-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kisebbségi oktatás szlovák–magyar viszonylata az utóbbi időkben a szlovákiai magyar kisebbség hon- és népismereti tankönyveiből kimaradt magyar helységnevek kapcsán került a figyelem fókuszába. A szlovák kisebbségi oktatás magyarországi helyzetéről igen ritkán esik szó, sőt sokan vannak, akik még manapság is meglepődnek, ha arról hallanak, hogy valaki szlovák óvodába, iskolába járatja a gyerekét, vagy hogy létezik szlovák nyelvű pedagógusképzés.
Magyarországon a szlovák nyelvű oktatás nem olyan régi: 1945 óta létezik. Azelőtt – kevés kivételtől eltekintve – a szlovák gyerekek is csak magyar intézményekben tanultak, az anyanyelv ápolása pedig a családra maradt. 1945-től szórványosan, 1948-tól pedig átgondolt oktatáspolitikai elvek alapján szervezték a szlovák kisebbség oktatását, ekkor már átfogó rendszerben működő oktatásban gondolkodva. Kezdetben hat ilyen iskola működött: Békéscsabán, Budapesten, Nagybányán, Sátoraljaújhelyen, Szarvason és Tótkomlóson.
Óvodától az egyetemig
Jelenleg kb. 7500-an vesznek részt a szlovák nemzetiségi oktatás valamely formájában az óvodától az egyetemig. Országszerte 76 szlovák nyelvet oktató óvoda működik, ahol a gyerekek a magyar mellett megismerkednek a szlovák kultúrából vett gyermekjátékokkal és dalokkal is. Az iskolák alapvetően három csoportra oszthatók aszerint, hogy melyikben milyen arányban folynak az órák szlovák, illetve magyar nyelven. A budapesti iskolában szlovák egynyelvű oktatás folyik. Békéscsabán, Sátoraljaújhelyen, Szarvason és Tótkomlóson kétnyelvű szlovák intézmények működnek. Ezekben az iskolákban különböző tantárgyakat tanítanak szlovák nyelven: történelmet, földrajzot, szlovák népismeretet, környezetismeretet, ének-zenét, rajzot, technikát vagy testnevelést. A többi, ún. nyelvoktató iskolában pedig heti négy órában tanítják a szlovák nyelv és irodalom, illetve népismeret tantárgyakat.
(Forrás: MTI/Lehoczky Péter)
Felsőfokú képzés az alábbi helyszíneken folyik: Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskolán; Esztergomban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán (itt szlovák óvodapedagógusokat és tanítókat képeznek); a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának szlovák nyelv és irodalom tanszékén (itt általános iskolai tanárképzés zajlik). Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szlovák szakos bölcsészeket, illetve középiskolai tanárokat képeznek.
Növekvő elvárások, felmerülő problémák
A szlovák önkormányzatiság megerősödésével megnőttek a szlovák kisebbségi oktatással kapcsolatos elvárások. Az önkormányzatok általában alapvető céljuknak tartják a hagyományok, a kultúra és a nyelv megőrzését, átörökítését. Ennek a feladatnak a jelentős része – érthető módon – az oktatásra hárul.
A szlovákoktatás mára a nehézségek ellenére is jól kiépítettnek számít. Nem teljesen megoldott a pedagógusképzés. Időről időre felmerülő probléma, hogy bizonyos szaktantárgyakhoz nincs szlovák nyelvű tanár. Így az egyes iskolákban értelemszerűen azokat a tantárgyakat tanítják nemzetiségi nyelven, amire éppen van ember. A hiányt időnként Szlovákiából érkező tanárokkal sikerül pótolni.
Bár a tankönyvellátottság nem tökéletes, egyre bővülő kínálatával lassan kielégítővé válik. A magyarországi szlovákoktatásban használt tankönyvek fejlesztése állami feladat. Ennek ellenére több iskolában is Szlovákiából hozott tankönyveket használnak, elsősorban szlovák nyelv és irodalomból. A többi tankönyvhöz a magyar tankönyvek szlovák nyelvű fordítását használják. A lefordításra szánt tankönyveket az adott intézményben tanító pedagógusok választják ki, az Országos Kisebbségi Bizottság hagyja jóvá, majd az Oktatási Minisztérium bízza meg a tankönyv kiadóját a fordítás elkészítésével.
