nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Térképek, melyek hiányoznak az iskolai atlaszból

Más fényben látnánk a világot, ha gazdasági és lemeztektonikai térképek mellett más térképek is helyet kapnának az atlaszban.

nyest.hu | 2013. augusztus 5.
|  

A Bored Panda (Unatkozó panda) nevű weboldal összegyűjtött  40 térképet, melyek aligha lesznek részei az iskolai tantervnek. Ezek közül néhány unalomig ismert, például „a világ az amerikaiak szerint” variációi, vagy a péniszmérettel foglalkozó. Van közöttük olyan, melyhez hasonlót már mi is közöltünk: például a sör különböző elnevezéseit bemutató Európa-térképet. Az alábbiakban néhány érdekesebbet mutatunk be.

Az egyik térkép azt mutatja be, hogy milyen írásrendszereket használnak a Föld különböző területein. Az amerikai kontinensen (a cseroki és az inuit írás kivételével) és Ausztráliában csak a latint, Afrikában ennek már meg kell osztoznia az arabbal, Európában a göröggel és a cirillel. Az arab és a cirill írás Ázsia jelentős részén is használatos. Délkelet-Ázsiában, elsősorban Indiában és a tőle keletre eső országokban a legsűrűbbek a különböző írásrendszerek. (Arról, hogy ezen írásrendszerek között hogyan lehet eligazodni, korábban már írtunk.)

A világ írásrendszerei
A világ írásrendszerei

Egy másik térképen azt mutatják be, melyek a legnépszerűbb családnevek Európában. Korábban már mutattunk be hasonló térképet keresztnevekkel, és meg kellett állapítanunk, hogy a térképek nem azt ábrázolják, amit sokan gondolnak. Ez a térkép első ránézésre sokkal megbízhatóbbnak tűnik, igaz, azt nem gondoltuk volna, hogy Szlovákiában a Horváth a leggyakoribb vezetéknév, de igaz: ráadásul olyanok vannak még az első tízben, mint a Varga, Tóth, Nagy, Szabó, Molnár vagy Balog (hogy azokat ne is említsük, melyeknek helyesírása szlovákos).

A leggyakoribb családnevek Európa országaiban
A leggyakoribb családnevek Európa országaiban

Meglepődhetünk azon a térképen is, mely a lakosság átlagos IQ-ját mutatja. Bár a magyarok szeretik magukról azt hinni, hogy okosabbak másoknál, a térkép alapján nem tűnik úgy, hogy környezetünknél okosabbak lennénk – sőt, az osztrákok, az olaszok vagy a svájciak okosabbak nálunk. Ha azonban a nagyobb összefüggéseket vizsgáljuk, arra juthatunk, hogy a mért IQ inkább az oktatási rendszerekkel és az életszínvonallal függhet össze – bár Magyarország éppúgy egy kategóriában van Finnországgal, mint Kazahsztánnal. (Ráadásul a megadott értékek is alacsonynak tűnnek.)

Az átlagos IQ a világ országaiban
Az átlagos IQ a világ országaiban

Szintén meglepőnek tűnhet, hogy az elhízást tekintve a magyarok egy kategóriába tartoznak a sportosabbnak gondolt oroszokkal, de kövérebbek az osztrákoknál és a románoknál. Még meglepőbb lehet azonban, hogy a mexikóiak, a venezuelaiak, a dél-afrikaiak vagy a közel-keletiek számára az elhízás éppen akkora probléma, mint az amerikaiaknak.

Az elhízás mértéke a világban
Az elhízás mértéke a világban

Ha még nagyobb meglepetésre vágyunk, vessünk egy pillantást arra a térképre, mely azt mutatja be, mely mai országok területére tört be története során Anglia – 22 ország kivételével az összesbe. Némi gyanakvásra ad okot, hogy a felsorolt országok között Magyarország is szerepel – kétségtelen, hogy a második világháború idején jártak itt angol katonák, de mégis csak szövetségeseik játszották a főszerepet.

Merre járt az angol sereg?
Merre járt az angol sereg?

