nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A Szantorini és Egyiptom
Szó szerint is viharos történelem

Egy 3500 éve keletkezett kőtömb feliratainak újraértelmezése átírhatja az ókori Egyiptom történelmét. A nyelvészeknek a régészek és a modern technológia is segített az új elmélet megalkotásában.

Wenszky Nóra | 2015. április 9.
|  

A közelmúltban a magyar sajtó is beszámolt arról, hogy megtalálták a világ eddigi legrégebbi időjárás-jelentését egy körülbelül 3500 éves egyiptomi kőtömbön. A hír az után látott napvilágot, hogy két chicagói kutató, Robert Ritner és Nadine Moeller új elméletet publikált egy szakfolyóiratban. A kőtömb darabjait azonban nem mostanában, hanem 1947 és 1951 között találták meg a karnaki templomkomplexumban. Ha megnézzük az eredeti publikációt, azt is megtudjuk, hogy a szerzők egyike már 1996-ban is foglalkozott a sztélén található felirattal. Ha nem is most találták meg a kalcittömböt, mi az újdonság a 2015 áprilisában megjelent cikkben?

Sztélének nevezzük azokat a nagyméretű kőtömböket, esetleg faoszlopokat, melyeket főként emlékműként, síremlékként, határkőként használtak és vésett vagy faragott jelekkel vagy feliratokkal láttak el.

Az I. Jahmesz fáraó uralkodásának idején készült, töredékekben fennmaradt, mindkét oldalán ugyanazt a feliratot tartalmazó kőről eddig is tudták, hogy egy hatalmas pusztítással járó vihart ír le – ezért is hívják Vihar-sztélének. A töredékekben fennmaradt szövegnek eddig alapjában véve két értelmezése volt ismert. Egyrészt azt feltételezték, hogy egy lokális vihar leírását tartalmazza, másrészt úgy vélték, a hükszoszok támadását beszéli el, metaforikus formában.

Ritner és Moeller a szöveg elmúlt évtizedekben megszületett újabb fordításaira alapozva egy harmadik értelmezést tart valószínűnek. Szerintük a leírás egy minden addiginál pusztítóbb vihar valós hatásairól szól. Elméletük szerint ez az egész Alsó- és Felső-Egyiptomot komolyan érintő, özönvízszerű esővel és sötétséggel járó vihar a Szantorini (Théra) vulkán hatalmas kitörésének következtében pusztított végig a birodalmon.

Szantorini ma
Szantorini ma
(Forrás: Wikimedia Commons / Bernard Gagnon / CC BY_SA 3 0 )

A Szantorini kitörése jelentősen befolyásolta az ókori világot. Feltehetőleg az óriási vulkanikus robbanás keltette szökőár hozzájárult a mínószi civilizáció összeomlásához is. A vulkán kitörésének dátumát korábban is vitatták. Ám néhány évtizede a régészek több méter horzsakő alatt megtaláltak egy, a kitörés során elpusztult olajfát. Ebből számos vettek, amiket több független laboratóriumban radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá 1996-ban. A vizsgálat eredményei alapján a Szantorini kitörése 95%-os valószínűséggel i. e. 1627 és 1600 között történt.

Amennyiben Ritner és Moeller elmélete helyes, az az egész egyiptomi történelem kronológiájára hatással van. Hiszen I. Jahmesz, az Újbirodalom első uralkodója a jelenlegi nézetek szerint valamikor az i. e. 1500-as évek közepén ült a trónra. Ha azonban a sztélé valóban az ő uralkodása alatt keletkezett és egy a rajta szereplő leírás egy akkori hatalmas vihart ír le, ami a Szantorini kitöréséhez köthető – akkor I. Jahmesznek korábban kellett uralkodnia. Ritner és Moeller cikke tehát várhatóan még sok vihar kavar az egyiptológusok között.

Ez maradt a valamikori Théra szigetéből a kitörés után
Ez maradt a valamikori Théra szigetéből a kitörés után
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

Források

Ritner – Moeller: The Ahmose ’Tempest Stela’, Thera and Comparative Chronology letölthető a www.academia.edu honlapról

Allen – Harms: World’s oldest weather report could revise Bronze Age chronology

Francis: Vulkánok

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 astrohist 2015. április 11. 15:02

Érdekes elképzelés, de van néhány logikai bökkenője:

1. Az angol cikket elolvasva úgy tűnik, hogy a sztélén nincsen semmi féle dátumozásra alkalmas jelzs. Tehát nem állíthatjuk bizosan mikori, legfeljebb a lelőhely alapján az alsó korhatárt, de annál lehet fiatalabb (későbbi).

2. Nincsen közvetlen vizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Santorin (Thira) kitörés egyetlen nagy zivatarrat okozott Egyiptomban.

3. Nincsen bizonyíték a zivatar és a vulkááni robbanás kapcsolatára.

Így önmagában tehát nem jelenti a kronológia átírásák szükségességét. - Bartha Lajos

1 rdos 2015. április 10. 06:51

"Ebből számos vettek, amiket több független laboratóriumban radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá 1996-ban"

Helyett nem ez a szöveg lenne az értelmes?

Ebből számos MINTÁT vettek, amiket több független laboratóriumban radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá 1996-ban.

Következő felvetésem. Ha fáról van szó, hasznos lehet a dendrokronológiai vizsgálat, amivel elvileg évre pontosan keltezhető a fa kora (persze ehhez a közeli területen sok korábbi dendrokronológiai vizsgálatra van szükség).

Információ
X