Gyorsan asszimilálódó szórvány szlovákok
Az igazi problémák azonban nem az oktatási rendszerből, hanem általános kisebbségi problémákból fakadnak. A szlovák kisebbség nagyon gyorsan asszimilálódik. A népszámlálások adatai szerint 1941-ben még 75 877, 1960-ban 30 690, 2001-ben pedig már csak 11 816 volt a szlovák nyelvűek száma. A szlovák nyelvet beszélők száma 1941-től (270 248-ról) az utolsó felmérésig kevesebb, mint negyedére (60 664-re) csökkent. Ezzel a mutatóval a magyarországi szlovákok Európa leggyorsabban asszimilálódó kisebbségének számítanak.
Jelentős probléma az is, hogy a magyarországi szlovák nyelvű kisebbség szórványos: a beszélők szinte településenként más és más nyelvváltozatot használnak. Az oktatás nyelve viszont az irodalmi szlovák, ami által megszűnik a nyelvhez fűződő erős érzelmi viszony, így a tanulók hosszú távon elvesztik közvetlen kapcsolatukat a helyi nyelvjárásukkal. A szülőkkel, nagyszülőkkel inkább a magyart kezdik használni. A szlovák szülők bizonyos felmérések szerint egyre kevésbé tartják fontosnak, hogy gyermekük a szlovákot tanulja meg magasabb szinten. Hasznosabbnak tartják a világnyelveket.
Békéscsabai helyzetkép
Pecsenya Edittől, a békéscsabai Szlovák Gimnázium és Általános iskola igazgatójától megtudtuk, hogy bár a tankönyvhelyzet sokat fejlődött, mégsem teljesen megoldott. A diákok jelenleg 66 szlovák nyelvű tankönyvből tanulhatnak, de például népismeretből – ami nagyon népszerű választható érettségi tantárgy is – még egyáltalán nincsenek gimnáziumi tankönyvek. A 12. osztálynak sincs még szlovák nyelv és irodalom könyve. Ennek egyik oka, hogy inkább a hazai szerzőktől várnak könyveket, mert úgy gondolják, tükrözniük kell a hazai szlovákság helyzetét, nézőpontját. A tankönyvhiány nehezíti az oktatást, de a tanárok, vállalva a plusz terhet, olyan módszerekkel tanítanak, amelyek áthidalhatóvá teszik ezt a hiányosságot.
A szlovákiai magyar népismeret tankönyv körüli viharra utalva Pecsenya Edit elmondta: a szlovák és a magyar oldal helyzetének mérlegre tevése felesleges, sőt ártalmas, amiből a hazai szlovák kisebbség csak vesztesként tud kijönni. A magyarországi szlovákság helyzete a szlovákiai magyarokétól teljesen különböző, egyedi helyzet, mivel szórvány népcsoport. Nem szeretik sem a szlovák, sem a magyar oldalról az összehasonlítás szándékát. Magyarországon általában pozitívan diszkrimináltnak tartják őket, és ez szomorú jövőképet sugall számukra.
Az igazgatónő az iskolát nem az oktatási, hanem a globális problémáktól félti. Többek között azért, mert a szlovák kisnyelv, nincs társadalmi elismertsége, a magyar társadalom pedig nem toleráns, nem kíváncsi arra, mire büszkék az itteni kisebbségek. „A kisebbségeknek nem használ a mostani, feszültségekkel terhelt, válságos időszak sem. Ez a légkör nem kedvez a toleranciának. Fontos lenne, ha a magyar társadalom érzékenyebbé, elfogadóbbá válna a kisebbségek iránt. Ez jót tenne a kisebbségeknek és a magyarság egészének is.”