Végül evezzünk vidámabb vizekre, és adjuk át magunkat a fogyasztás mámorának! Utolsó térképünk azt mutatja be, hogy mely világmárkák mely amerikai államokból származnak – pontosabban hogy melyik államnak melyik a leghíresebb márkája. Van persze közöttük olyan, mely Magyarországon kevésbé ismert, de a többségüket bizonyára mindenki ismeri.

A márkák otthona
A márkák otthona

Ha érdekesnek találta a térképeket, talán tetszeni fog a többi is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
30 SzabírHunOgur 2014. május 29. 13:31

@blogen:

Na ne mondd! XD

Az ős- magyarságot alkotó típusok: elő-ázsiai (Árpádok) 3%, turáni 24%, pamíri20%, kaszpi 16,7%, pontusi 14,1%, uraloid 8,3%, balti 4,2% (Henkey) europidok. Legközelebbi rokonok szintén Henkeyt idézve:

"– Felméréseim – az orosz Ginzburg és a kazak Iszmagulov vizsgálatait alapul véve – jelentős mértékben igazolták a közép-ázsiai eredetű népekkel, a szkítákkal, szarmatákkal, uszunokkal, továbbá az ogur-törökökkel, késő avaroknak is nevezett onogurokkal való rokonságunk hagyományait. "

Nos ezen típusok közül a turanid és az uráli rendelkezik 10%nyi mongolid beütéssel (tungid ill p.-szibirid), de eredetük cro magnonid C és B. Mi az Andronovó kultúrában ötvöződtünk ott pedig R1a 90% és C 10% utóbbi a mongolid marker.

29 Grant kapitány 2013. augusztus 9. 19:16

Fontos kiegészítés az átlagos IQ-t szemléltető térképhez: amíg Magyarországon és a környező országokban az átlagos IQ értéke 80-100, de inkább 90-100 körül mozog, addig a szerbiai cigányság vizsgált közösségeinek átlagos IQ-szintje 70 körüli, ami a 10 éves nem cigány szerb lakosság átlagának felel meg. Hasonló eredményre vezettek a Csehországban és Szlovákiában végzett kutatások is.

www.questia.com/library/1P3-650097721/the-iq-of-gypsies-in-central-e

psychology.uwo.ca/faculty/rushtonpdfs/2007%20Intell%20(Roma ).pdf

28 arafuraferi 2013. augusztus 6. 20:07

@arafuraferi: Ja és a rovásírás is kimaradt.:-)

27 arafuraferi 2013. augusztus 6. 20:06

@Avatar: "drasztikusan csökken a változatosság." Valóban Indiában sokféle van, de ez a térkép nem tükrözi jól a változatosságot, hiszen egy adott területen csak a leggyakoribb írásrendszert tünteti föl. Például feltünteti az inuit írást, de a krít már nem, persze túl kicsi a méretaránya. És a latin írás is mennyiben tekinthető egyféle rendszernek, ha a bengálit és a dévanágarit külön írásnak vesszük, akkor ennyi erővel egy összevissza áthúzkodott latin változatot is vehetünk másmilyennek, mint amiben nincsenek diakritikus jelek.

26 arafuraferi 2013. augusztus 6. 19:48

@nyest.hu: "magyarok szeretik magukról azt hinni, hogy okosabbak másoknál, a térkép alapján nem tűnik úgy, hogy környezetünknél okosabbak lennénk – sőt, az osztrákok, az olaszok vagy a svájciak okosabbak nálunk."

