A sötét kort korabeli írott szövegekből (pl. a Bibliából, a homéroszi eposzokból, illetve III. Ramszesz fáraó írásaiból) ismerjük. Az eddigi ismereteink alapján a korszak nem véletlenül kapta a „sötét" jelzőt, hiszen a térséget éhínség, illetve kulturális és politikai válság sújtotta. A nagy birodalmakat többször is támadás érte, nem egy (pl. a Hettita Birodalom) összeomlott, a behatolók pedig lerombolták a történelmi városokat (így Tróját is).

A templom – amely palotaként is működött – igen tekintélyes méretű. Az eddig feltárt maradványok az ott élők gazdagságára utalnak. A templom déli bejárata kövezett udvarra nézett, és széles, oszlopcsarnokos lépcsősor vezetett fel hozzá. Az udvaron emellett sztélék (feliratos kőtáblák) töredékeire is bukkantak. A templom belsejét tűz emésztette el, a padlóján azonban bronzból és elefántcsontból készült fali, illetve bútorszerelvényeket, továbbá arany- és ezüstfiligránokat találtak.

A sztélék luvi nyelven íródtak (ez volt többek között a trójaiak által beszélt nyelv is). A nyelv – számos más ókori nyelvvel együtt – mára kihalt, de a korszakban igen sokan beszélték Kis-Ázsiában. Rögzítésére hieroglif írást alkalmaztak. A kőtáblákon szereplő feliratok megfejtésétől a kutatók azt várják, hogy a rajtuk olvasható szövegek megerősítik hipotézisüket a sötét kor újraértelmezhetőségéről.

A Törökországban 1999 óta kutatásokat végző Torontói Egyetem Tayinat Régészeti Projektjének vezetője, Timothy Harrison szerint ideje átértékelnünk a sötét korról alkotott fogalmainkat. Véleménye szerint a lelet arra utal, hogy – a jelenlegi elgondolásokkal ellentétben – „a bronz- és vaskor között igenis volt kulturális és politikai folytonosság", olvasható a National Geographic oldalán.

Az épület feltárása az idén nyáron folytatódik.