltatása, amelynek számos magyar könyvtár a tagja és amit az Országos Széchenyi Könyvtár működtet.  Itt hamarosan kiderült, hogy a kérdés már korábban is felmerült, azonban hiteles forrásra sem akkor, sem pedig most nem bukkantak a tájékoztató könyvtárosok. Ez bizony nem sok jót jelent. 

A tatabányaiak arra is felfigyeltek, hogy a gyakorikerdesek.hu oldalon is komoly vita alakult ki a versről, már 2011-ben. Itt egy olvasó „100%-ig” állította, hogy ő bizony egy Geothe összes versei című kötetben olvasta a verset. A könyvtárosok megállapították, hogy pontosan ilyen című kötet a könyvtárban nem található – ami már csak azért sem meglepő, mert az Országos Dokumentum-ellátási rendszer oldalán sincs ilyen, ahol pedig szinte az összes nagyobb könyvtár katalógusára lehet keresni. 

A könyvtárosok szerencsére még mindig nem adták fel és hamarosan rájöttek, hogy az idézet nem teljesen újkeletű. Többféle kulcsszóval keresve a Hungaricana oldalán megtalálták a vers egy alig néhány ponton eltérő változatát a Somogyi Néplap egy 1989-es számában. A cikkíró A nyomdász poéta című anyagában maga is megemlékezett erről vicces jelenségről.

Részlet a Somogyi Néplap 1989. október 2-i számából
Részlet a Somogyi Néplap 1989. október 2-i számából
(Forrás: http://library.hungaricana.hu/)

A tatabányaiak megállapították, hogy már 89-ben sem volt gazdája a versnek, no és már akkor is felváltva tulajdonították Tagore-nak vagy Goethe-nek a rigmust – és már azokban a változásszagú időkben is elsősorban esküvői meghívókon szerepelt az álidézet. 

A történet – egyelőre – itt zárul, de ha olvasóinknak van hipotézisük a versike eredetéről, netán konkrétummal tudnak szolgálni az alkotó személyét illetően, ne habozzanak megosztani azt velünk a kommentek között.

Ha szereti az áldolgokat, akkor ne hagyja ki ezt a két cikket sem:

Ál-Ady-vers terjed a neten

Ál-József Attila-idézet terjed a neten

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
24 1097040137 2017. május 31. 00:38

@1097040137: Ez aztán mindenféle daloskönyvekben terjedt tovább.

23 1097040137 2017. május 31. 00:35

Ja, Du bist mein!

Ich will's dem blauen Himmel sagen,

Ich will's der dunkeln Nacht vertrau'n,

Ich will's als frohe Botschaft tragen

Auf Bergeshöh'n, durch Heid' und Au'n.

Die ganze Welt soll Zeuge sein:

Ja, Du bist mein!

Und ewig mein!

Ja, Du bist mein!

(Hoffmann von Fallersleben: Ja, Du bist mein!)

22 nadivereb 2016. március 10. 15:26

@deakt: továbbra se értem, hogy miért indulaz ki ebből, de hajrá.

21 deakt 2016. március 10. 14:46

@nadivereb: abból indulok ki, hogy a szerző valahogy megtalálható, ne aggódj értem, sikerült már más esetben sokszor !

Amúgy itt van egy vers, ebből hogy derül ki például, hogy valódi, vagy épp én költöttem, netán fordítottam?

Ujra ködös fényed ing

Cserjén s völgyeken

És e csöndben adsz megint

Enyhülést nekem.

Telkemet úgy nézed át,

Jósággal teli,

Mint a, hogy a hű barát

Sorsunk' figyeli.

A mi kéj ért s a mi kin,

Ujra érzem én

S bú s öröm közt bolygok, ím,

A magány ölén.

Fuss folyócska, folyj tova,!

Vig már nem leszek!

Tréfa, csók, hűség - oda,

Elfolyt, elveszett!

20 nadivereb 2016. március 10. 11:18

@deakt: Nézd, az egész cikk arról szól, hogy keresték mindenhol a kérdéses verset, de nem találták, csak ezt a '89-es újságot. Nyilván megnézték Goethe és Tagore verseit, ha már nekik szokás tulajdonítani (legalábbis feltételezem, hogy nem a Somogyi Néplappal kezdték és csak aztán kerestek egy Tagore-összest). Te viszont valamiért abból indultál ki, hogy ez a vers "valódi" (mármint ismert szerző műve), holott erre semmi nem utal.