Úgy látszik az okosság szó is kezdi elveszíteni az eredeti értelmét. Az okos korábban azt jelentette, hogy sokat tud. Ez a sok nem feltétlen sok bemagolt dolog, hanem elsajátított szellemi képességeket is jelenthet, hisz gyakorlással az is fejleszthető. Az okosságnak van gyakorlati haszna. Az IQ ezzel szemben kizárólag a logikai intelligenciát méri (ha jól méri, mert a legtöbb könnyen hozzáférhető IQ teszt semmit sem ér, hisz sok háttértudás kell hozzá). A IQ-sságnak (magas iq-val megáldottságnak) kizárólag egy gyakorlati haszna van, mégpedig az hogy könnyebben tanulunk meg logikai képességeket követelő "okosságokat". A rendes IQ nem igazán fejleszthető, tehát nem függhet össze az oktatási rendszerekkel (bár az életkörülményeknek lehet genetikai hatása, de ez se feltétlen). Ezzel szemben az IQ-teszt-kitöltő képesség minden további nélkül fejleszthető, hisz ha valaki gyakorolja az IQ-tesztekben előforduló típuspéldákat, akkor magasabb pontszámot érhet el ezeken a teszteken, annak ellenére, hogy a valódi IQ-ja kevesebb. Tehát még ha ez egy reprezentatív mintavétel is, akkor is inkább azt mutatja, milyen gyakran találkoznak az adott országbeliek IQ-tesztekkel, ami már nyilván összefügg a körülményekkel. Tehát még ha az okosságot ledegradáljuk szimpla IQ-vá, akkor sem igaz a következtetés, amit a cikkíró levont. Az intelligenciát is hajlamosak az emberek (hisz az iq nagyon divatos szó) kizárólag leszűkíteni a logikai intelligenciára, holott számos másfajta intelligencia létezik. Ilyen például a térbeli intelligencia vagy a nyelvi intelligencia. Ezeket régen is az "okosságok" közé sorolták volna, de van olyan intelligencia is, amelyet régen is inkább "tehetségnek" (zenei intelligencia) neveztek vagy éppen "jó tulajdonságnak" (érzelmi intelligencia). Tehát hogy nyelvet műveljek, ne jelentéktelenítsük már le az okos szót csupán IQ-bajnok jelentésre. Vagy ha így is teszünk, semmiképpen se IQ-tesztbajnok jelentésre.

25 arafuraferi 2013. augusztus 6. 19:48

@nyest.hu: "magyarok szeretik magukról azt hinni, hogy okosabbak másoknál, a térkép alapján nem tűnik úgy, hogy környezetünknél okosabbak lennénk – sőt, az osztrákok, az olaszok vagy a svájciak okosabbak nálunk."

Úgy látszik az okosság szó is kezdi elveszíteni az eredeti értelmét. Az okos korábban azt jelentette, hogy sokat tud. Ez a sok nem feltétlen sok bemagolt dolog, hanem elsajátított szellemi képességeket is jelenthet, hisz gyakorlással az is fejleszthető. Az okosságnak van gyakorlati haszna. Az IQ ezzel szemben kizárólag a logikai intelligenciát méri (ha jól méri, mert a legtöbb könnyen hozzáférhető IQ teszt semmit sem ér, hisz sok háttértudás kell hozzá). A IQ-sságnak (magas iq-val megáldottságnak) kizárólag egy gyakorlati haszna van, mégpedig az hogy könnyebben tanulunk meg logikai képességeket követelő "okosságokat". A rendes IQ nem igazán fejleszthető, tehát nem függhet össze az oktatási rendszerekkel (bár az életkörülményeknek lehet genetikai hatása, de ez se feltétlen). Ezzel szemben az IQ-teszt-kitöltő képesség minden további nélkül fejleszthető, hisz ha valaki gyakorolja az IQ-tesztekben előforduló típuspéldákat, akkor magasabb pontszámot érhet el ezeken a teszteken, annak ellenére, hogy a valódi IQ-ja kevesebb. Tehát még ha ez egy reprezentatív mintavétel is, akkor is inkább azt mutatja, milyen gyakran találkoznak az adott országbeliek IQ-tesztekkel, ami már nyilván összefügg a körülményekkel. Tehát még ha az okosságot ledegradáljuk szimpla IQ-vá, akkor sem igaz a következtetés, amit a cikkíró levont. Az intelligenciát is hajlamosak az emberek (hisz az iq nagyon divatos szó) kizárólag leszűkíteni a logikai intelligenciára, holott számos másfajta intelligencia létezik. Ilyen például a térbeli intelligencia vagy a nyelvi intelligencia. Ezeket régen is az "okosságok" közé sorolták volna, de van olyan intelligencia is, amelyet régen is inkább "tehetségnek" (zenei intelligencia) neveztek vagy éppen "jó tulajdonságnak" (érzelmi intelligencia). Tehát hogy nyelvet műveljek, ne jelentéktelenítsük már le az okos szót csupán IQ-bajnok jelentésre. Vagy ha így is teszünk, semmiképpen se IQ-tesztbajnok jelentésre.

24 blogen 2013. augusztus 6. 13:54

@Roland2: A turanid egy europo-mongoloid keveréktípus. Számos lehetséges aránya létezik az europid és mongoloid jellegeknek. Alapvetően a magyar turanidok egy europid túlsúlyú változatot képviselnek, szemben mondjuk az átlagos kazakkal (a kazakok is turanidok, meg persze jeniszej típus, stb., kevés az igazi mongoloid kazak!) Ugyanakkor a magyar pamiridok tipikus közép-ázsiai pamiridok, a tádzsikisztáni pamirid lakosság közeli analógiájuk. Igaz a pamirid típus megintcsak egy alapvetően europid túlsúlyú típus, már eleve Közép-Ázsiában is.

Az ELŐREálló járomcsontot csak mongoloid ősöktől lehet örökölni, ez egy kizárólagos mongoloid jelleg, így ha valaki hordozza, akkor ősei között legalább egy mongoloid volt.

img560.imageshack.us/img560/9727/jbbi.jpg

img607.imageshack.us/img607/9113/tx87.jpg

img839.imageshack.us/img839/7758/v2pi.jpg

img834.imageshack.us/img834/6971/kzxb.jpg

Kinézetre pedig legföljebb az osztrákokhoz és románokhoz lehet hasonlítani minket nagyon felületesen az alpi és pontid típus viszonylagos hasonlósága miatt az europo-mongoloid típusokhoz. Ugyanakkor mivel a magyarok 98%-a sötét színkomplexiójú, ezért szlávokhoz hasonlítani magyart szinte lehetetlen, hacsak nem olyan teszi, aki nem tud megkülönböztetni egy festettszőkét egy igazitól, merthogy Magyarországon szőke nőt a modern hajfestékek elterjedése előtt mutatóba lehetett ha látni.

Valójában Európában nincs rokon populációnk. Az ukrajnai és bulgáriai tatároknál például a turanid túlsúlya a jellemző, az oroszországi török és tatárok között jelentős az uralid típus aránya. A finnugor populációk alapvetően baltid és uralid típusok túlsúlyát képviselik. A turanid és pamirid ilyen jelentős és együttes aránya egy nagyon sajátos keveredést képvisel, ami csak a magyar népességre volt jellemző Európában. Embertani szempontból a magyar népesség eurázsiai elemei egy nyugat szibériai andronovóihoz közeli populációra (turanidok) és egy közép ázsiai iráni populációra (pamiridok) vezethetőek vissza. Az uralid típus -csekély- jelenléte ugyanakkor ilyen távol az Urál hegységtől finnugor népekkel is rokonít minket. Ha ehhez hozzávesszük a finnugor nyelvünket, akkor egyértelmű, hogy a magyarság ősei már igen korán, a bronzkor idején a sztyeppei kultúrkörbe került finnugorok akik később jelentős iráni nyelvű népelemeket fogadtak maguk közé. Ebből az előbbiről csak régészeti, míg az utóbbiról már írott forrásaink is vannak, az irániak a kálizok voltak.

23 Roland2 2013. augusztus 6. 11:51

@blogen: "A magyar népesség 31,4% turanid, 12% pamirid típushoz" Csakhogy ezek sem tiszta típusok már, a magyarságnál előforduló turanid egy specifikus "alföldi" változatba tartozik, amely már alapból több europid vonást mutat, mint a turanid közép-ázsiai vagy szibériai változatai ( az alföldi változat az ázsiai turanid típussal csak részben analóg, mert azok több és tisztább mongolid vonást mutatnak ). Mivel a mostani népességben tiszta típusokat nehéz találni, így a kutatók szubjektív megítélésén is múlik, h. egy embert milyen típusba sorolnak, pl. Kiszely '79-es vizsgálatában a kelet-balti előfordulását 20 %-ra, a dináriét 10%-ra, Henkey Gyula ugyanezeket 7 %-ra és 5 %-ra tette a teljes népességre viszonyítva.