19 deakt 2016. március 10. 08:10

@nadivereb: nem, nem szoktam, az ilyen tapló beszólók szokták csak egyedül észrevenni és szóvátenni, csak itt a nyesten egyedül.

18 nadivereb 2016. március 9. 20:48

@deakt: a cikket amúgy olvastad, ami alá épp kommentelsz?

17 deakt 2016. március 9. 20:43

Egy tény, egy továbbköltés már született :)

www.hhrf.org/karpatiigazszo/090212/v03.html

16 deakt 2016. március 9. 19:39

@nadivereb: nem tudjuk miben szerepel meg miben nem. Ha fordítás, akkor bármi lehet, lásd épp a Vallomás különböző változatait.

15 nadivereb 2016. március 9. 18:09

@deakt: Mivel a jelek szerint 1989-ben se lehetett már tudni, hogy ki írta, komolyabb gyűjteményekben viszont egyáltalán nem szerepel, nagyon valószínűnek tartom, hogy randomszerző műve. A színvonal is ezt támasztja alá szerintem.

14 deakt 2016. március 9. 14:39

@nadivereb: Goethére vagy Tagoréra valóban semmi, ez így igaz. De a költői képek alapján bőven belefér a német romantikusba.

Én nem azt kutatom, hogy Goethe vagy nem, hanem hogy konkrétan ki. Persze, lehet, hogy amúgy valóban Oroszlán Gyula költötte két esküvő között.

13 nadivereb 2016. március 9. 14:28

@deakt: Még mindig nem értem, hogy miért kell, hogy ez a - tényleg nem túlságosan jó - vers vagy Goethe, vagy Tagore szerzeménye legyen. Semmi erre utaló jel nincs.

12 deakt 2016. március 9. 14:05

@nadivereb: Hát csak feltételezzük, azon az alapon, mivel az egyik általam is linkelt oldalon ott van a teljesnek mondott költemény. Amit ugye olvastak Goethének meg Tagorénak is.

Számomra két gyanús pont van, amin érdemes elindulni: a második sorban a virág, Hold, hal változás (ez utóbbi mondjuk evidens, mert nyilván felolvasásban hallotta félre valaki). Azt kéne megtudni, van-e olyan nyelv, ahol a virág meg a Hold hasonló hangzású. Megkérdeztem a mellettem ülő hindi anyanyelvű indiait, hindiben biztosan nem (chsá, meg flor ha jól értettem az artikuálását)

A másik pedig, hogy ez a kép :

"Legyen tanúm a föld, az ég, a tenger,

a sok madár, a virág és minden ember!"

pontosan megegyezik ezzel a Heine képpel:

"S erős kézzel a norvég erdőkből

Tépek egy nagy fenyőt,

Majd megforgatom

Etna tüzes aknájában őt, s e lángolóval,

E fénylő óriási tollal

Írom a szurok sötét égboltra:"

tehát bőven Goethe,Schiller, Heine is lehet a nagyfokú azonosság miatt.

11 nadivereb 2016. március 9. 11:03

@deakt: Miért feltételezzük, hogy egyáltalán volt valamilyen eredeti? Simán lehet, hogy valaki írt egy verset, ami elkezdett terjedni, mások meg bekamuztak hozzá egy szerzőt, hogy tekintélyesebben hangozzon. Körül lehet nézni, hány ilyen történetű álidézet kering a neten.

Annyira azért nem magas művészi színvonalú ez a vers (sőt...), hogy mindenképpen valami híres költő alkotása kell, hogy legyen.

10 deakt 2016. március 9. 08:44

@Galván Tivadar: elméletileg igen, gyakorlatilag meg kb. 0,001% az esélye. Feltételezve továbbra is, hogy a teljes versről van szó, az egész stílus, hangulat romantikus, és a Heine-féle Szeretlek Ágnes-sel (Vallomás) tökéletesen hasonló, még a vers elvi tartalma is ugyanaz.

Persze jó lenne valahogy megbizonyosodni, hogy valóban ezeket a költői képeket használták az eredetiben is, én megpróbáltam néhány nyelven a kulcsszavakat megguglizni, eleddig sikertelenül.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X