Tehát a turáni és a pamíri gyakran előforduló típusok, de csak kevert formában, az alacsony,sötét hajú , "ferdébb szemű" magyarok elég ritkák - ha elő is fordulnak. Egy külföldi inkább a szlávokhoz, románokhoz, németekhez hasonlítaná a magyarokat kinézetre.

( Azért abban sem lennék annyira biztos, h. a kiállóbb járomcsont automatikusan mongolid ősöket feltételez . )

@fakir: "Bar tudom pl, hogy a mongolfolt megjelenesenek aranya a magyar lakossagban eleg magas."

Ez megint kétes megállapítás, ezt főleg az "ázsiamániások" állítják :

www.youtube.com/watch?v=7n4Bgx1IHlY

22 blogen 2013. augusztus 6. 09:38

@fakir: Soha nem volt sztár. Mellékes körülmények (például feministák Gimbutas matriarchátus teóriája) miatt voltak hívei. A legtöbb indoeurópai nyelvész azért tartja távol magát tőle, mert semmilyen módon nem támasztható alá a teória, hogy a sztyeppén az iráni őshazán túl bármilyen más IE őshaza megtalálható lett volna. Az összes többi teóriának is megvannak a maga buktatói, de nem olyan súlyosak, mint az adott területről kiinduló IE szétvándorlással összefüggésbe hozható archeológiai kultúrák teljes hiánya.

Az anatóliai-kaszpi őshaza hipotézise például azért népszerű, mert évtizedről-évtizedre megalapozhatóbb archeológia szinten.

21 fakir 2013. augusztus 6. 09:07

@blogen: Periferikus?? Tudtommal most ez az elmelet a "sztar".

press.princeton.edu/titles/8488.html

20 Krizsa 2013. augusztus 6. 06:20

@gorilla: A linkben bemutatott statisztikai elemzés az indoeurópai nyelvészet előregyártott, vagyis a fennálló dogmáin alapul: eleve feltételezvén azok helyességét, éspedig:

1. hogy a különböző nyelvek szavai véletlenszerűen álltak volna össze a beszédhangokból. (Ez a legmesszebbmenőkig nem igaz.)

2. hogy a magán- és mássalhangzók rangja, fontossága egyenlő volna a szavak értelmének kialakításában. (A magánhangzóknak elenyésző a fontosságuk a mássalhangzókkal szemben.)

3. hogy a magányos illetve a mássalhangzó párosoknak nincsenek genetikusan beírt, a természeti környezet hanghatásaiból származó, velünkszületett jelentéseik. (De vannak, gyakorlatilag minden gyökváznak van. S a gyöknyelvészet pontosan a gyökvázak közös jelentéseit veszi alapul a szavak rokonításánál. S csak ezen a körön belül marad.)

4. A vizsgálat a szintén előregyártott indoeurópai szószerkezeteket veszi figyelembe: CV, CVC, CVCV aminek nincs közük a valósághoz, mert a szavak alap szerkezetei NEM ILYENEK.

Megj:: a CVCV (gyökismétlő szerkezet) figyelembe vétele csalás is.

Konklúzió: Az általad idézett vizsgálatban a szóalak és értelem együttes hasonlósága nem a nyelvek valóságos szerkezetén, hanem egy olyan művi modellen alapul, amely már magában foglalja az indoeurópai nyelvészet dogmáit.

A linkben idézett vizsgálatnak tehát a gyöknyelvészethez semmi köze nincs.

***

Az sem véletlen, hogy pont sémit nyelvet vesz a vizsgálat partnereként - holott az indoeurópai nyelvészet szerint az európai nyelveknek, úgymond "semmi közük nincs" a sémi nyelvekhez.

S a statisztikai vizsgálathoz miért pont azt?

Mert az európai és az afrikai alfaj visszakereszteződése a Közel-Keletnél történt, tehát magától értetődik, hogy a világ legtöbb nyelvének pontosan a sémi nyelvekhez lesz legtöbb a hasonlósága:-).

Mint ahogy én is azt bizonyítom.

Ez a statisztikai vizsgálat tehát - a kiindulási feltételei miatt - az ind. nyelvészet ön-, csalása.

19 gorilla 2013. augusztus 6. 02:19

@Krizsa: Ezek esetleges egyezések. Az a baj, hogy az ilyesmi csak akkor működik, ha már előre tudod a jelentéseket. Nyilván rengeteg olyan szó is van, ami ugyanennyire hasonló hangzású, de mást jelent. A probléma a következő: nagyon sokféle különböző alakot egyezőnek fogadsz el: molnár <-> maltani elég különböző, és mindig más megfeleltetéseket használsz.

Azonban, ha ekkora jelentésbeli és egyszerre hangzásbeli (méghozzá véletlenszerű irányba) eltéréseket is megengedünk akkor statisztikailag bármely két nyelv között rengeteg egyezést lehet kimutatni.

Itt egy hosszadalmas, egzakt matematikai levezetés arról, hogy kb. hány ilyen szintű egyezést lehet várni két teljesen független nyelv esetén:

www.zompist.com/chance.htm

Szinte 100%-ig biztos vagyok benne, hogy mivel sok munkát és időt fektettél ebbe a héber-magyar rokonításba, bárki bármit írhat, mondhat és levezethet, semmiképp sem fogod felülvizsgálni az álláspontodat (hiszen még valamiféle összeesküvéselmélet is erősíti azt).

Többet nem írok erről, ígérem, mert tudom, hogy sokan sokszor magyarázták már, hogy ez miért nem működőképes módszertan.

Csak mostanában botlottam ebbe a linkbe, és gondoltam megosztom.

18 Krizsa 2013. augusztus 6. 01:25

HERVAD, HORVÁT A héber horev = kiszárad, haravá = szárazföld.

Honnan jöve-vény? A közös európai szubsztrát-, vagyis a kárpátnyelvből.

TAKÁCS (takátos), TIK-TAK, TÓKA (kolomp, faharang)

A héber tach = öltés, tachrich = tekercs, burkolat, lepel,

tiktuk = tiktak, tokéa = beveri, beszúrja, kürtöl.

KOVÁCS (kovátos), KAVICS, KÉVE A héber koves = meghódít, présel, hengerel, kovec = összegyűjti, kove = odaerősít.

MOLNÁR, MALOM, MÁLNA

A héber molel = szétmorzsol, milmel = mormol, maltani = szapora.

Muszáj nekünk, magyaroknak, ennyire hiszékenynek lenni?

Biztos, hogy még egyetlen egy indoeurópai / finnugor nyelvész sem látott életében héber szótárt?

Az indoeurópai nyelvészet három hazug dogmája:

1. "A nyelvek folyton változnak" - jé, akkor a sokezer szó miért hasonló a legkülönbözőbb nyelvekben?

2. A hasonló szókészlet a közös "őshaza", vagy az areális kapcsolatok következménye. Mikor éltek a magyar és a szláv nyelvűek közelében a héber nyelvűek?

3. A szóalaknak nincs köze a jelentéshez - hülyéskedsz?

17 blogen 2013. augusztus 6. 01:12

A kelet-európai IE őshaza egy huszadik század második felében feltűnt, de akkor is csak periférikus hipotézis volt. Mára kevés számú híve maradt.

16 fakir 2013. augusztus 6. 00:13

@blogen: Altalaban nyelveszek teszik Kelet-Europaba az indoeuropai oshazat, mig a regeszek inkabb Anatoliaba helyeztek. Ujabban Anatolia bukik.....

Kutatok, mint J.P. Mallory vagy David Anthony Kelet Europaba teszik az oshazat.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X